Elméleti fizikai feladatok

Előszó

Alapvető pedagógiai tapasztalat, hogy öntevékenység nélkül a tudomány jelöltjéből soha mester nem lesz. Minden egyetemi oktató ismeri azt a régi, szánalmas hallgatótípust, mely gyakorlat híján félig érett elméletek ködében bolyong és képtelen a tudomány minden önálló alkalmazására. Nem ilyen emberekre van szüksége a népi demokráciának. Ma azt kívánjuk, hogy a tudomány embere biztos kézzel nyúljon minden gyakorlati problémához, az elméletet nem öncélúnak, hanem irányító útjelzőnek tekintse: Az elméleti fizikának a célja az, hogy a szerteágazó kísérleti eredményekből néhány alapelvet szűrjön le, melyek egész fizikai tudásunkat magukba tömörítik. Ezeket az alaptörvényeket alkalmazhatjuk a gyakorlati munka közben felmerült különleges kérdések megoldására. A fizika minden művelőjének értenie kell ahhoz, hogy ezeket a legkiválóbb fizikusok által felállított általános törvényeket mindennapi munkájuk közben éppen úgy hasznára fordítsák, mint a kísérleti fizikusok által összeállított mérőeszközöket.
E célt szolgálja a jelen feladatgyűjtemény. A Fizikai Intézet elméleti csoportjának néhány tagja helyes megismeréstől hajtva összefogott, hogy megalkossa azt a segédeszközt, mely a hallgatót már tanulmányi ideje alatt összeforrassza a gyakorlattal. Aki egyszer megismerte azt a belső örömet, mely egy megoldott probléma nyomán jár, élethossziglan tartó belső kapcsolatra lépett a reális tudománnyal. Vissza