Elméleti fizikai kémia I-III.

Szerző

Erdey-Grúz Tibor

Schay Géza

Budapest

'Erdey-Grúz Tibor: Elméleti fizikai kémia I-III. ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1962
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	1.953 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	A könyv fekete-fehér illusztrációkat tartalmaz. Tankönyvi szám: 42104/I, 42104/II, 42104/III.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Az a hatalmas fejlődés, amely a felszabadulás óta hazánkban végbement, a fizikai kémia oktatásával és tankönyvével szemben is fokozott igényeket támaszt. Ezeket a korábban Gróh Gyulával együtt írt "Fizikai kémia" című könyv kisebb átdolgozásával nem lehetett kielégíteni, új könyv írása vált tehát szükségessé.
Könyvünk megírásánál fokozott mértékben törekedtünk arra, hogy a fizikai-kémiai összefüggések megismertetésén keresztül is kidomborítsuk a dialektikus materialista gondolkodásmódot, mint a természet megismerésére egyedül helyes módszert. Ezzel, valamint az alapvető kérdések beható tárgyalásával az volt a célunk, hogy tanítványaink ne csak megtanulják a fizikai kémia alapelveit, hanem képessé váljanak azok gyakorlati alkalmazására is. Ez elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy munkahelyeiken a szocializmus építésének alkotó előmozdítói legyenek.

Tartalom

I. KÖTET
Általános bevezetés	13
Történeti áttekintés
Az atomok szerkezete
Bevezetés
Az anyag, illetve energia megmaradásának és átalakulásának törvénye	29
Az elektron	32
A proton	38
Az elektromágneses sugárzás természete; a Planck-féle kvantumelmélet és az Einstein-féle ekvivalencia-elv	40
A fényelektromos jelenség (fotoeffektus)	43
A folytonos röntgensugárzás	46
A Compton-effektus	47
Az anyaghullámok; a hullám- és részecske-jelleg ellentétének egysége	49
Az elektronburok és a színképek elmélete
A Rutherford-Bohr-féle atommodell	52
Az atomok kvantumszerű energiafelvételének közvetlen kísérleti igazolása; Franck és Hertz kísérlete	55
Az ionizálási energia	57
A színképekről általában	59
A vonalas színképek	61
A hidrogénatom Bohr-féle modellje	66
Hidrogénszerű atomok, a magmozgás hatása	69
A kvantummechanika statisztikus jellege; az elektroneloszlás orientációja	83
Az elektron pályamomentuma az atomban; fő- és mellékkvantumszám	85
A spin; az elektron összes impulzusmomentuma az atomban	88
A többelektronos atomok energiaszintjei: az eredő (csoport-) kvantumszámok	91
Az atomok mágneses momentuma; a mágneses kvantumszám	96
A kvantumszámok és kiválasztási szabályok áttekintése; a töltéseloszlás az atomok különböző kvantumállapotaiban	102
A Pauli-elv	105
Az atomok fényabszorpciója; fluoreszcencia és határkontinuum	107
A vonalas röntgenszínképek	109
A Mendelejev-féle periódusos rendszer elmélete	114
Az atommag
Rendszám és atomsúly; az izotópia	123
Az elemek és izotópjaik elterjedtsége a természetben	133
Az izotópok szétválasztása	134
A nehézhidrogén és nehézvíz	135
A radioaktivitás	138
A radioaktív egyensúly	142
A természetes radioaktív családok	145
A radioaktív sugárzások sajátságai	149
A mesterséges atomátalakítás	153
A részecske-gyorsítók (mesterséges sugárforrások)	156
Sugárrészecskék ill. magreakciók kimutatása	162
A neutron	164
A pozitron	170
A neutrino	172
A mezonok és hiperonok	174
Az antirészecskék	178
Az elemi részecskék jellegének kérdése	179
A magreakciók hatáskeresztmetszete	180
A magreakciók főbb típusai	182
A mesterséges radioaktivitás	186
Az atommagok összetétele, mérete és tömegeloszlása	191
A magerők	193
Az atommagok mechanikai momentuma (spinje); az orto- és parahidrogén	196
Az atommagok mágneses és elektromos momentuma	198
A magreakciók energetikája, a magenergia	200
Periodicitás az atommagban; a mágikus számok	204
Az atommagok elméletének elemei	205
Az atomenergia hasznosítása	211
Magreakciók a természetben	219
Az izotópos indikáció (a nyomozóelemek vagy jelzett atomok módszere)	222
Atomrendszerek szerkezete (molekulák, kristályok, folyadékok)
A szerkezetkutatási módszerek és a kémiai kötéstípusok áttekintése	227
A molekulaszínképek
A molekulaszínképek keletkezése	230
A forgási (rotációs) színkép	234
A mikrohullám-spektroszkópia	239
A rezgési (vibrációs) illetve rezgési-forgási színképek	244
Elektronátmenetek a molekulában; a teljes sávos színkép	256
A kombinációs szóródás (Raman-effektus)	259
A fény intenzitásának változása abszorpció következtében; Lambert és Beer törvénye	263
Szerkezetvizsgálat interferencia-módszerekkel
Szerkezetvizsgálat röntgensugarak interferenciájával (röntgenográfia)	266
A kristályrácsok fő típusai	272
Az ionrácsok	275
Az atom- és molekularácsok	278
A fémes rácsok	282
Az atomok ill ionok sugarának hatása a kristályszerkezetre	283
Az elektronsugarak diffrakciója kristályokon (elektronográfia)	289
A neutronsugarak diffrakciója (neutronográfia)	290
Gázmolekulák szerkezetének meghatározása röntgen- és elektronsugarak diffrakciója alapján	292
A molekulák szerkezete és méretei	294
Röntgensugarak diffrakciója folyadékokban; a folyadékok szerkezete	298
A kristályos folyadékok (a mezomorf állapot)	301
Az üvegszerű (amorf) anyagok szerkezete	302
Dielektromos és mágneses sajátságok
A dielektromos polarizáció és a dielektromos állandó	304
Az eltolódási és irányítási polarizáció szétválasztása; a polarizálhatóság és a mólrefrakció	310
A mólrefrakció additivitása; az atomrefrakció	312
Az irányítási polarizáció; a poláris molekulák	316
A polarizálhatóság anizotrópiája	322
Az optikai forgatóképesség	325
Az elektromos kettőstörés	328
Az anyagok makroszkopikus mágneses sajátságai	329
A diamágneses anyagok	333
A paramágneses és ferromágneses anyagok	336
A mágneses kettőstörés és forgatóképesség	341
A mágneses rezonanciaspektroszkópia	342
A kémiai kötés
Molekulaszerkezet és kémiai kötés	354
Az ionvegyületek	358
A kovalens vegyületek	367
A kovalens kötés elméletének elemei, a H2 molekula	370
A kovalens vegyérték	374
A hibridizáció	378
A vegyértékek iránya; többszörös kötések	379
A kötések polaritása, az elektronegativitás	383
A komplex vegyületek	386
A hidrogénvegyületek szerkezete	396
A kötési energiák; eltérések az additivitástól	400
A kötésrend és a szabad vegyértékindex	405
A fémes kötés	406
A van der Waals-féle kötés	411
A termodinamika főtételei és a statisztikus mechanika alapjai
Alapfogalmak
Bevezetés	415
Termikus állapot, állapotjelzők, állapotfüggvények	417
A hőmérséklet	420
Az állapotegyenlet általában; az állapotfelület	424
Hőmennyiség és hőkapacitás. Kalorimetria	426
Átalakulási hők	431
A termodinamika I. főtétele
Termodinamikai rendszerek és környezetük; termodinamikai folyamatok	434
Munkavégzés és hőátadás, mint a termodinamikai folyamatok energetikai jellemzői	437
Az I. főtétel egyenlete	441
Fajhő és mólhő állandó térfogaton ill. nyomáson; entalpia	444
Átalakulási hők mint energia- és entalpiakülönbségek	448
Termokémiai egyenletek; Hess tétele	451
Az átalakulási hők, entalpiák, energiák függése a hőmérséklettől; Kirchhoff tétele	457
Stacionárius folyamatok anyag- és energiamérlegei	460
A termodinamika II. főtétele
Reverzibilis és irreverzibilis folyamatok	463
Térfogati munka és hőátadás reverzibilis utakon	466
A II. főtétel jelentősége és megfogalmazása	471
Reverzibilis munkatermelés termikus energiából; Moutier és Carnot-Clausius tételei	473
Redukált hőmennyiségek; az entrópiafüggvény	479
Entrópia és irreverzibilitás	487
Irreverzibilis folyamatok entrópiatermelése; entrópiamérlegek	490
A termodinamikai potenciálfüggvények és a fizikai-kémiai átalakulások általános egyensúlyi feltételei
A szabadenergia	494
A szabadentalpia	498
A kémiai potenciál	504
Az izoterm egyensúly általános feltétele	508
Kémiai reakciók egyensúlya	510
A statisztikus mechanika alapjai
Az energiamegoszlás problémája	513
Elosztás vizsgálata egyszerű modelleken	515
A Boltzmann-féle eloszlás egyszerű szilárd testre	518
A Boltzmann-eloszlás, mint az egyensúlyi viselkedés jellemzője	524
Hőátmenet és hőmérséklet; külső munkavégzés	527
Egyatomos tökéletes gáz modellje; Einstein-Bose-statisztika	533
Többatomos molekulák, vegyületek	538
Egyszerű megoszlási egyensúlyok	540
Az entrópia statisztikus értelmezése és a termodinamika harmadik főtétele	547
Konfigurációs entrópia	552
Egykomponensű rendszerek. Halmazállapotok és egyensúlyaik
Tökéletes gázok
A gáztörvény és kinetikus magyarázata	558
Az egyatomos gáz statisztikus mechanikája és termodinamikai sajátságai	561
Többatomos molekulák rotációjának figyelembevétele	566
Molekularezgések és elektrongerjesztés figyelembevétele	570
Kétatomos molekulák disszociációjának statisztikus számítása	574
A Maxwell-Boltzmann-féle sebességeloszlás	578
Közepes szabad úthossz és az ütközések száma	586
Transzportjelenségek mérsékelten kisnyomású gázokban	591
Transzportjelenségek igen kisnyomású gázokban	601
Reális gázok
A gázok kompresszibilitása	609
van der Waals állapotegyenlete	611
Egyéb állapotegyenletek	615
A van der Waals-egyenlet és a kritikus jelenségek	617
Redukált állapotegyenlet és a megfelelő állapotok tétele	623
Kalorikus tulajdonságok	627
A fugacitás	630
Kiterjedés fojtással; Joule-Thomson-effektus	634
Kristályos szilárd testek
A kristályos állapot általános jellemzése	644
Kristályok hőkiterjedése	648
A szilárd testek fajhője; tapasztalati eredmények	650
Egyszerű kristályok atomhőjének Einstein- és Debye-féle elmélete	652
A rácselelmek mozgékonysága magasabb hőmérsékleteken; lyukak és beékelődések a rácsba	661
Polimorf módosulatok; enantiotrópia és monotrópia	669
Olvadás és kristályosodás	676
Szublimálás	685
Folyadékok és nemkristályos szilárd testek
A folyékony halmazállapot általános jellemzése	692
Normális folyadékok termodinamikai sajátságai	699
A folyadékok tenziója; párolgás és kondenzálás	700
Folyadékok tenziógörbéje	704
A párolgáshő és a vele kapcsolatos összefüggések	711
Folyadékok felületi feszültsége és felületi energiája	718
A felületi feszültséggel kapcsolatos jelenségek	720
Tiszta folyadékok felületi feszültségének függése a hőmérséklettől; Eötvös szabálya; a parachor	724
Folyadékok belső súrlódása	731
Áramlás és belső súrlódás	738
Képlékenység és rugalmasság	743
Fázisdiagramok és néhány alkalmazásuk
P-T-diagram	750
Termodinamikai diagramok	755
Gázkompresszorok és szivattyúk	763
Gőzkompressziós hűtőgépek	770
Szárazjég gyártása és a permanens gázok cseppfolyósítása	774
Függelék	785
Név- és tárgymutató	800
II. KÖTET
Többkomponensű rendszerek. Elegyfázisok fizikai egyensúlyai
Homogén elegyfázisok termodinamikai sajátságai
Elegyek, oldatok és keverékek	7
Elegyek összetételének (koncentrációjának) különböző kifejezései	9
Tökéletes gázelegyek	12
Reális gázelegyek	17
Parciális moláris mennyiségek	20
Az elegyképződés hőeffektusai, az oldáshők	26
Q-x és H-x diagramok	31
A komponensek kémiai potenciálja és fugacitása	35
Aktivitások és aktivitási koefficiensek	38
Híg oldatok és ideális elegyek törvényei
Raoult és Henry törvényei	44
Az oldószerrel elegykristályt nem képező anyagok híg oldatainak fagyáspontcsökkenése; mólsúly meghatározása; anyagok tisztaságának megállapítása fagyáspontmérésekkel	50
Nemilló anyagok híg oldatainak forráspont-emelkedése	54
Híg anyagok ozmózisnyomása	56
A híg oldatok törvényeinek statisztikus értelmezése és érvényességüknek ebből megállapítható korlátai	59
Kevéssé oldódó anyagok oldhatósága folyadékokban	76
Ideális folyadékelegyek tenziója, ha mindkét komponens illó	78
Gőztartalmú gázok; folyadékok tenziója nem oldódó idegen gáz jelenlétében; a levegő nedvessége	81
Kétkomponensű, nemideális elegyek fázisegyensúlyai
Gibbs fázistörvénye	85
Nemideális helyettesítéses elegyek viselkedésének statisztikus értelmezése	89
Korlátlanul elegyedő folyadékok tenziója	96
Korlátlanul elegyedő folyadékok forráspont- és egyensúlyi görbéi	109
Korlátoltan elegyedő folyadékok	119
Desztilláció	125
Oldhatóság és aktivitás folyadékokban	146
Oldott anyag megoszlása két oldószer között	151
Megoszláson alapuló szétválasztási eljárások (abszorpció és extrakció)	154
Nemideális eutetikumok	159
Szilárd oldatok I.: helyettesítéses elegyek	168
Termikus analízis (fizikai kémiai fázisanalízis)	173
Szilárd oldatok II.: beékelődéses elegyek	176
Többkomponensű elegyek fázisegyensúlyai
Egynél több oldott komponens híg oldatai	184
Háromkomponensű (terner) rendszerek egyensúlyi viszonyainak ábrázolása	188
Három korlátlanul elegyedő folyadék és gőzének egyensúlya	191
Korlátolt elegyedés három folyadék esetén	195
Kristályosodási viszonyok terner rendszerekben	199
Kristályhidrátokat, kettős sókat és elegykristályokat képező sópárok oldhatósági viszonyai	203
Transzportjelenségek folyékony oldatokban
Folyadékelegyek viszkozitása	209
Híg oldatok viszkozitása	211
Kismolekulájú oldott anyagok diffúziója	218
Kolloid részecskék diffúziója	223
Ülepedési egyensúly és ülepedési sebesség	226
A kémiai egyensúly
Homogén egyensúlyok
Egyensúly és reakciósebesség	234
Az egyensúlyi állandó	236
Egyensúlyi konverzió	247
Az egyensúly függése a hőmérséklettől	252
A Le Chátelier-Braun-féle elv	256
A reakcióizoterma pontos integrálása	257
Szimultán és részegyensúlyok	261
Standard és normál képződési szabadentalpiák	269
Heterogén egyensúlyok
Heterogén reakciók affinitása és egyensúlyi állandója	298
Bomlási nyomások	302
Kristályhidrátok tenziója	304
A Nernst-féle hőtétel és a termodinamika harmadik főtétele	307
Az adszorpció
Adszorpció folyadékok szabad felületén
Az adszorpció fajai és általános jelentősége	313
Oldatok felületi feszültségének függése a koncentrációtól; Gibbs egyenlete	315
Kapilláraktív anyagok adszorpciós izotermái	319
Az egy molekulányi vastagságú határfelületi réteg termodinamikai elmélete	326
Felszíni hártyák	334
Gázok és gőzök adszorpciója szilárd testek felületén
Fizikai és kémiai adszorpció	341
Az adszorpciós egyensúly megfigyelése; sztatikus mérési módszerek	344
Az adszorpció állapotegyenlete; tapasztalati tények	351
Langmuir izotermaegyenlete	367
Brunauer, Emmett és Teller izotermaegyenlete (BET-egyenlet)	379
Termodinamikai potenciálelméletek	389
Adszorpciós hiszterézis; kapilláris kondenzálódás	400
Aktivált adszorpció	404
Adszorpció elegyfázisokból és oldatokból szilárd felületeken
Gázelegyek adszorpciója	412
Adszorpció oldatokból, illetve folyadékelegyekből	417
Többkomponensű elegyek szétválasztása eltérő adszorbeálhatóságuk, ill. abszorbeálhatóságuk alapján: kromatográfia	430
Ionadszorpció erős elektrolitok oldataiból; ioncsere	436
Kémiai reakciók időbeli lefolyása és mechanizmusa (reakciókinetika)
Általános alapelvek
Reakciók osztályozása kinetikai szempontból	445
A reakciósebesség fogalma és mérése	447
A kinetikai tömeghatástörvény; reakciórend és sebességi állandó	452
Elsőrendű reakciók	458
Másod-, harmad- és törtrendű reakciók	462
A reakciórend és a sebességi állandó megállapítása	472
Az egyszerű rendet zavaró hatások homogén fázisban	474
Reakciók áramló rendszerekben: térsebesség	486
A sebességi állandó változása a hőmérséklettel: Arrhenius egyenlete	494
Elemi reakciók átmeneti állapotának természete; egyszerű és lépcsős reakciómechanizmusok
Elemi reakciók molekularitása és rendje	498
Egyszerű bimolekuláris reakciók sebességének elméletei	501
Bimolekuláris reakcióknak megfelelő potenciálfelületek	512
Egyesülési reakciók	524
Példák lépcsős atom-, gyök- és ionreakciókra	528
Unimolekulás reakciók	541
Trimolekulás reakciók	548
A közeg befolyása a reakciósebességre: oldószerhatás, primer sóhatás	550
Láncreakciók és katalízis
Reakcióláncok és katalitikus mechanizmusok általános jelentősége	554
Szabad atomok és gyökök előállításának és kimutatásának módjai	558
Bróm-hidrogén és klór-hidrogén keletkezése elemeikből	562
Szerves molekulák bomlása homogén gázfázisban	570
Homogén gázkatalízis	575
Elágazó láncok; égési reakciók; robbanások	580
Oxidációs és katalitikus reakciók oldatokban	592
Soktagú polimerek képződése	604
Határfelületi reakciók
Határfelületi reakciók típusai és ezek általános jellemzése	626
Heterogén reakciók, melyek sebességét a diffúzió szabja meg	629
Az adszorpció és diffúzió szerepe kontakt folyamatokban	632
Az adszorpciós borítottságtól független aktivitású felületen végbemenő reakciók sebességi egyenletei (Langmuir-Hinshelwood-kinetika)	638
Adszorbeált részecske és gázmolekula reakciója	647
Aktiválásra szoruló adszorpció mint sebességet meghatározó lépés	651
Szilárd kontaktok hatásmechanizmusának értelmezése	655
Név- és tárgymutató	671
III. KÖTET
Elektrokémia
Alapjelenségek
Az áramvezetés módjai, elektron- és ionvezetők	7
Faraday törvénye	10
Az oldott elektrolitok molekuláris állapota	12
Az ionok szolvatációja, ill. hidratációja	16
Az ionok hatása az oldószer szerkezetére	22
Az oldószer hatása a disszociációra	24
Az elektromosság vezetése elektrolitokban
Az elektromos vezetőképesség	26
Az ionok vándorlási sebessége és mozgékonysága	32
Az átviteli szám	34
A hidratáció és a komplexképződés hatása az átviteli számra	38
Az ekvivalens vezetőképesség kiszámítása az ionok mozgékonyságából	40
Az ionok relatív mozgékonysága	42
A hidratáció hatása az ionmozgékonyságra	46
Az ekvivalens vezetőképesség változása a hígítással	47
Gyenge elektrolitok vezetőképessége	48
Erős elektrolitok molekuláris állapota oldataikban	51
Az ionok független vándorlásának törvénye	55
Az ionok közötti elektrosztatikus kölcsönhatás elmélete	56
Az erős elektrolitoldatok vezetőképessége	64
Az erős elektrolitok átviteli számának változása a koncentrációval	70
A térerősség és a frekvencia hatása a vezetőképességre	71
A hőmérséklet hatása a vezetőképességre	75
A nyomás hatása a vezetőképességre	78
Az oldószer hatása a vezetőképességre (nemvizes oldatok)	79
Nemvizes oldatok molekuláris állapota és vezetőképessége	80
Szilárd vegyületek vezetőképessége	85
A vezetőképesség-mérés alkalmazásai	88
Oldott elektrolitok diffúziója	91
Elektrolitoldatok belső súrlódáse	92
A galvánelemek és a fázishatár-feszültségek
A galvánelemekről általában	98
Az elektromotoros erős és reakcióhő összefüggése; az elektromotoros erő függése a hőmérséklettől	101
Az elektromotoros erő és az egyensúlyi állandó összefüggése; az elektromotoros erő függése a koncentrációtól	105
Az elektromotoros erő változása a nyomással	110
Az elektródpotenciálok termodinamikája	111
A potenciálkülönbségek a fázishatárokon és az elektromos erő	116
A standard- (normál-) potenciál	120
A gázelektródok	125
A másod- és harmadfajú elektródok	127
A kétszeres és többszörös elektródok (keverékelektródok)	133
A koncentrációs elemek	136
Az amalgánelektródok és -elemek	144
A potenciometrikus titrálás	146
Komplex ion és szilárd só képződése mint elektródfolyamat	147
A diffúziós potenciálok	150
A redoxipotenciálok	154
A változó vegyértékű fémek standardpotenciáljai	161
Galvánelemek nemvizes oldatokkal	164
A folyadékhatár-potenciálok	168
Az üvegelektród	170
Galvánelemek sóolvadékokkal	171
Gyakorlati áramforrásul használt galvánelemek. I. A primer elemek	172
Gyakorlati áramforrásul használt galvánelemek. II. Az akkumulátorok	179
Egyensúlyok elektrolitoldatokban
Az elektrolitoldatok termodinamikai jellemzői; az ozmotikus sajátságok	183
Az ozmotikus koefficiens	186
Az oldott elektrolitok kémiai potenciálja és aktivitási koefficiense	189
Az ionok individuális aktivitási koefficiensének kérdése	199
Az ionerősség törvénye; az aktivitási koefficiens elmélete	201
Az elektrolitok aktivtási koefficiense tömény oldatokban	207
A gyenge elektrolitok disszociációs egyensúlyai	209
Disszociációs és ionasszociációs egyensúlyok valódi elektrolitok oldataiban	212
A disszociációállandó meghatározása a vezetőképességből	220
Elektrolitok oldhatósága tiszta vízben és idegen elektrolitok oldataiban	224
Nemelektrolitok oldhatóságának változása elektrolitok hatására	229
A víz disszociációja	230
A savak és bázisok protolitikus elmélete	236
A savak és bázisok erőssége; protolitikus egyensúlyok	240
A savak és bázisok elméletének továbbfejlesztése	245
A savak és bázisok erősségének összefüggése a molekulaszerkezettel	249
A sók hidrolízise	253
A sav-bázis-indikátorok	257
A redoxiindikátorok	264
A puffer- (tompító vagy kiegyenlítő) oldatok	266
Az amfoter elektrolitok	269
A membránegyensúlyok és membránpotenciálok	274
Ioncserélők egyensúlyai	277
Az elektródfolyamatok kinetikája
Alapfogalmak
Az elektródfolyamatok értelmezése reakciókinetikai szempontból	280
A polarizáció	282
Polarizálható és nempolarizálható elektródok	285
Az elektrokémiai kettősréteg
Az elektrokapillárgörbe	286
A kettősréteg szerkezete	292
A kettősréteg kapacitása; a polarizációs kapacitás	296
A felületi töltés nullapontja	299
Az elektrokinetikus jelenségek	301
Az elektrokémiai kinetikai alapjai
A reverzibilis elektród (ill. az egyensúlyi potenciál) kinetikája	309
Az elektródfolyamatok sebességének változása a potenciállal	310
A polarizációs görbe; a túlfeszültség	313
Az elektrolikus hidrogén- és oxigénfejlődés túlfeszültsége	316
A katódos fémleválás indifferens elektródon a gócképződési polarizáció	322
A katódos fémleválás saját elektródon; az elektrokristályosodás és a kristályosodási polarizáció	324
Az anódfolyamatok kinetikája és mechanizmusa	329
Szilárd fedőrétegek keletkezése az anódon	332
Anódos felületi filmek keletkezésének kinetikája	334
A passzivitás	337
Az elektrokémiai egyensúlyi diagramok (Pourbaix-diagramok)	346
Az elektródfolyamatok diffúziós kinetikájának alapjai
Az elektromos áram okozta koncentrációváltozások az elektródfelület közelében	351
A diffúziós áram és a koncentrációs polarizáció stacionárius állapotban; a határáram	353
Az ionvándorlás befolyása a határáramra	356
Az Ohm-féle potenciálesés a diffúziós rétegben	358
A folyadék mozgásának hatása a diffúziós folyamatokra	359
Forgó korongelektród diffúziós kinetikájának alapjai	362
A nemstacionárius diffúzió hatása a határáramra	364
A diffúziós áram gömbelektródon (cseppen)	367
Polarizáció állandó áramerősséggel	369
Polarizáció váltóárammal	370
Az adszorpció hatása a diffúziós határáramra	373
A polarográfia alapjai	374
Az elektrolízis
Az elektrolízis feltételei; a bomlásfeszültség oldatokban	382
Az elektrolízis energiaszükséglete; a polarizáció és depolarizáicó szerepe	391
Olvadékok elektrolízise	392
A fémek korróziója és védelme	396
A galvanosztégia és galvanoplasztika; az elektrolitoldatok szóróképessége	405
Az anódos polírozás (elektropolírozás)	412
Az elektrolízis néhány nagyipari alkalmazása	415
Speciális szakkönyvek a X. részhez	423
Függelék (folyóiratok jegyzéke)	425

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem