Elitek és iskolák, felekezetek és etnikumok

Fülszöveg

A MÚLT ÖSVÉNYÉN
A kötetben elsősorban az utóbbi évtized tanulmányait gyűjtöttem össze. Hosszabb ideje fotyó munkálkodás első eredményeit mutatja be a „Történed elitkutatás" című blokk. A tudáselitről írott elemzések egyike a két világháború közötti egyetemi tanárok rekrutációját leírva, az adatgazdag prozopográfia segítségével arra az eredményre jut, hogy a fizetési osztályokkal összeköthető társadalmi rangcímrendszerrel mint presztízshierarchiával leírható a dualizmuskori középosztály jelentős részének szerkezeüsége. A társadalmi szereplők törekvései folyamatosan mozgásban tartották, s időről időre átrendezték a rangcímrendszer néhány részletét. A „Felekezet és etnikum — iskola és asszimiláció" című fejezet a jelzett problémák mellett jelentős figyelmet szentel a módszertani kérdéseknek, kiváltképpen a dualizmuskori tanügyi statisztikák érvényességének, használhatóságának. A harmadik tematikus fejezet régebben készült írásai a kalendáriumolvasó parasztok művelődési blokkjának... Tovább

Fülszöveg

A MÚLT ÖSVÉNYÉN
A kötetben elsősorban az utóbbi évtized tanulmányait gyűjtöttem össze. Hosszabb ideje fotyó munkálkodás első eredményeit mutatja be a „Történed elitkutatás" című blokk. A tudáselitről írott elemzések egyike a két világháború közötti egyetemi tanárok rekrutációját leírva, az adatgazdag prozopográfia segítségével arra az eredményre jut, hogy a fizetési osztályokkal összeköthető társadalmi rangcímrendszerrel mint presztízshierarchiával leírható a dualizmuskori középosztály jelentős részének szerkezeüsége. A társadalmi szereplők törekvései folyamatosan mozgásban tartották, s időről időre átrendezték a rangcímrendszer néhány részletét. A „Felekezet és etnikum — iskola és asszimiláció" című fejezet a jelzett problémák mellett jelentős figyelmet szentel a módszertani kérdéseknek, kiváltképpen a dualizmuskori tanügyi statisztikák érvényességének, használhatóságának. A harmadik tematikus fejezet régebben készült írásai a kalendáriumolvasó parasztok művelődési blokkjának mentalitásvilágát formáló populáris naptárak hatását elemzik.
Kovács I. Gábor (Hernádszurdok, 1945), történész. 1969-ben végzett a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. A BAZ Megyei Levéltárban kezdett dolgozni, majd 1973-ban az ELTE Szociológiai Tanszékére került. 1992-ben alapította a Történeti Szociológiai Tanszéket, s jelenleg is ennek a tanszéknek a vezetője az ELTE Társadalomtudományi Karán. A Történeti Szociológiai Könj'vtár, a Történeti elitkutatások és a Societas et Ecclesia című könj^^sorozatok szerkesztője. Fő kutatási területe a történeti művelődésszociológia és a XJX-XX. századi magyar társadalomtörténet, különösen az oktatástörténet s a történeti elitkutatás. Vissza