| Előszó | V |
| Víg Albert: Gávai Gaal Jenő | VII |
| Gróf Széchenyi István | |
| A megújhodás kora | |
| Gávai Gaal Jenő életének folyása | |
| Gávai Gaal Jenő írói munkássága | |
| Főbb művei | |
| Szemelvények írásaiból és beszédeiből | |
| Gávai Gaal Jenő egyénisége | |
| Tevékenysége, lelkülete, gondolkozása, szellemi iránya, módszere | |
| Élmények és tanulságok | |
| Bevezetés | 1 |
| 1846-1870. Származás. Gyermekkor. Első ifjúság. Fiatal férfikor 1346-1870 | 5 |
| A gávai Gaal-család | |
| Szülői ház | |
| Első iskoláztatás | |
| Középiskolai bevezető tanulmányok | |
| Lieb Miska, a későbbi világhírű Munkácsy Mihály | |
| Az uralkodó pár körutazása az Alföldön | |
| A sziondai és bassarágai bérlet | |
| A selmecbányai és a pozsonyi liceumban | |
| A Széchenyi-rekviem | |
| Az 1861. évi képviselőválasztás | |
| Egyetlen költői kísérletem (1863) | |
| A régi Magyarország emlékei Pozsonyban | |
| Atyám intelme | |
| Pályaválasztás | |
| Jogi tanulmányaim Pesten | |
| Az 1865-66-i országgyűlés | |
| A kis követek között | |
| Az 1866-i osztrák-porosz háború | |
| Egyetemi tanulmányaim Bécsben | |
| Pályatársak | |
| A koronázás | |
| Pályázat a Magyar Tudományos Akadémia "Wodianer utazási ösztöndíj"-ára | |
| Válságos fordulat a családi gazdaságan | |
| Művészeti tanulmányok Czigler Győző társaságában | |
| 1871-1878. Közéleti pályám kezdete | 61 |
| Első lépések | |
| Arad megye, Arad sz. kir. város s az aradi kereskedelmi és iparkamara szolgálatában | |
| A Kamara szervezésének munkálatai | |
| I. Ferenc József látogatása Aradon (1872) | |
| Az 1873. évi bécsi világkiállításon | |
| Európai tanulmányúton (1874) | |
| A kamarai élet fejlesztése | |
| Jelöltetésem a battonyai kerületben | |
| Csiky Gergely buzgólkodása | |
| Az Aradi Gazdasági Egyesület élén | |
| A kisjenői, pankotai és pécskai vándor-közgyűlések | |
| A statisztikai kongresszus | |
| A kamarai első nagy évi jelentés | |
| Az Aradi Gazdasági Egyesület és vidéki gazdakörei | |
| A közhangulat | |
| Az 1867. évi közjogi kiegyezés alapján állott úgynevezett egyesült ellenzék | |
| 1879-1893. A Képviselőházban | 85 |
| Küzdelem a pécskai választókerületért | |
| Képviselővé választatásom | |
| Két évig pártköteléken kívül | |
| A székesfehérvári gazdasági kiállítás és az 1879. évi közgazdasági kongresszus | |
| Első parlamenti beszéd (az 1872. évi ipartörvény reformja) | |
| Az 1881. évi képviselőválasztások | |
| Versengés a pécskai kerületért | |
| Megválasztatásom Világoson | |
| Tanulmányúton Olaszországban és Nyugat-Európában | |
| Az 1883. évi nemzetközi villamossági kiállítás Bécsben | |
| Az ellenzéki hangulat emelkedése | |
| Az 1884. évi aradi nagy összejövetel | |
| Újabb versengés a pécskai mandátumért | |
| Gróf Apponyi Albert mint bizalmiférfiú | |
| Megválasztatásom gróf Károlyi Tiborral szemben | |
| Az 1885. évi országos kiállítás és a nemzetközi gazdasági kongresszus | |
| Gróf Károlyi Sándor szerepe | |
| A kongresszus sikere | |
| Lesseps Ferdinánd aradi látogatása | |
| Szövetkezeti mozgalmak | |
| Tanulmányúton Észak-Európában | |
| 1893-1894. A Képviselőházban és a hivatalban | |
| Az 1887. évi költségvetési vita | |
| A német és az olasz kereskedelmi szerződések | |
| Az állategészségügyi törvény | |
| Tanulmányúton a Keleten | |
| A pécsi országos borászati kongresszus | |
| Az új véderő törvényjavaslat | |
| Az 1889. évi párizsi világkiállítás | |
| A szőlészet terén tett nagy kísérletek Franciaországban | |
| Dél Európában | |
| Az 1890. évi politikai helyzet | |
| Az aradi iparkiállítás | |
| Az aradi fa- és fémipari szakiskola | |
| Az Országos Ipartanács megalakulása | |
| A vasárnapi munkaszünetről és a munkások betegség esetén való segélyezéséről szóló törvényjavaslat | |
| A Kir. József-Műegyetemen magántanárrá habilitáltatásom | |
| Baross Gábor ajánlata a fiumei tengerészeti hatóság vezetésének elfogadása iránt | |
| A koronázás negyedszázados emlékünnepe | |
| Wekerle Sándor miniszterelnöksége | |
| A Vaskapu és az Alsó-Duna szabályozásának munkái | |
| A valutaszabályozás | |
| A romániai nemzetiségi mozgalmak | |
| A politikai élet hullámzása | |
| A politikától való szabadulás gondolata | |
| A kereskedelemügyi minisztériumban | |
| Tanulmányúton Angliában | |
| 1894-1913. A Műegyetem és az Akadémiában | 147 |
| A Kir. József-Műegyetem nemzetgazdaságtani tanszékén | |
| Az 1896. évi választások | |
| Báró Bánffy Dezső miniszterelnöksége | |
| Az ezredéves ünnepségek és a nagy általános nemzeti kiállítás | |
| A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választatásom | |
| Akadémiai székfoglalóm: Carlyle Tamás társadalompolitikai rendszere | |
| Arad sz. kir. város és Arad megye monográfiája | |
| Tanulmányúton Oroszországban | |
| Nemzetgazdaságtani kézikönyvem két kötete | |
| Széll Kálmán miniszterelnöksége | |
| Gróf Apponyi Albert a Képviselőház elnöke | |
| Gróf Széchenyi István nemzetfejlesztő politikai rendszere | |
| Berzeviczy Gergely élete és művei | |
| A Nemzetközi Statisztikai Intézet budapesti közgyűlése | |
| A "Népszerű Főiskolai Tanfolyam" (University Extension) szervezete | |
| Láng Lajos minisztersége és a kereskedelemügyi államtitkárság felajánlása | |
| Gróf Tisza István házelnöksége | |
| 1904-1908. A Nemzetközi Törvényes Munkásvédelmi Egyesületben | 229 |
| A Nemzetközi Törvényes Munkásvédelmi Egyesületben mint a magyar kormány állandó képviselője | |
| A közállapotok elfajulása | |
| A szabadelvű párt bukása | |
| Justh Gyula a Képviselőház elnöke | |
| Gróf Apponyi Albert a negyvennyolcas függetlenségi pártban | |
| Az Országos Alkotmánypárt | |
| A koalició kormánya | |
| Gróf Tisza István félreállott | |
| Magyarország közgazdasági és társadalmi politikája a huszadik század elején | |
| II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvainak hazahozatala | |
| A Magyar Társadalomtudományi Társulat megalkotása | |
| Az Országos Szabadoktatási Kongresszus Pécsett | |
| Berzeviczy Gergely kakaslomnici ősi kastélyán a Magyar Tudományos Akadémia emléktáblájának elhelyezése | |
| A londoni erkölcsnevelésügyi kongresszus | |
| 1909-1914. A Főrendiházban. Szociálpolitikai tevékenységem | 283 |
| Főrendiházi örökös tagság | |
| A birtokpolitikai nagy szaktanácskozmány | |
| Széchenyi mint iparfejlesztő | |
| Emlékbeszéd Falk Miksa felett | |
| A bécsi vadászati kiállítás magyar csoportja | |
| Az 1910. évi luganói értekezlet | |
| Emlékezés Kautz Gyulára | |
| Khuen-Héderváry kormánya | |
| A Tisza-Andrássy-féle kibontakozási tárgyalások | |
| A Kivándorlási Tanács megalakulása | |
| A Széchenyi-ciklus | |
| Széchenyi eszmevilága | |
| A drezdai nemzetközi egészségügyi kiállítás | |
| A választójog az O. M. G. E.-ben | |
| Nemzetgazdaságtani és szociálpolitikai vezérfonal | |
| Sándor Józsefnek, az Emke vezérének intelme a Közművelődési Tanácsban | |
| A közegészségügyi szaktanácskozmány | |
| A szociális kurzus | |
| Lukács László kormánya | |
| A balkáni háború | |
| Gróf Tisza István a Képviselőház elnöke | |
| A londoni munkásügyi nemzetközi értekezlet | |
| Az 1912. évi nemzetközi szociális hét Zürichben | |
| Gróf Tisza István miniszterelnöksége | |
| Rómában | |
| A nagyháború kitörése | |
| 1915-1918. Élményeim a világháború idején | 357 |
| A háború eseményei | |
| A társadalom hazafias-emberbaráti mozgalmai | |
| Háborús előadások | |
| A Fajegészségügyi Bizottság | |
| A Magyar Gazdaszövetség birtokpolitikai tanácskozmánya | |
| Visszavonulásom a Kir. József-Műegyetemen | |
| Magyarország iparát, kereskedelmét, közlekedését és államháztartását ismertető munkáim | |
| A Főrendiház bizottságaiban | |
| Szaktanácskozások a munkaközvetítésről | |
| Strobl Alajos szobrásművész műtermében | |
| I. Ferenc József király halála | |
| IV. Károly király trónralépése | |
| Koronázása | |
| Thessedik Sámuelről szóló munkáim | |
| Az Országos Közoktatási Tanácsban | |
| Politikai válságok | |
| Gróf Esterházy Móric miniszterelnöksége | |
| Az egyelőre utolsó üdvözlő beszéd a magyar Arad megye nevében | |
| A "Falu gondozása" | |
| Wekerle Sándor kormánya | |
| A bomlás jelei | |
| A kor erkölcsi süllyedése | |
| A Széchenyi-ciklus harmadik szakasza | |
| Bezerédj Pál emlékezete | |
| A társadalmi összhang | |
| Szentirmai Imre levele | |
| Az 1918. évi bel- és külpolitikai helyzet hullámzása | |
| A bomlás megindulása | |
| A Wekerle-kormány bukása | |
| IV. Károly kiáltványa | |
| A Képviselőház feloszlása | |
| Belső forrongások | |
| 1918-1919. A forradalmi mozgalmak alatt | 485 |
| A szociális forradalom | |
| A nemzetiségek forrongása | |
| A gyulafehérvári proklamáció | |
| A külföldi tanulmányozó missziók | |
| A Területi Integritást Védő Liga | |
| A március 21-i forradalom | |
| A proletár-diktatúra | |
| A felfordulás fokozódása | |
| Toborzás a vörös hadseregbe | |
| A külpolitikai helyzet | |
| A túszok | |
| A szociális termelés | |
| Ellenforradalmi kísérletek | |
| Az aradi kormány | |
| A szegedi kormány | |
| A júniusi (24) ellenforradalom | |
| A bolsevikok rémtettei | |
| Az ántánt a tanácskormánnyal nem áll szóba | |
| A román csapatok átlépik a Tiszát | |
| Romanelli felhívása a magyar néphez | |
| Az ellenséges megszállás | |
| József királyi herceg kiáltványa | |
| Friedrich István átmeneti kormánya | |
| A nemzeti irányú berendezkedés | |
| A kommunista gyilkosságok leleplezése | |
| A román katonák harácsolása | |
| A magyar nemzeti hadsereg megalakulása a Tisza és a Maros összefolyásánál | |
| Az antibolseviki komité (A. B. C.) | |
| A szegedi kormány küzdelmei | |
| Az új választási rendelet | |
| A megszállott országrészek magyarságának szenvedései | |
| A menekültek | |
| A belső és külső állapotok hullámzása | |
| 1919 november 2-1920 junius 4, Közvetlenül Trianon előtt | 583 |
| Sir George Clark, az antant diplomata kiküldöttének tanácskozásai Budapesten | |
| A román csapatok távozása | |
| A magyar nemzeti hadsereg bevonulása | |
| Horthy Miklós fővezér kiáltványa | |
| A magyar nők zászlaja | |
| Huszár Károly kormányelnöksége | |
| A pozsonyi és kolozsvári menekült egyetemi tanárok | |
| Keynes könyve a békeszerződés készítésének rejtelmeiről | |
| A közhangulat | |
| Egyes külföldi államok rokonszenve Magyarország iránt | |
| A magyar békedelegáció a párizsi értekezleten | |
| Gróf Apponyi Albert expozéja | |
| Szónoki sikere | |
| Tiltakozó gyűlések | |
| Önvédelmünk | |
| A magyarság kulturális egységének fenntartására irányuló törekvések | |
| A magyar békefeltételek hivatalos szövege | |
| Válaszunk: az elszakítandó részeken rendeljék el a népszavazást | |
| A nemzetgyűlés megnyitása (1920. február 16) | |
| A pártok versengése | |
| Horthy Miklós kormányzóvá választatása (1920. március 1.) | |
| Eskütétele | |
| A Főrendiház ú. n. vigiláló bizottságának ülése (1920. március 9.) | |
| Simonyi-Semadám Sándor kormánya | |
| A Külügyi Társaság megalakulása | |
| A magyarság veszélyes helyzete | |
| Látogatásom gróf Apponyi Albertnél (1920. április 23.) | |
| Magánkihallgatáson a kormányzónál | |
| Millerand levele | |
| A magyar kormány válaszjegyzéke | |
| Trianon (1920. június 4.) | |
| 1920 június-1922 augusztus Trianon után | 653 |
| Gróf Apponyi Albert jászberényi beszéde (1920. június 6.) | |
| Gróf Teleki Pál kormánya (1920. július 22.) | |
| Gróf Czernin Ottokár, volt közös külügyminiszter emlékiratai | |
| Emlékirat Arad megye visszacsatolása érdekében | |
| A határkiigazítás munkálatai | |
| A világpolitikai helyzet változása | |
| Belső küzdelmeink | |
| Gróf Teleki Pál szegedi beszámoló beszéde | |
| Az elszakított országrészek denacionalizálása | |
| Az ipari munkaügyi kodifikáló bizottság élén | |
| Hegedüs Loránt pénzügyminisztersége | |
| A nyugatmagyarországi kérdés német megvilágításban (Jürgen Diederich Hahn volt német miniszter) | |
| A főrendek tizes-bizottságának értekezlete | |
| A Magyar Ki- és Visszavándorlókat Védő Iroda | |
| József királyi hercegnél | |
| A legitimizmus | |
| IV. Károly megjelenése a nemzeti palotában | |
| Az antant álláspontja | |
| IV. Károly 1921. évi április 2-án keltezett kiáltványa | |
| Gróf Bethlen István kormánya | |
| Trianon bírálata az angol parlamentben | |
| Gróf Apponyi Albert ötvenéves közéleti pályafutása. (1921. május 28.) | |
| A magyar törvényhozás és társadalom hódolata | |
| Tanulmányi séta a megszállott Arad városában | |
| A város és a megye közállapotai | |
| Gróf Apponyi Albert szózata az 1921. évi Helikon ünnepén | |
| A nyugat-magyarországi kérdés | |
| A velencei értekezlet | |
| IV. Károly megjelenése Sopronban (1921. október 21.) | |
| A magyar kormány álláspontja (19ö20. I. t.-c.) | |
| Gróf Bethlen István kiáltványa | |
| A királykérdés | |
| Összeütközések a királyi és a kormánycsapatok között | |
| A királyi pár Tihanyban | |
| Az ántánt beavatkozása | |
| A kisántánt viselkedésének megítélése az angol parlamentben | |
| A soproni népszavazás (1921. december 13.) | |
| A Határmegállapító Bizottság helyszíni tárgyalásain (1922. február 28.) | |
| Az Országos Ipari és Kereskedelmi Oktatási Tanács elnöki tisztségében | |
| A nemzetközi parlamenti gyűlés tagjai Budapesten | |
| Magyarország egyhangú felvétele a Népszövetségbe | |
| Az utolsó állomás felé. 1923-1933. | |
| Forndorlatok a határmegállapítás körül | |
| Bandholz amerikai tábornok a románok felháborító viselkedéséről | |
| Izgalmak Csonka-Arad megyénk Csanád megyéhez való csatolása miatt | |
| Anyagi és erkölcsi romlásunk | |
| Centenáriumok | |
| A nők szociális tanfolyama | |
| Gróf Bethlen István és Kállay Tibor európai körútja | |
| Az ifjúsági Széchenyi Szövetséget újjáélesztő gyűlésen | |
| Az állam és a társadalom összefogása a kivándorlás ügyének védelme érdekében | |
| Gróf Apponyi Albert körútja az Északamerikai Egyesült Államokban | |
| "Széchenyi Eszmevilága" c. gyüjtemény harmadik kötete | |
| "Vándormozgalmak világszerte" c. előadásom | |
| Gróf Desewffy Aurélnél | |
| A mezőgazdasági válság jelentkezése | |
| Fokozott tevékenységem a Magyar Tudományos Akadémiában és az irodalom terén | |
| A Nemzetgazdasági Bizottság élén | |
| Emlékbeszéd Matlekovits Sándor fölött | |
| Közgazdasági irodalmunk fejlesztése érdekében | |
| A Magyar Tudományos Akadémia centenáriuma | |
| Tanulmányom a Külügyi Társaság "Apponyi emlékkönyv"-ében | |
| Nyolcvanadik életévem fordulóján | |
| Széchenyi "Hitel"-ének centenáriumán | |
| Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület centenáriuma | |
| "A Legnagyobb Magyar" című munkám | |
| Gróf Bethlen István tízéves kormányzása és lemondása | |
| Gróf Károlyi Gyula miniszterelnöksége | |
| Gömbös Gyula a kormány élén | |
| Gróf Bethlen István válogatott beszédeinek gyüjteménye | |
| Irodalmi tevékenységem felújulása: tanulmányaim, értekezéseim és közérdekű újabb beszédeim két kötetes gyüjteménye | |
| A magyar tudományos világ halottai | |
| Gróf Apponyi Albert halála (1933. február 7.) Genfben igen fontos hazafias szolgálatai színhelyén | |
| A revízió kérdése | |
| A világ gazdasági válsága | |
| A pénzügyi és valutaválság | |
| Házassági frigyünk félszázados fordulója | |
| Végszavam | 801 |
| Gávai Gaál Jenő irodalmi munkássága | 807 |
| Jegyzetek | 819 |
| Név- és tárgymutató | 857 |