| ÁLTALÁNOS ÉLETTAN | |
| Az élettan tárgya | 5 |
| Mi a különbség az élő és az élettelen anyag között? | 5 |
| Az emberi szervezetet felépítő kémiai anyagok | 6 |
| A sejtek felépítése | 9 |
| A sejtek működését biztosító anyagtranszport | 11 |
| Passzív transzport | 11 |
| Aktív transzport | 12 |
| A szervezet szabályozó rendszerei | 13 |
| Az idegrendszer élettana | 16 |
| Az idegrendszer kifejlődése | 17 |
| A neurontevékenység | 17 |
| A synapsisiok | 19 |
| Az inger és az ingerületvezetés | 21 |
| A nyugalmi potenciál | 22 |
| Az akciós potenciál | 25 |
| Az idegingerület terjedési sebessége | 25 |
| Az inger erejének jelentősége | 26 |
| A kihasználási idő. A chronaxia | 26 |
| A refrakter (refractaer) szakasz | 28 |
| Az idegtevékenységet kísérő vegyi folyamatok | 29 |
| Az ingerületátvitel | 30 |
| A reflex fogalma. A reflexív | 31 |
| A reflexek felosztása | 32 |
| Általános reflextulajdonságok | 33 |
| A reflexidő | 33 |
| A reflex refrakter szakasza | 34 |
| A reflex facilitáció (facilitatio) | 34 |
| A szummació (summatio) | 34 |
| A központi izgalmi állapot | 35 |
| Az irradiáció (rradiatio) | 35 |
| A reflexkombináció | 35 |
| A központi gátlás | 36 |
| A gerincvelő élettan | 36 |
| A gerincvelő szerkezete | 36 |
| A gerincvelő rétegzettsége, szegmentációja | 37 |
| A gerincvelő reflexei | 39 |
| A gerincvelő vegetatív reflexközpontjai | 45 |
| A gerincvelő vezetőpályái | 45 |
| Az agytörzs élettana | 48 |
| A nyúltagyvelő reflexközpontjai | 49 |
| A nyúltvelő automatikus központjai | 50 |
| A nyúltvelő vezetőpályái | 51 |
| A középagy élettana | 51 |
| A testartás és az izomtónus szabályozása | 51 |
| A középagy vezetőpályái | 55 |
| A köztiagy élettana | 56 |
| A thalamus működése | 56 |
| A hypothalamus funkciói | 57 |
| Az extrapyramidalis rendszer. A kéreg alatti dúcok | 58 |
| A kisagy működése | 60 |
| A vegetatív idegrendszer élettana | 62 |
| A sympathicus idegrendszer | 63 |
| A parasympathicus idegrendszer | 64 |
| A vegetatív idegrendszer reflexei | 66 |
| Az agykéreg élettana | 68 |
| Az agykéreg központjai | 70 |
| A magasabb rendű idegtevékenység | 73 |
| Az agykéreg és a belső szervek összefüggése | 82 |
| Az agykéreg működése és a funkciók lokalizációja | 85 |
| Az első és második jelzőrendszer | 86 |
| A magasabb idegrendszeri típusok | 87 |
| A formatio reticularis | 88 |
| A mozgást és izomtónust szabályozó tevékenység | 88 |
| Az agykéreg működését aktiváló tevékenység | 90 |
| Vegetatív funkciók szabályozása | 91 |
| A limbicus rendszer | 91 |
| Egyszerűbb mozgások összerendeződése, koordinációja | 93 |
| Az érzékszervek élettana | 95 |
| Az érzékeszervek általános tulajdonságai | 95 |
| A látás élettana | 97 |
| A szem dioptriás rendszere. A távolsági alkalmazkodás | 99 |
| A retina működése fény hatására | 103 |
| A színlátás | 107 |
| A látásélesség | 110 |
| A mozgás érzékelése | 113 |
| A látótér | 113 |
| Látás két szemmel (binocularis látás) | 115 |
| A hallás élettana | 118 |
| A hang fizikai tulajdonságai | 118 |
| Az emberi hang | 120 |
| A külső, a közép- és a belső fül szerepe a hallásban | 121 |
| A külső fül | 121 |
| A középfül | 122 |
| A belső fül | 123 |
| A hangerősség és a hangosság | 126 |
| Az egyensúlyozás érzékszerve | 127 |
| A gyorsulási reflexek | 130 |
| A bőr analizátorai | 130 |
| A fájdalomérzékelés | 130 |
| A tapintás | 131 |
| A hőérzés | 132 |
| Az izom és testérzés (kinaesthesia) | 133 |
| Az ízérzés | 134 |
| A szaglás | 135 |
| A neurohormonális rendszer élettana. Írta: Dr. Apor Péter | 136 |
| A hormonok hatásmódja | 137 |
| A hypothalamus - hypophysis rendszer | 138 |
| A hyphophysis hormonjai | 139 |
| A neurohypophysis | 140 |
| A növekedési hormon | 140 |
| A pajzsmirigyműködés élettana | 141 |
| A pajzsmirigyműködés szabályozása | 143 |
| A pajzsmirigyhormonok hatásai | 144 |
| A hypophysis-gonadorendszer élettana | 145 |
| A chromosomális nemiség | 145 |
| A női hormonális működése | 146 |
| A petefészek működése | 146 |
| A menstruációs ciklus | 148 |
| A terhesség | 149 |
| A klimax | 151 |
| A férfi endokrinológiája | 152 |
| A férfi hypogonadismus | 153 |
| Az androgének hatása | 153 |
| A mellékvesekéreg élettana | 154 |
| Az aldoszteron | 155 |
| A kortizol | 157 |
| Androgén hormonok | 157 |
| A hypophysis-mellékvesekéreg működésének vizsgálata | 158 |
| A stress és az általános adaptációs syndroma | 158 |
| A mellékvesevelő élettana | 160 |
| A katekolaminok hatása a szervezet működésére | 161 |
| A mellékpajzsmirigy élettana | 162 |
| A hasnyálmirigy endokrin működése | 163 |
| Az inzulin | 163 |
| A hypoglykaemia | 165 |
| A glukagon | 165 |
| A szénhidrát anyagcsere és a vércukorszint szabályozása | 165 |
| A hormonoidok | 165 |
| Az izomműködés élettana | 167 |
| A harántcsíkolt izom felépítése | 167 |
| Az izomösszehúzódás törvényszerűségei | 169 |
| Az izomrángás | 169 |
| Izomműködés ismételt ingerek hatására | 171 |
| A "minden vagy semmi" törvény az izom esetében | 173 |
| A természetes izomtevékenység | 174 |
| Az izomtevékenység vegyi folyamatai | 176 |
| Az izom összetétele | 176 |
| Az izomműködés hőjelenségei | 178 |
| Energiaraktározás és -átadás az izomban | 179 |
| A citrátkör | 181 |
| A fizikai és kémiai folyamatok kapcsolódása izommunkánál | 184 |
| Az izom munkateljesítményét befolyásoló élettani és fizikai tényzők | 186 |
| Az izomfáradás | 189 |
| A simaizmok működése | 191 |
| Az energiaszerzés folyamatai | 192 |
| Az emésztés élettana | 192 |
| Emésztés a szájüregben | 193 |
| A gyomorban folyó emésztés | 195 |
| Emésztés a vékonybélben. A hasnyálmirigy szerepe az emésztésben | 198 |
| A máj jelentősége az emésztésben | 198 |
| A vékonybél szakaszban történő emésztés | 199 |
| A vastagbél szerepe az emésztésben | 200 |
| A felszívódás | 201 |
| A köztianyagcsere | 204 |
| A szénhidrátok köztianyagcseréje | 204 |
| A zsírok köztianyagcseréje | 206 |
| A fehérjék köztianyagcseréje | 207 |
| Az anyagcsere és energiaforgalom | 209 |
| Az alapanyagcsere | 211 |
| Az összenergiaforgalom | 215 |
| Az indirekt kalorimetria | 216 |
| A munkahatások | 219 |
| A táplálkozás élettani szempontajai | 222 |
| A fehérjék jelentősége élelmezésünkben | 222 |
| A vitaminok | 224 |
| Zsírban oldódó vitaminok | 226 |
| Vízben oldódó vitaminok | 228 |
| A víz és ásványi anyagforgalom | 232 |
| A test hőmérséklete és a hőszabályozás | 238 |
| A hőszabályozás mechanizmusa | 241 |
| A vér élettana | 245 |
| A vérplazma | 246 |
| A vérsejtek | 250 |
| A vörösvérsejtek | 250 |
| A fehérvérsejtek | 251 |
| A vérlemezkék | 253 |
| A véralvadás | 253 |
| A vér védekező tulajdonságai | 256 |
| A vércsoportok | 257 |
| A vér szerepe a gázok szállításában | 258 |
| A vér vegyszerhatásának szabályozása | 261 |
| Alkalózis | 262 |
| Acidózis | 263 |
| A szív és a vérkeringés | 264 |
| A nagy vérkör és a kis vérkör | 265 |
| A szívműködés fázisai | 265 |
| A szívizom és szívbillentyűk együttműködése | 265 |
| A szívhangok | 268 |
| A szívizom tulajdonságai | 268 |
| A szív ingerképzése, ingerületvezetése. A szív automáciája | 270 |
| A szív munka- és specifikus izomzata | 271 |
| A szív akciós árama. Az elekrokardiográfia | 272 |
| A szívműködés szabályozása | 275 |
| A szív alkalmazkodása mechanikai tényezőkhöz | 275 |
| A Starling-féle szív-tüdő készítmény | 276 |
| A szív idegi szabályozása. A szívidegek | 278 |
| A perctérfogat és a verőtérfogat (ütőtérfogat, pulzus térfogat) | 281 |
| A környéki vérkeringés | 284 |
| A pulzushullám | 284 |
| A véráramlás sebessége | 287 |
| A vérnyomás | 288 |
| A vérkeringés szabályozása | 296 |
| A perifériás érrendszer humorális és idegi szabályozása | 296 |
| Az ér- és szívszabályozó központok (cardiovascularis központok) | 299 |
| A nyirok és a nyirokkeringés | 304 |
| A légzés élettana | 306 |
| A légzés mechanizmusa | 306 |
| A belégzés mechanizmusa | 307 |
| A kilégzés mechanizmusa | 308 |
| A mellűri nyomásváltozások | 309 |
| A tüdő levegőrészei. A légzésben részvevő levegőmennyiségek | 311 |
| A spiroergográfia | 313 |
| A légzés szabályozása | 318 |
| A kiválasztás élettana | 323 |
| A vizeletkiválasztás | 323 |
| A vizelet mennyisége és összetétele | 323 |
| A vizeletkiválasztás folyamata | 324 |
| A veseműködés szerepe a sav-bázis egyensúlyának fenntartásában | 328 |
| A veseműködés szerepe a víz- és sóforgalom szabályozásában | 329 |
| A verejtékezés | 333 |
| A SPORTÉLETTAN | |
| A sportélettan tárgya | 337 |
| A sportmozgások fő alakjai | 339 |
| Ciklikus mozgások | 339 |
| Egyszeri aciklikus mozgások | 340 |
| Összetett aciklikus mozgások | 341 |
| Nem állandó jellegű mozgások | 341 |
| A dinamikus és statikus testgyakorlatok élettani jellegzetessége | 343 |
| A dinamikus izomtevékenység csoportjába tartozó ciklikus mozgások felosztása az erőteljesség szempontjából | 343 |
| Az egyes erőteljességi övezetek általános élettani jellegzetességei | 345 |
| A statikus jellegű testgyakorlatok élettani sajátosságai | 354 |
| Az erőjellegű testgyakorlatok élettani sajátosságai | 356 |
| A tiszta erőjellegű gyakorlatok jellegzetességei | 357 |
| Az edzés élettana | 362 |
| A testgyakorlattal végrehajtott edzés élettana | 363 |
| A testgyakorlatokhoz kialakuló adaptáció élettani folyamata | 363 |
| Az inger erejének jelentősége | 366 |
| Az ingerhatások időpontjának jelentősége | 367 |
| A mozgáskészség kialakulása | 368 |
| Az érzékszervek és a központi idegrendszer szerepe a testgyakorlatoknál | 372 |
| A látás és a testgyakorlatok | 372 |
| A központi, a perifériás és a mélységi látás jelentősége | 372 |
| A szemmozgató izmok egyensúlyi állapota | 374 |
| A hallás sportélettani jelentősége | 375 |
| A zene és a testgyakorlatok | 376 |
| Az egyensúlyérzés jelentősége testgyakorlatoknál | 377 |
| A dinamikus egyensúlyozás szerve és a testgyakorlatok | 377 |
| A statikus egyensúlyozás szerve és a testgyakorlatok | 378 |
| Az izom- és testérzés (kinaesthesia) és a testgyakorlatok | 380 |
| Az izom- és testérzés vizsgálata | 381 |
| A tapintó- és fájdalomérzés szerepe a testgyakorlatoknál | 385 |
| Az interoreceptorok és a testgyakorlatok | 386 |
| A komplex analizátortevékenység | 387 |
| Az agykéreg ingerlékenységének változásai testgyakorlatoknál | 387 |
| A szem rheobasisának mérése | 388 |
| A bőr elektromos érzékenységének vizsgálata | 390 |
| A reakcióidő mérése | 390 |
| Kézi dinamometriás vizsgálat | 394 |
| Az elektroenkefalográfiás (EEG) vizsgálat | 396 |
| Az izomrendszer és az edzés | 399 |
| Anatómiai változások | 399 |
| Vegyi változások | 400 |
| Az izom ingerlékenységének alakulása | 402 |
| Az izomtónus alakulása | 409 |
| Az izomláz | 404 |
| Az edzés és az izommunka hatásfoka | 404 |
| A csontrendszer és az edzés | 406 |
| A vérkeringési rendszer és a testgyakorlatok | 408 |
| A testgyakorlatok közvetlen hatásai | 408 |
| A rendszeres edzés hatására kifejlődő tartós változások a vérkeringési rendszerben | 410 |
| Az edzés és a szív | 410 |
| A szívnagyság alakulása | 410 |
| Az edzett szív működése | 417 |
| Ifjúsági sportolók szívnagysága és szívműködésük alakulása | 423 |
| A pulzus és vérnyomás viselkedése edzett sportolóknál | 426 |
| A testgyakorlatok és a légzés | 436 |
| Edzés hatására bekövetkező változások | 436 |
| Terhelésre bekövetkező légzésfunkció edzetteknél | 438 |
| A vérkeringési és légzőrendszer működésének vizsgáló módszerei. A spiroergográfia | 442 |
| Oxigénfelvétel maximális steady state idején | 443 |
| Maximális oxigénfelvétel (vita maxima). Aerob-kapacitás | 445 |
| Az oxigénpulzus | 446 |
| Légzési aequivalens (Atemaquivalent) | 448 |
| Megnyugvási hányados (Erholungsquotient) | 448 |
| A vegetatív idegrendszeri szabályozás | 452 |
| Az edzés hatására bekövetkező vegetatív idegrendszeri eltolódások | 452 |
| A vegetatív idegrendszeri szabályozás vizsgálata | 456 |
| A testgyakorlat és a vér | 458 |
| A veseműködés és a testgyakorlatok | 463 |
| Az edzésmódszerek élettani alapjai | 465 |
| Az erőfejlesztés élettani kérdései | 465 |
| A statikus izomtevékenység állóképessége | 469 |
| A dinamikus erő és állóképesség | 469 |
| Az izomösszehúzódás gyorsasága | 470 |
| Az isometriás és dinamikus erőedzés előnyei és hátrányai | 470 |
| Az állóképesség fejlesztésének élettani kérdései | 471 |
| A három alapképesség edzésére szolgáló módszerek | 476 |
| Az erő fejlesztése állóképességi edzésnél | 476 |
| Szakaszos edzés (intervallumedzés) | 476 |
| A terhelések és pihenőszakaszok | 480 |
| Tartós terhelések (futás, úszás stb.) | 481 |
| Nehezített futások | 481 |
| A gyorsaságfejlesztés élettani kérdései | 482 |
| Az alapgyorsaság | 482 |
| Az ismétléses gyorsaság | 484 |
| A gyorsaság edzése | 486 |
| Az energiaforgalom ciklikus testgyakorlatoknál | 486 |
| A járás | 486 |
| A futás | 488 |
| A kerékpározás | 490 |
| Az evezés | 491 |
| Az úszás | 492 |
| A korcsolyázás | 493 |
| A síelés | 493 |
| A sportjátékok anyagcsere-folyamatai | 494 |
| A sportolók táplálkozásának néhány élettani kérdése | 497 |
| A szénhidrátok jelentősége | 497 |
| A fehérjék jelentősége | 497 |
| A zsírok jelentősége | 498 |
| A folyadékfelvétel | 499 |
| Az étrend napi elosztása | 500 |
| Különleges környezeti tényezők és a sporttevékenység | 501 |
| A magaslat és a sport | 501 |
| A teljesítmény alakulása magaslaton | 504 |
| A magaslati akklimatizáció kérdései | 504 |
| Sport a vízben és magasnyomáson. A könnyűbúvársport | 507 |
| A vízbemerülés formái | 509 |
| A búvársportnál előforduló károsodások | 509 |
| A rajtállapot | 513 |
| A bemelegítés | 516 |
| Az elfáradás | 519 |
| Az elfáradás elméletei | 519 |
| Kémiai okok | 520 |
| Fizikai okok | 520 |
| A központi fáradás | 521 |
| Az elfáradás dinamikus jellegű testgyakorlatoknál. A teljesítményt limitáló tényezők | 523 |
| A holtpont | 525 |
| Az elfáradás a statikus jellegű testgyakorlatoknál | 527 |
| A sportolók teljesítménycsökkenésének okai | 528 |
| A pihenés és az aktív pihenés | 528 |
| Az edzésvezetés élettani kérdései | 530 |
| Az edzésterhelés megítélése | 530 |
| Az erőnlét változásainak figyelemmel kísérése a megfelelő edzésadagok biztosítása céljából | 531 |
| A vérkeringés működésének vizsgálata | 533 |
| Irodalom | 537 |