A nagy mágia dogmája és rituáléja

Fülszöveg

Minden mágikus tudomány a titok ismeretében gyökerezik. De ezt a profánnak átadni annyi, mint elveszteni. A beavatott tud, mer, hallgat. Gyakran szomorú, de sohasem elaljasodott ip és nyomorult; gyakran üldözött, de sohasem visszautasított 4 ; •' és legyőzött. Tudja, hogy a beavatott útja sokszor a magány szegénység és kálvária.
A mágikus beavatás első titka: hinni abban, hogy az ember tud, ^ aztán cselekedni. A dolgos és szégény élet a praxisba valő , beavatásra oly kívánatos, hogy a legnagyobb mesterek még akkor is ragaszkodtak hozzá, amikor a világ minden gazdagsága fölött rendelkezhettek volna: \ > «
i , Semmi sem veszedelmesebb, mint időtöltésnek tekinteni aJnágiát vagy esti társaságok szórakoztatásának. Az ember nem ' játszhat büntetlenül az élet és halál misztériumával. ^
Alphonse Louis Constant 1810. február 8-án egy cipéízmester '' fiaként látta meg a napvilágot Párizsban. Húszéves korában egy római katolikus papneveldébe iratkozott be, azonban szerelembe' esvén... Tovább

Fülszöveg

Minden mágikus tudomány a titok ismeretében gyökerezik. De ezt a profánnak átadni annyi, mint elveszteni. A beavatott tud, mer, hallgat. Gyakran szomorú, de sohasem elaljasodott ip és nyomorult; gyakran üldözött, de sohasem visszautasított 4 ; •' és legyőzött. Tudja, hogy a beavatott útja sokszor a magány szegénység és kálvária.
A mágikus beavatás első titka: hinni abban, hogy az ember tud, ^ aztán cselekedni. A dolgos és szégény élet a praxisba valő , beavatásra oly kívánatos, hogy a legnagyobb mesterek még akkor is ragaszkodtak hozzá, amikor a világ minden gazdagsága fölött rendelkezhettek volna: \ > «
i , Semmi sem veszedelmesebb, mint időtöltésnek tekinteni aJnágiát vagy esti társaságok szórakoztatásának. Az ember nem ' játszhat büntetlenül az élet és halál misztériumával. ^
Alphonse Louis Constant 1810. február 8-án egy cipéízmester '' fiaként látta meg a napvilágot Párizsban. Húszéves korában egy római katolikus papneveldébe iratkozott be, azonban szerelembe' esvén 1836-ban félbehagyta teológiai tanulmányait, és nem lett belőle felszentelt pap. Későbbi okkultista könyveit Eliphas Lévi néven publikálta. A rituális mágiáról szóló tanulmányának Dogme et Rituel de la Haute Magié első kötete (Dogme) 1854-ben,' a második (Rituel) pedig 1856-ban jelent meg. ; ,
Eliphas Lévi később még legalább tucatnyi a mágiáról szóló művet publikált, melyek főleg az 1875. május 31-én bekövetkezett halála-után váltak népszerűvé. Vissza