Előszó
Lisieux-i Kis Szent Teréz ismételten helyteleníti azt, hogy a lelki irók és a hitszónokok minduntalan olyan vonásokat költenek rá a Szűzanyára, melyeknek a szentiratokban egyáltalában semmi nyomuk sincsen, sőt melyek a kinyilatkoztatás forrásainak felfogásával nem igen egyeztethetők össze. S valóban, nem egy elmélkedési könyvben a Boldogságos Szűz Mária alakja hasonlit azokhoz a régi, búcsújáróhelyeken látható képekhez, melyek gazdagon tele vannak aggatva fényes koronákkal, nyakláncokkal, s minden elképzelhető csecsebecsével, ugy hogy csakis a hivők mély hitének méltánylása képes a nézőben elfojtani az esztetikai érzéknek lázongását.
Hadd emlitsünk meg nehányat ezen ellenőrizhetetlen állitások közül, amint épen, találomra, eszünkbe jutnak.
"Mária fogantatása pillanatától kezdve birt eszének használatával." "Három éves korában beadták a jeruzsálemi templom szolgálatába, s ő legmagasztosabb gondolatokkal - melyek természetesen részletesen el vannak sorolva - ment föl a templom lépcsőjén." "Az angyali jelenések nála napirenden voltak, s igy Gábriel jövetelekor is nem az angyaltól ijedt meg, hanem attól, hogy szűzleány létére fiatal férfit látott szobájába belépni." "Teljesen tisztában volt a Megváltás nagy művének minden részletével", s az evangelista hiába állitja, hogy Mária és József nem értették meg a tizenkétéves Jézus szavait. Mert, hogy Mária valamit meg nem értett volna, az kizárt dolog. "Hogy inkább kész lett volna lemondani az istenanyaságról, mint sértetlen szüzességéről." "Hogy a kereszt alatt egyik ájulásból a másikba esett." És igy tovább. És igy tovább.
A Szentirásnak, és pedig ugy az ó-, mint az ujszövetségeink ismerete nélkül nem lehetséges a mi fenséges Nagyasszonyunkról képet alkotni, s minden saját termelésű fantazmagóriánkkal csakis lejebb szállitjuk Őt arról a magaslatról, melyre Őt Isten helyezte. A jelen elmélkedésekben tehát az volt a törekvés, megmaradni a szentirási és a patrisztikus felfogásnál, s nem tenni a képhez semmi olyan vonást, melyet szigoru dogmatikai következetesség vagy archeologiai adat nem igazol.
Adja Isten, hogy ezek az elmélkedések növeljék bennünk Szűzanyánk szeretetét.
Keszthely, 1936 novemberében.
Vissza