Elméleti fizikai kémia II.

Egyetemi tankönyv

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Erdey-Grúz Tibor: Elméleti fizikai kémia II. ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1954
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	864 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

TÖBBKOMPONENSŰ RENDSZEREK. ELEGYFÁZISOK FIZIKAI EGYENSÚLYAI
Homogén elegyfázisok termodinamikai sajátságai
Elegyek, oldatok és keverékek	1
Elegyek összetételének (koncentrációjának) különböző kifejezései	3
Tökéletes gázelegyek	7
Reális gázelegyek	11
Parciális moláris mennyiségek	15
Elegyképződés hőeffektusai: oldáshők	21
Q-x- és H-x-diagrammok	26
A komponensek kémiai potenciálja és fugacitása	30
Aktivitások és aktivitási koefficiensek	34
Híg oldatok és ideális elegyek törvényei
Raoult és Henry törvényei	40
Az oldószerrel elegykristályt nem képező anyagok híg oldatainak fagyáspontcsökkenése; mólsúly meghatározása; anyagok tisztaságának megállapítása fagyáspontmérésekkel	46
Nem illó anyagok híg oldatainak forráspontemelkedése	50
Híg oldatok ozmózisnyomása	52
A híg oldatok törvényeinek statisztikus értelmezése és érvényességüknek ebből megállapítható korlátai	56
Kevéssé oldódó anyagok oldhatósága folyadékokban	60
Szilárd testek ideális oldhatósága: ideális eutektikumok	62
Nagy molekulájú anyagok oldatai	67
Kis mértékben vagy ideálisan oldódó gázok oldhatósága folyadékokban	73
Ideális folyadékelegyek tenziója, ha mindkét komponens illó	76
Gőztartalmú gázok; folyadékok tenziója nem oldódó idegen gáz jelenlétében; levegőnedvesség	78
Kétkomponensű nem-ideális elegyek fázisegyensúlyai
A Gibbs-féle fázisszabály	82
Nem-ideális helyettesítéses elegyek viselkedésének statisztikus értelmezése	86
Korlátlanul elegyedő folyadékok tenziója	94
Korlátlanul elegyedő folyadékok forráspont- és egyensúlyi görbéi	106
Korlátoltan elegyedő folyadékok	114
Desztilláció	119
Oldhatóság és aktivitás folyadékokban	127
Oldott anyag megoszlása két oldószer között	132
Megoszláson alapuló szétválasztási eljárások (abszorpció és extrakció)	135
Nem-ideális eutektikumok	141
Szilárd oldatok I: helyettesítéses elegyek	150
Termikus analízis (fizikai-kémiai fázisanalízis)	155
Szilárd oldatok II: beékelődéses elegyek	157
Többkomponensű elgyek fázisegyensúlyai
Egynél több oldott komponens híg oldatai	166
Háromkomponensű (terner) rendszerek egyensúlyi viszonyainak ábrázolása	170
Három korlátlanul elegyedő folyadék és gőzének egyensúlya	172
Korlátolt elegyedés három folyadék esetén	176
Kristályosodási viszonyok terner rendszerekben	181
Kristályhidrátokat, kettős sókat és elegykristályokat képező sópárok oldhatósági viszonyai	185
Transzportjelenségek folyékony oldatokban
Folyadékelegyek viszkozitása	190
Híg oldatok viszkozitása	193
Kis molekulájú oldott anyagok diffúziója	200
Kolloid részecskék diffúziója	205
Ülepedési egyensúly és ülepedési sebesség	208
A KÉMIAI EGYENSÚLY
Homogén egyensúlyok
Egyensúly és reakciósebesség	215
Az egyensúlyi állandó	217
Egyensúlyi konverzió	228
Az egyensúly függése a hőmérséklettől	233
A Le Chatelier-Braun-féle elv	237
A reakcióizoterma pontos integrálása	239
Szimultán és részegyensúlyok	243
Standard és normál képződési szabad entalpiák	251
Heterogén egyensúlyok
Heterogén reakciók affinitása és egyensúlyi állandója	281
Bomlási nyomások	285
Kristályhidrátok tenziója	287
A Nernst-féle hőtétel és a termodinamika harmadik főtétele	289
ADSZORPCIÓ
Az adszorpció fajai és általános jelentősége	295
Adszorpció folyadékok szabad felületén
Oldatok felületi feszültségének függése a koncentrációtól; Gibbs egyenlete	297
Kapilláraktív anyagok adszorpciós izotermái	300
Felszíni hártyák	307
Gázok és gőzök adszorpciója szilárd testek felületén
Fizikai és kémiai adszorpció	314
Az adszorpciós egyensúly megfigyelése; mérési módszerek	316
Az adszorpció állapotegyenlete; tapasztalati tények	321
Langmuir izotermaegyenlete	333
Brunauer, Emmett és teller izotermaegyenlete (BET-egyenlet)	343
Termodinamikai potenciálelméletek	348
Adszorpciós hiszterézis: kapilláris kondenzálódás	359
Aktivált adszorpció	364
Adszropció elegyfázisokból és oldatokból
Adszorpció gázelegyekből	370
Nem-elektrolitok adszorpciója híg oldatokból	373
Adszorpció teljes elegysorokból; negatív adszorpció	378
Adszorpció többkomponensű elegyekből; kromatográfia	382
Ionadszorpció erős elektrolitok oldataiból; ioncsere	387
KÉMIAI REAKCIÓK IDŐBELI LEFOLYÁSA ÉS MECHANIZMUSA (reakciókinetika)
Általános alapelvek
Reakciók osztályozása kinetikai szempontból	396
A reakciósebesség fogalma és mérése	398
A kinetikai tömeghatástörvény; reakciórend és sebességi állandó	403
Elsőrendű reakciók	408
Másod-, harmad- és törtrendű rakciók	413
A reakciórend és sebességi állandó megállapítása	421
Az egyszerű rendet zavaró hatások homogén fázisban	423
Reakciók áramló rendszerekben: térsebesség	431
A sebességi állandó változása a hőmérséklettel: Arrhenius egyenlete	439
Elemi reakciók átmeneti állapotának természete; egyeszerű és lépcsős reakciómechanizmusok
Elemi reakciók molekularitása és rendje	443
Egyszerű bimolekulás reakciók sebességének elméletei	446
Bimolekulás reakcióknak megfelelő potenciálfelületek	457
Egyesülési reakciók	467
Példák lépcsős atom-, gyök- és ionreakciókra	471
Unimolekulás reakciók	482
Trimolekulás reakciók	489
A közeg befolyása a reakciósebességre: oldószerhatás, primer sóhatás	491
Láncreakciók és katalízis
Reakcióláncok és katalitikus mechanizmusok általános jelentősége	495
Szabad atomok és gyökök előállításának és kimutatásának módjai	499
Brómhidrogén és klórhidrogén keletkezése elemeikből	502
Szerves molekulák bomlásai homogén gázfázisban	509
Homogén gázkatalízis	513
Elágazó láncok; égési reakciók; robbanások	517
Oxidációs és katalitikus reakciók oldatokban	528
Soktagú polimerek képződése	540
Határfelületi reakciók
Határfelületi reakciók típusai és ezek általános jellemvonásai	552
Heterogén reakciók, melyek sebességét a diffúzió szabja meg	554
Az adszorpció szerepe kontakt-katalízisekben	555
Homogén aktivitású felületen végbemenő reakciók sebességi egyenletei	558
Adszorbeált részecske és gázmolekula reakciója	566
Reakciógyorsítás és aktiválási hő	570
Változó aktivitású felületek	574
Ipari kontaktok előállítása, promotor- és hordozóhatás	582
ELEKTROKÉMIA
Alapjelenségek
Az áramvezetés módja, elektron- és ionvezetők	587
Faraday törvénye	589
Az oldott elektrolitok molekuláris állapota	591
Az elektrolitikus disszociáció létrejötte; az ionok hidratációja	593
Az oldószer hatása a disszociációra	596
Az elektromosság vezetése elektrolitokban
Fajlagos, moláris és ekvivalens vezetőképesség	597
Az ionok vándorlási sebessége és mozgékonysága	602
Az átviteli szám	604
Hidratáció és komplexképződés hatása az átviteli számra	608
Az ekvivalens vezetőképesség kiszámítása az ionok mozgékonyságából	610
Az ionok relatív mozgékonyságának kiszámítása	612
A hidratáció hatása az ionmozgékonyságra	615
Elektrolitok diffúziója oldatban	616
Az ekvivalens vezetőképesség koncentrációtól való függésének okai	619
Gyenge elektrolitok vezetőképessége	620
Az erős elektrolitok vezetőképessége és molekuláris állapota	622
Az ionok közötti kölcsönhatás elmélete	626
Erős elektrolitoldatok vezetőképessége	634
Nagy térerősség (feszültségesés) és frekvencia hatása a vezetőképességre	639
A hőmérséklet hatása a vezetőképességre	642
A nyomás hatása a vezetőképességre	645
Az oldószer hatása a vezetőképességre (nem-vizes oldatok)	646
Olvadékok vezetőképessége	648
Szilárd vegyületek vezetőképessége	648
A vezetőképességmérés alkalmazásai	651
Galvánelemek és fázispotenciálok
A galvánelemekről általában	652
Az e. m. e. és reakcióhő; az e. m. e. függése a hőmérséklettől	655
Az e. m. e. kiszámítása az egyensúlyi állandóból és függése a koncentrációtól	659
Az e. m. e. változása a nyomással	664
Az elektródpotenciálok	665
A standard potenciál	669
Gázelektródok	675
Keverékelektródok	677
Másodfajú elektródok	680
Koncentrációs elemek	685
Amalgámelektródok és -elemek	692
A potenciometrikus (eleketrometrikus) titrálás	694
Diffúziós potenciálok	695
Komplex ion- és szilárd sóképződés mint elektródfolyamat	699
Redoxi potenciálok	701
Változó vegyértékű fémek standard és redoxi standard potenciáljainak összefüggése	708
Az e. m. e. változása az oldószerrel	710
Folyadékhatár-potenciálok	712
Membránpotenciálok	714
Az üvegelektród	717
Galvánelemek és elektródpotenciálok sóolvadékokkal	718
Áramtermelésre gyakorlatilag használt galvánelemek	719
Az akkumulátorok	724
Egyensúlyok elektrolitoldatokban
Elektrolitoldatok termodinamikai jellemzői	727
Az ozmotikus koefficiens	730
Az aktivitási koefficiens	732
Az ionerősség törvénye; az aktivitási koefficiens elmélete	740
Tömény oldatok aktivitási koefficiense	746
A gyenge elektrolitok disszociációs egyensúlya	747
Elektrolitok oldhatósága s annak változása idegen elektrolitok hatására	751
Nem-elektrolitok oldhatóságának változása elektrolitok hatására	756
A víz disszociációja	757
Savak és bázisok protolitikus elmélete	762
Savak és bázisok erőssége; protolitikus egyensúlyok	767
A szerkezet hatása savak illetve bázisok erősségére	771
A sók hidrolízise	774
A sav-bázis-indikátorok	779
A redoxi indikátorok	785
Kiegyenlítő (puffer-) oldatok	788
Amfoter elektrolitok	791
Az elektrolízis és polarizáció jelenségei
Az elektrolízis feltételei; a bomlásfeszültség	795
A polarizáció és depolarizáció	800
A koncentrációs polarizáció és a diffúziós áram	802
A túlfeszültség	804
A passzivitás	810
A fémek korróziója és védelme	813
Olvadékok elektrolízise	816
Az elektrolízis legfontosabb gyakorlati alkalmazásai	819
Elektrokapilláris és elektrokinetikus jelenségek
Az elektrokapillárgörbe	827
Az elektrokinetikus jelenségek, a kettősréteg szerkezete	832
Az elektroforézis	835
Az elektroozmózis	837
Áramlási potenciálok	839
Ülepedési potenciálok	840