kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Khór és Wein |
|---|---|
| Kiadás helye: | Pest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Könyvkötői kötés |
| Oldalszám: | 625 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 16 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Írta Komnenovich Sándor, okleveles mérnök, a Magyar Királyi József-Műegyetemnél az elemi mennyiségtan és politikai számtan nyilv. rendes tanára, hajdan a kir. folyó-térképészetnél működő első rendű mérnök, és a Tiszaszabályozási Társulatnál a bereghi vizszerkezet igazgató osztálymérnöke. Fekete-fehér ábrákkal és egy kihajtható melléklettel illusztrált. |
| Bevezetés | |
| Alapfogalmak | 1 |
| A tér | |
| A mértani test | |
| A lap vagy térszin | |
| A vonal | |
| A pont | |
| A térmennyiségek | |
| A térmennyiségek származtatása mozgás által | |
| A vonalok, lapok és testek nemei | |
| Nagyság, alak és helyzet | |
| Mértani hely | |
| A mértan módszere | |
| A mértan felosztása | |
| A mértan haszna | |
| A síkmértan | |
| Az egyenes vonalakról és síkszögökről | |
| Az egyenesek tulajdonságairól, összehasonlításáról és megméréséről | 9 |
| Az egyenes vonal tulajdonságai és ismérvei | |
| Az egyenesek összehasonlítása a hosszra nézve | |
| Az egyenes vonal hosszának változtatásáról | |
| Az egyenesek összehasonlítása az irányra nézve | |
| A körvonal keletkezése | |
| Az egyenes vonalak megmérése | |
| A síkszögökről | 21 |
| A síkszögök fogalma és származtatása | |
| A szögök nagyobbítása és kisebbítése | |
| A szögök felosztása | |
| A lapos-, behajló-, kihajló szögök | |
| A derék hegyes és tompa szögök | |
| A pót és kiegészitő szögök | |
| A pót és kiegészitő szögök | |
| A mellék és csúcs szögök | |
| Ellenszögök, váltószögök, és a metsző vonal egyik oldalán fekvő bel és külszögök | |
| Ezekre vonatkozó tantétek | |
| A szögök méréséről | |
| Az egyenes vonalú idomokról | |
| A háromszög fogalma, alkatrészei, általános tulajdonságai, s azokra vonatkozó tantétek | 28 |
| Tantétek a háromszögök egybevágóságáról | 37 |
| Tantétek a vonalok arányosságáról | 45 |
| Tantétek a háromszögök hasonlóságáról | 49 |
| Ujabb nézetek a hasonlóságról | 55 |
| A négyszögök nemei | 61 |
| A párhuzányok tulajdonságai | |
| A négyszögök meghatározására szükségelt adatok | |
| A négyszögök egybevágósága és hasonlósága | |
| A sokszögök fogalma, alakrészei és nemei | 66 |
| A sokszögök általános tulajdonságai | |
| A sokszögök meghatározására szükséges adatok | |
| A sokszögök egybevágósága és hasonlósága | |
| A harmonikus vagyis öszhangzati arányt megelőző tantétek | 74 |
| A harmonikus arány, az anharmonikus kettős viszony és ebből származott harmonikus kettős viszony | |
| Az öszhangzó sugarak | |
| Az egyenes öszhangzati metszése | |
| A rendszeres négyszög | |
| Menelaus tantétele | |
| Tantétek az átszelőkről | |
| Az egyenes vonalú idomok területéről | |
| A terület fogalma | 94 |
| Magasság, alap, vetület | |
| Egyenlő területű párhuzányok és háromszögök | |
| Pythagoras tantéte | |
| Pappus-féle tantét | |
| Az idomok átalakitása a terület megtartása mellett | |
| Az egyenes vonalú idomok területi arányosságáról. Brune-féle tantét | 102 |
| Az egyenes vonalú idomok területének felméréséről és ide tartozó nevezetesebb feladatok | 108 |
| A körről | |
| A kör és körnél előforduló egyenesek és szögök | 116 |
| A körvonal keletkezése | |
| A körhöz vont egyenesek és azokra vonatkozó tantétek | |
| A körnél előforduló szögök mértéke | |
| Tantétek a húrok, szelők és érintők arányosságáról | |
| Az egyenes vonal metszése kül és közép mértani arány szerint | |
| Két körnek egymás iránti helyzete | |
| Tantétek a körbeírt idomokról | 134 |
| Ptolomaeus tantéte | |
| A körnek körülirt és beírt rendes sokszögökről | |
| A rendes sokszögök oldalai, kifejezve a kör sugara által | |
| A kör kiméréséről | 147 |
| A körvonal hossza | |
| A kör területe | |
| A körív hossza | |
| A körszelvény és körszelet területe | |
| Két vagy több kör együvítése | |
| Tantétek a hasonlósági pontokról, sarkok (Pole) és sarkalatosakról (Polaren) | 163 |
| Mértani szerkesztések a síkban | 171 |
| Kisebbített mértékek, egybevágó és hasonló idomok szerkesztése | |
| Az egyenes vonalok öszhangzati és tetszőleges viszony szerinti metszése | |
| Feltételes átalakitások | |
| A területek felosztása | |
| A sík háromszögtan | |
| Szögmértan (Goniometrie) | 199 |
| Egy szög nagyságának meghatározásáról | |
| A háromszögtani vagy inkább szögmértani függvények fogalma, és rendszeres kifejtése | |
| Bármely hegyes szög függvényeinek meghatározásáról | |
| A szögmértani függvényekről tágasabb értelemben véve | |
| A szögmértani függvények egymásközti viszonylása | |
| A szögmértani függvények növekedése és fogyása a 4 negyedben | |
| A tompa és kihajló szögök függvényeinek rávitele azon hegyes szögök függvényeire, melyek amazokat 180 vagy 360 fokra kiegészitik, vagy 180 és 360 fokon túli fölösleget képeznek | |
| A nemleges szögök függvényei | |
| A négy fő egyenlet | |
| A szögmértani függvények sorba fejtése | |
| A sin. x és cos. x sora végleges alakban előállítva | |
| A négy főegyenletből lehozott számtalan képletek | |
| A három szögtani logartáblák szerkezetének sarkelvei | |
| Az elméleti és gyakorlati alkalmazásban többször előfordulú szögmértani képletek átnézete | |
| A sik háromszögtan | 248 |
| Alapegyenletek a derékszögű háromszögök feloldására | |
| Az egyenesszárú háromszögök, és rendes sokszögök háromszögtani feloldása | |
| Bárminő háromszögök feloldására vonatkozó főtantétek, Mollweide-féle képletek | 262 |
| A ferdeszögű háromszögök feloldása, példákkal | |
| Pothenot-féle tantétel | |
| Alapegyenletek a sokszögök háromszögtani feloldására | 285 |
| A test- vagy tömörmértan, a gömbháromszögtan, és az elemzési mértan alapvonalai | |
| Az egyenes vonalokról, síkokról és testszögökről | |
| Az egyenesek és síkok viszonos fekvése | 293 |
| Alapfogalmak és sarkelvek | |
| Egy egyenes és egy sík viszonos fekvése s ide vonatkozó tantétek | |
| Különböző síkokban fekvő szögök egyenlősége, hajlási szög | |
| Tantétek két vagy több sík és egyenes viszonyos fekvéséről | |
| A lapszög fogalma | |
| Párhuzamos síkok egy harmadik által metszve | |
| Egy pontból kiinduló egyenesek, párhuzamos síkok által metszve, arányos szeletekre osztatnak | |
| A vetületekről | 310 |
| A vetület fogalma | |
| Egy szög fekmentes vetülete | |
| Egy vetétett idom területe | |
| A testszögök | 314 |
| A testszög fogalma | |
| Tantétek a három élű testszögökről | |
| A testek általános tulajdonságairól | |
| A szegletes testek | 322 |
| A mértani testek felosztásáról | |
| a gúlaféle | |
| a hasábos testek tulajdonságai | |
| azoknak egybevágósága és hasonlósága | |
| tantétek a soklapokról | |
| Minden rendes soklapnak lehet egy gömböt beírni, és egy gömböt körülírni | |
| A rendes soklapokba beírt gömb sugarának kiszámítása | |
| A kerekded testek | 339 |
| A henger értelmezése, egybevágósága, hasonlósága | |
| A kúp fogalma, tulajdonságai, egybevágósága és hasonlósága | |
| A gömb értelmezése, ebből kifejtett sarkelvek és következmények | |
| A gömb szelvények csak kör lehet | |
| Egy átmérő végpontjait kivéve, a gömbfelület két pontján keresztül csak egy legnagyobb kört vonhatni | |
| Négy nem egy síkban fekvő pont mindenkor egy gömb felületén létezik | |
| Ha két gömbfelület egymást metszené, a metszés kerülete egy körvonal, melynek középpontja a két gömb központi vonalán fekszik | |
| A mértani testek felületének és térfogatának meghatározásáról | |
| A mértani testek egyenlőségéről | 352 |
| A párlapok viszonya térfogatra nézve | |
| Egy három élű gúlát lehet két egybevágó kisebb gúlára és két egyenlő térfogatú három élű hasábra felbontani | |
| Egyenlő magasságú és alapú gúlák térfogata egyenlő | |
| Egy három élű hasáb felbontása, három egyentérfogatú gúlára | |
| A felületek és térfogatok meghatározása | 360 |
| A testek felmérése | |
| A párlapok s általában a hasábok felülete és térfogata | |
| A hasonló hasábok térfogatairól | |
| Jegyzet az úgynevezett toisirozásról | |
| A gúla felülete és köbtartalma | |
| Egy ferdén metszett háromélű hasáb térfogata | |
| A csonka gúla felülete és térfogata | |
| Egy ék köbtartalma | |
| Egy derékszögű négy élű hasábdob test (Prismoid) köbtartalma | |
| A henger felülete és köbtartalma | |
| A rendes soklapok felülete és térfogata | |
| A henger felülete és köbtartalma, különféle feladatok | |
| Egy hengercső felülete és térfogata | |
| A csonka kúp palástja, felülete és térfogata | |
| A gömb körül írt csonka kúp palástja | |
| A gömb felülete és térfogata | |
| A gömbszelvény, gömbszelet és gömbtörzs térfogata | |
| A hordók köbtartalma | |
| Egy tetszőleges alakú test köbtartalmát meghatározni (közelitőleg) | |
| A gömb háromszögtan | |
| A gömb háromszög tulajdonságairól | 396 |
| A gömbszög fogalma | |
| A gömb háromszög, a sark-háromszög | |
| Egybevágó és hasonló gömbháromszögök, s ide vonatkozó tantétek | |
| A négy fő egyenlet kifejtése és átalakítása logoros számításra. A Gauss-féle képletek és Neper-féle analogiák | 402 |
| A derékszögű, egyenesszárú és negyed háromszögök feloldása | 414 |
| A ferde gömbháromszögök feloldása, és területük meghatározása. Nevezetesebb tömörmértani feladatok | |
| Az elemzési mértan elemei | |
| Az algebrának alkalmazása a mértanra | |
| Az algebrai kifejezések mértani jelentősége; a kifejezések mérfoka, hasonneműsége | 453 |
| Első és másodfokú egyenletek szerkeszetése | |
| Egy második fokú vegyes egyenlet gyökeinek szerkesztése | |
| Az igenleges, nemleges, való és képzetes mennyiség mértani értelmezése | |
| A mértani feladatok algebrai feloldása | 464 |
| Az elemző mértan a síkban | |
| A pont helyzetének meghatározásáról párhuzamos és sark-öszrendezők által. Két pont távolsága | 467 |
| Az öszrendezők átalakitásáról, általánosan véve; átmenetek a párhuzamos tengelyrendszerről a sarkrendszerre. Az egyes átalakitási esetek közvetlen kifejtése | 472 |
| Az egyenes vonal egyenlete | 479 |
| Az egyenes vonal általános egyenletének taglalása | |
| Az első fokú általános egyenlet elemzése két változó mennyiséggel | |
| Az egyenes vonalok szerkesztése az adott egyenletekből és megfordítva | |
| Két egyenes a síkban | |
| Feladatok az egyenes vonalokról | |
| A körvonal általános egyenlete; csúcsegyenlete; központi egyenlete | 504 |
| A körvonal egyenletének taglalása | |
| A körvonal sarkegyenlete | |
| A körvonal egyenletének szerkesztése | |
| A kör szelőjének, érintőjének és deréklőjének egyenlete | |
| Az érintési vonalak meghatározása | |
| Az egyenes és a körvonal egyenleteinek általános egybevetése, az ide tartozó feladatokkal | |
| Két vagy több kör egyenleteinek elemzése | |
| Két kör húros vonala (Chordale) | |
| Három kör húros vonalai és húros pontja | |
| A húros vonalak jellemző tulajdonságai | |
| Két kör közös érintőinek elemzési meghatározása | |
| Apollonius-féle érintési feladatok legáltalánosbika | |
| A másodrendű vonalak vagyis kúpszeletek | 539 |
| A hajtalék (Parabola) csúcsegyenlete; általános egyenlete; a hajtalék egyenletének taglalása; a hajtalék sarkegyenlete | |
| Az érintési vonalak egyenletei | |
| Az érintési vonalak meghatározása; következmények | |
| A hajtalék íve és ezen ív végpontjainak összrendezői által bekerített sík területe | |
| A hajtalék egyenlete, vonatkoztatva egy ferdeszögű tengelyrendszerre | |
| A párhuzamos húrok középpontjainak mértani helye egy átmérő | |
| A kerülék (Ellypsis) központi egyenlete; a kerülék központi egyenletének taglalása | 557 |
| A kerülék általános egyenlete; a kerülék csúcsegyenlete; a kerülék sarkegyenlete | |
| A kerülék szelőjének, érintőjének és deréklőjének egyenletei | |
| Az érintési vonalak meghatározása | |
| Azon szögökről, melyeket az érintési ponthoz vont vezérsugarak képeznek | |
| A kerülék területe | |
| A kerülék társátmérői | |
| A kerülék központi egyenlete, vonatkoztatva a társátmérők rendszerére | |
| Bármely kerülék körül írt párhuzány, melynek oldalai a társátmérőkkel párhuzamosan futnak, egyenlő a kerülék tengelyeiből képezett egyenszöggel | |
| A társátmérők négyzeteinek összege egyenlő a két tengely négyzeteinek összegével | |
| Az egyik társátmérő végpontjához vont érintő a másik társátmérővel párhuzamos | |
| A póthúrok főtulajdonsága | |
| A kerülék sarkpontjai és sarkalatosa | |
| A mentelék (Hyperbola) központi egyenlete | 589 |
| A mentelék központi egyenletének taglalása | |
| A mentelék csúcsegyenlete; a mentelék általános egyenlete; a mentelék sarkegyenlete | |
| A mentelék szerkesztése | |
| A mentelék középpontján keresztül menő egyenes fekvése | |
| A végérintők és ezekre vonatkozó egyenlet | |
| A mentelék hatványa | |
| Az érintési vonalak egyenletei | |
| Az érintési vonalak meghatározása | |
| Az érintési ponthoz vont sugarak az érintővel egyenlő szögöket képeznek | |
| A mentelék egyenlete a társátmérők rendszerére vonatkoztatva | |
| A mentelék sarkai és sarkalatosa | |
| A teljes másodfokú két ismeretlenű egyenlet taglalása | 604 |
| A kúp metszéseiből eredő vonalak azonosak az előbb elősorolt másodrendű vonalakkal |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.