Eleven parázs

Fülszöveg

Timár Mátét eddig úgy ismerte az olvasóközönség, mint akit csaknem kizárólag a magyar falu, a magyar parasztság társadalmi-történelmi útja foglalkoztat. A közvélemény szemében ő rokonszenves, szórakoztató, ízes-kedélyes mesélő - jóllehet régebbi írásaiban is ott lüktetett az életet, a népet jobbítani akaró szenvedély. E mostani kötet elbeszélései új csapásra vágó írót mutatnak: Timár Máté ugyan most is remekül, a legjobb értelemben, szórakoztatóan mesél, de történetei súlyosodtak, általánosabb és tágasabb jelentést kaptak, elszántabb gondolati elmélyedésről tanúskodnak. Azzal, hogy nehezebb témákhoz nyúl, egyáltalán nem lett nehézkessé vagy unalmassá - sőt inkább izgalmasabb is, mint régebbi írásaiban. A világháború kegyetlen sorshelyzetei, a hadifogság morális megpróbáltatásai, a fasiszta haláltáborok iszonyatos világa egész nemzedékek emberi útját befolyásolta - a különb matériájúakat felemelte, megnemesítette a sok szenvedés, az ezernyi kisebb-nagyobb próbatétel, s Timár Máté főként rájuk figyel, az ő emelkedő életüket ajánlja figyelmünkbe. A kötet írásainak főmotívuma: a történelem szorongató helyzeteibe zuhant emberek küzdelme az igaz erkölcsi felismerésekért, az utat mutató és felszabadító etikáért. Timár Máté nem tér ki a szocialista társadalom fejlődésének emberi gondjai elől sem: mai tárgyú elbeszélései támadást jelentenek ama kényelmes nézet ellen, hogy a személyes erkölcs megteremtése nekünk már könnyebb, mint az előttünk járó nemzedékeknek. A biblia komor hasonlatával szólva "eleven parazsat" gyújt a fejére mindenki, aki nem segít másoknak az igaz út keresésében s aki elkótyavetyéli emberi adottságait - ezt a szép, nagy erejű tapasztalatot adják hírül az olvasónak Timár Máté új elbeszélései. Vissza