| Előszó | 7 |
| Előismeretek | |
| Palestrinás ellenpont | 9 |
| Történelmi visszapillantás | |
| Vokál-polifónia | |
| A kontrapunkt, polifónia és homofónia fogalma | |
| Az ellenponttan előtanulmányai | |
| Hangírás | 10 |
| A do-, fa- és szol-kulcsok alakja és elhelyezkedése | |
| Kulcs és ambitus | |
| A régi kótatípusok alakja és metrikus értéke | |
| Régi ütemfajok | |
| Egyházi hangnemek | 13 |
| Hangsor és hangnem | |
| Modus és tonus | |
| Finalis | |
| Az autentikus és plagális hangsorok jellegzetes hangjai | |
| A nyolc régi és a négy újabb hangnem | |
| Módosítás és transzponálás | |
| Musica ficta | |
| Dallamalkotás | 16 |
| Gregorián dallamok mint kantusz-firmuszok | |
| Megengedett és tilos dallam-hangközök | |
| Lépés, ugrás, visszakanyarodás és ezek összefüggései | |
| A palestrinás dallamok jellegzetességei | |
| Dallamindítás, továbbépítés, befejezés | |
| A melódiavonal rajza | |
| A szép dallam | |
| Együtthangzás | 21 |
| Az énekkar szólamai és hangterjedelmük | |
| Konszonáns és disszonáns hangközök | |
| Egyirányú-, oldal- és ellenmozgás | |
| Különböző párhuzamkorlátozások | |
| Diezissel létrehozott subsemitonium | |
| A lefelé és a felfelé vezető hang | |
| A Palestrina-stílus gyakorlatában használatos öt hangnem | |
| Összefoglalás | 25 |
| Kétszólamú ellenpont | |
| Egyidejű mozgás | 27 |
| Az alapdallam és ellenpontja | |
| Az ellenpontozó szólam dallama | |
| Együttes indulás, továbbhaladás és záradék | |
| Szólamkereszteződés | |
| Felező mozgás | 30 |
| Arsis és thesis | |
| Az ütemvonal gyakorlati jelentősége | |
| A lépés és ugrás egyensúlya | |
| Konszonancia a súlyos ütemtagon | |
| Átmenő disszonancia | |
| A prímbe-ugrás | |
| Közvetett tilos párhuzamok | |
| Harmadoló mozgás | 34 |
| Minden ütemtag konszonál az alapdallammal | |
| Negyedelő mozgás | 35 |
| Abszolút és relatív hangsúly | |
| A lépcsős haladás jelentősége | |
| Ugráskorlátozások | |
| Disszonáló alsó váltóhang | |
| Kámbiáta | |
| A hatodoló mozgás hangsúlyai | |
| Szinkópáló mozgás | 43 |
| Hangsúlyáthelyeződés | |
| A szinkópa konszonáns előtagja | |
| Az utótag mint konszonancia és mint disszonancia | |
| Feloldás | |
| Hibás párhuzamok eltolódása | |
| A szinkópalánc megtörése | |
| Szabad mozgás | 47 |
| Félméretű hangok a súlyos és súlytalan helyen | |
| Pontozott kóta | |
| Az átkötés különböző lehetőségei | |
| Negyedméretű hangok | |
| A relatív-súlyos félméretű hang és a felső fordulóhang mint disszonancia | |
| Augmentált kámbiáta | |
| A félméretű szinkópa-utótag kezelése | |
| Elodázott, alsó-váltóhangos és anticipált feloldás | |
| Áttört alapdallam | |
| Floridált alapdallam | 59 |
| Gregorián melódiák átalakítása kantusz-firmusszá | |
| Permutatio | |
| Hosszú értékű hangokból álló alapdallam floridálása | |
| Huzamosabb terc- vagy szext-párhuzamok | |
| Szinkópa-oldás elmozduló kantusz-firmusszal | |
| Ez úton képződő disszonanciák | |
| Szinkópa-díszítések | |
| Dallamcsúcspont aprózás | |
| Két szólam egyidejű építése | |
| Hemiólia | |
| Imitáció | 68 |
| Proposzta és riposzta | |
| Imitáció különböző hangközökön | |
| Szigorú-, szabad-, torlasztott-, augmentált-, diminuált-, fordított-, kombinált-, tonális- és reális imitáció | |
| Imitációk összeillesztése | |
| Imitáció-lánc | |
| Egyszerű kánonok | |
| Motetta | 81 |
| A latin szövegkezelés szabályai a Motu proprio-ban | |
| A palestrinás szöveg-aláhelyezés technikája | |
| A motetta szakaszokra tagolódása és kadenciái | |
| A szakaszok összefűzése | |
| Kóda | |
| Összefoglalás | 93 |
| A további tanulmányok vázlata | 95 |
Folytatás Microsoft-tal