A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Előadások és publikációk a mentelmi jog tárgyköréből

Előadások és publikációk a mentelmi jog tárgyköréből
Szerző
Szerkesztő
Lektor

'Dr. Tóth Károly: Előadások és publikációk a mentelmi jog tárgyköréből ' összes példány
Kiadó: Országgyűlés Hivatala
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 375 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 978-963-87318-3-8
Megjegyzés: További szerzők a tartalomjegyzékben.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Parlamentarizmus, képviselői jogállás, mentelmi jog - bizottsági elfogultsággal
Az országgyűlési képviselők jogállását - benne a mentelmi jogot - mind a birodalmi kommunizmust lezáró 1989-90-es... Tovább

Előszó

Parlamentarizmus, képviselői jogállás, mentelmi jog - bizottsági elfogultsággal
Az országgyűlési képviselők jogállását - benne a mentelmi jogot - mind a birodalmi kommunizmust lezáró 1989-90-es alkotmánymódosítások, mind pedig az e témakörben szinte már alakuló ülésen megszületett „kétharmados" törvények a magyar közjogi és parlamentáris hagyományokhoz illő színvonalon, a második világháború utáni nyugat-európai polgári demokráciák mércéjével mérve is maradandóan szabályozták. Az alkotmányos és „önkéntes" rendszerváltást megalapozó 1989. szeptember 18-i Nemzeti Kerekasztalmegállapodás rá alig néhány héttel a leendő köztársaság ún. „sarkalatos törvényeiben" öltött közjogi testet. Az alkotmányozó reformfőrendi Országgyűléssé emelkedett késő kommunista parlament és a békés rendszerváltás akkor színre lépő politikai elitje nem a semmiből építkezett: támaszkodhatott az előző évek parlamenten belüli és kívüli műhely-erőfeszítéseire, többek között a Kulcsár Kálmán vezette Igazságügyi Minisztérium alkotmányreform-koncepcióira. Végóráiban a „feudálszocialista" Országgyűlés is lázasan munkához látott - 1987-től sorra készültek az előkészítő tervezetek, normakísérletek. Az 1990. áprilisi szabad versenyes választások véglegesen legitimálták az 1989. október 23-án kikiáltott Magyar Köztársaságot. A „parlamentes kommunizmus" után és közben (pl. Alkotmánybíróság) létrejöttek a polgári demokrácia intézményei. Az 1990 májusában megalakuló új - „első" és „sokadik" - Magyar Országgyűlés törvényben bontotta ki, és a Házszabályban részletezte a mentelmi jog szabályait. Az összeférhetetlenség, az átláthatóság szabályai terén - talán szerencsére - csak a kezdeti lépéseket tette meg. Állandó bizottságként, a kétharmados jogállási törvényben nevesítetten - és így némileg védve az „átszervezési viszketegtől" (Asbóth János képviselő szóhasználata 1887-ből) létrejött a Mentelmi bizottság. Az első - „szabad" - parlamenti ciklusban a mandátumügyekre 1992-ig külön bizottság működött. Az alkotmányügyi bizottság, mint „általános illetékes" a képviselői jogállás körüli törvénymódosítások esetében is rendszergazdaszerepet töltött be. Mára felszívta magába az ügyrendi bizottságot. A paritásos, kormánypárti és ellenzéki képviselőket fele-fele arányban tömörítő mentelmi bizottság tartósan megmaradó kistestvérnek bizonyult. Idekerültek a csak látszatra egyszerűnek látszó mandátumügyek, a vagyonnyilatkozata kötelezettség ellenőrzése valamint az összeférhetetlenségi eljárások. Vissza

Tartalom

Előbeszéd..............................................................................................7
(Dr. Géczi József Alajos, a Mentelmi, összeférhetetlenségi és
mandátumvizsgáló bizottság elnöke)
Bevezetés.............................................................................................14
(Dr. Karsai József főtanácsadó, a Mentelmi, összeférhetetlenségi
és mandátumvizsgáló bizottság munkatársa)
Általános tájékoztatók a mentelmi jogról
Tájékoztató az országgyűlési képviselők mentelmi jogáról................19
Dr. Kukorelli István alkotmányjogász és dr. Györgyi Kálmán
legfőbb ügyész 1994. augusztus 24-i előadása és bizottsági vitája
A mentelmi jog fogalmi tartalma, célja és érvényesülése.....................49
Dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész 1998. szeptember 2-i előadása
A képviselői mentelmi jog néhány aktuális problémája ......................74
Dr. Tóth Károly alkotmányjogász publikációja (2003. december)
Magánvádas (rágalmazás, becsületsértés) mentelmi ügyek, véleménynyilvánítási szabadság
Bírósági tapasztalatok a rágalmazási, becsületsértési ügyekben.........111
n. dr. Julis Mihály a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma
vezetőjének 1994. szeptember 24-i előadása
A rágalmazási és becsületsértési ügyek, különös tekintettel a
közszereplőkre...................................................................................126
Dr. Gatter László a Fővárosi Bíróság elnökének 1999. június 8-i előadása
Magánvádas mentelmi ügyek, különös tekintettel a rágalmazásra és becsületsértésre......................................................................143
Dr. Rabóczki Ede a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesének 2003. június 24-i előadása
A véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos korlátai.............159
Dr. A dám Antal alkotmányjogász-professzor 1998. december 2-i előadása
Közvádas, pótmagánvádas mentelmi ügyek
- A közvádas mentelmi ügyek tapasztalatai..........................................179
Dr. Polt Péter legfőbb ügyész 2003. február 19-i előadása
- A pótmagánvád intézményéről - a mentelmi jog tekintetében...........203
Dr. Székely Kocsárdjogász lobbista publikációja (2003. december)
A magyar mentelmi jog története és a parlamenti fegyelmi jog
- A magyar mentelmi jog történeti kialakulása.....................................223
Dr. Mezey Barna tanszékvezető egyetemi docens 1999. október 12-i előadása
- A parlamenti fegyelmi jog elmélete és gyakorlata a magyar
parlamentarizmus történetében...........................................................238
Pesti Sándor történész publikációjából (2003. december)
Nemzetközi kitekintés a mentelmi jogra és a képviselők jogállására
- A mentelmi jog nemzetközi szabályozása..........................................273
Dr. Petrétei József tanszékvezető egyetemi docens 2000. április 25-i előadása
Kitekintés: a képviselők jogállásáról szóló szabályozások az
Európai Unióban....................................................................294
Dr. Szenté Zoltán tudományos főmunkatárs 2001. február 27 -i előadása
Függelék:
A magyar mentelmi jogra vonatkozó, törvényi, a mentelmi ügyek intézésére és a törvényi rendelkezések végrehajtásáról szóló házszabályi rendelkezések, ügyrendi és mentelmi bizottsági állásfoglalások, valamint az Országgyűlés elvi állásfoglalása a mentelmi jog felelőtlenségi alakzatáról, továbbá az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság képviselői jogállással kapcsolatos határozatainak kivonatai egybeszerkesztve
- Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 4-7. §-ai.....315
- Mentelmi jogi rendelkezések európai államok alkotmányaiból.......321
Dr. Tóth Károly publikációjából
- Mentelmi statisztikák és a képviselői jogállásra vonatkozó egyéb kimutatások az I-IV. parlamenti ciklusról (1990-2006)........331
-Szakmai életrajzok....367
Dokumentumok:
- A Böszörményi László országgyűlési képviselő mentelmi ügyének vizsgálatára kiküldött 10 tagú bizottságnak véleményes jelentése (Kelt Pesten, október 25-én 1867.)....378
- Az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságának honlapja.............380

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv