Elfelejtett magyarok

Fülszöveg

Tizennégy elfelejtett hazánkfiáról olvashat ebben a füzetben az érdeklődő olvasó, olyan magyarokról, akiket a magyar nemezt emlékezetében meg kellett volna, de meg kell őrizni. Habár erre ők nem tartottak számot, nekünk, mai magyaroknak van szükségünk rájuk. Kossuthtal mondva: "Mert vannak dolgok, amelyeknek emlékezete nélkül nincsen jövendő". Igaz, közülük egyesek történelmi személyiségek árnyékában tették kötelességüket de mégis, Ráday Pál tudta kora keresztény világával elfogadtatni a Rákóczi szabadságharc eszméit, Ács Gedeon 1848-49 magyar menekültjeit vígasztalhatta az emigráns Kossuth oldalán. Mások, mint Batthyany Strattmann László a szegények orvosaként válhatott szentté. És voltak közöttük, akik "csak" azért vállaltak lemondást, hőstettet, hogy maguknak nem, de hazájuknak dicsőséget szerezzenek, mint Tolnay Lajos, aki a világon elsőként merészkedett fel léghajóján a sztratoszférába, mint Pollák Antal, aki a táviratozás gyorsaságában állított fel magyar világrekordot, vagy Magyar Sándor, aki Endresz Györggyel hajtotta végre az addig leghosszabb óceán-átrepülést. De köztük volt az akkor igen fejlett magyar műszaki élet két olyan kiválósága, mint Zelenka László, aki a legtöbbet tett a hazai rádiózás elterjedéséért és Juhász István, a Gamma gyárat alapító világhírű feltaláló. És szintén hírnket öregbítette Hirzer Ferenc, a Juventus első világsztárja és Károlyi Jenő, a világhírű futballisták mestere is. Megemlékezésünk a Kolozsvári Egyetemről, egy elfeledett erdélyi tudósunkról, Gaál Sándorról, s végül a második világháborúban az üldözöttek bátor védelmezőiről, Esterházy Jánosról és id. Antall Józsefről. Jutalmat ezért nem kaptak, sőt egyikük-másikuk életét mögé meg is keserítette a fennálló rend. Fáradozásukra gyógyírt ma már csak a mai nemzedék hozhat ragaszkodásával, tiszteletével. Ennek felébresztése volt a célja az elfelejtett magyarok életét felizéső két újságírónak, akiknek szándéka továbbfolytatni a sorozatot. Vissza