Elisabeth

Előszó

Részlet a könyvből:
- Elisabeth, mutasd a kötésedet! -
Miss Orm, a Barrett család szeplős, szikár nevelőnője öszszehúzott szemmel nézett végig Elisabeth kötésén. A fehér pamutból kötött harisnyát a legjobb akarattal sem lelhetett fehérnek nevezni, a gombolyag összekuszálódott és az egyik tűről valamennyi szem leesett. Elisabeth látszólag nagy buzgalommal igyekezett a leesett szemeket felszedni.
Miss Orme elégedetlenül csóválta meg a fejét.
- Gyermekem - mondta kenetteljes és megrovó hangon - mint már többször mondottam neked, a kézimunkában, de különösen a kötésben rendkívül hanyag vagy! Mult héten ugyanilyen állapotban volt a kötésed, s akkor azt ígérted, hogy mára rendbehozod a mulasztást. Ügy látom, hogy ehhez a kötéshez mult hét óta hozzá sem nyúltál! Mivel töltötted az idődet? Elisabeth bocsánatkérőleg emelte nagy zöld szemét a nevelőnőre.
- Miss Orme - mondta halkan, mentegetőzve - tudom, hogy rendbe kellett volna hoznom a kötésemet, de a kötés olyan unalmas mesterség!
- Unalmas mesterség? - Miss Orme paprikavörös lett a méregtől és valamennyi szeplője külön virított sovány arcában - úgy látszik elfelejted, hogy leánynak születtél és egy leánynak a kézimunka a legszebb és legnemesebb foglalkozás. Bizonyára megint haszontalanságokkal, görög, meg latin tanulással töltötted az idődet! Hiába tanulsz együtt az öcséddel, te mégis csak lány vagy és nem fiú! Majd megkérem Mr. Mac Swineyt, hogy tiltsa meg neked az óráin való részvételt. Semmi szükség, hogy megtanuljál görögül! Miért érdekel ez a holt nyelv? Vissza