Élőlényismeret

Fülszöveg

A kisgyermekek még ösztönösen vonzódnak a természethez. Az óvodai és az iskolai oktatás-nevelés egyik célja ennek a természetes kíváncsiságnak a kielégítése. ' A feladat megvalósításához felkészült pedagógusokra van szükség. A könyv az élőlényeket tanító leendő és már dolgozó pedagógusok számára készült. A szerzők vallják: a természetet csak azt tudja bemutatni, aki maga is jól ismeri annak elemeit. ^
Megismerhetjük a mikroszkópos preparátumkészítés technikáját, vaianiint az élőlények meghatározásának módszereit. A természetismereti témakörök tanítása során nagy jelentősége van a szemléltetésnek. A szerzők véleménye szerinti „A tanító számára . ^^^ nagy könnyebbséget jelent, ha ő maga is el tudja készíteni az iskolai oktatásban ^ használható felvételeket. Saját képéről többet és nagyobb élvezeUel magyaráz, tanítványainak érdeklődését jobban felkelti." A hagyományos papírképek felhasználása mellett megismerhetjük a diaképek és a videofelvételek készítésének legpontosabb ,... Tovább

Fülszöveg

A kisgyermekek még ösztönösen vonzódnak a természethez. Az óvodai és az iskolai oktatás-nevelés egyik célja ennek a természetes kíváncsiságnak a kielégítése. ' A feladat megvalósításához felkészült pedagógusokra van szükség. A könyv az élőlényeket tanító leendő és már dolgozó pedagógusok számára készült. A szerzők vallják: a természetet csak azt tudja bemutatni, aki maga is jól ismeri annak elemeit. ^
Megismerhetjük a mikroszkópos preparátumkészítés technikáját, vaianiint az élőlények meghatározásának módszereit. A természetismereti témakörök tanítása során nagy jelentősége van a szemléltetésnek. A szerzők véleménye szerinti „A tanító számára . ^^^ nagy könnyebbséget jelent, ha ő maga is el tudja készíteni az iskolai oktatásban ^ használható felvételeket. Saját képéről többet és nagyobb élvezeUel magyaráz, tanítványainak érdeklődését jobban felkelti." A hagyományos papírképek felhasználása mellett megismerhetjük a diaképek és a videofelvételek készítésének legpontosabb , alapelvéit Is.
A növényalaktani fejezet bőséges ábraanyagával és a morfológiai fogalmak részletes magyarázatával s növényrendszertani rész jobb megismerését szolgálja. A tankönyv
legnagyobb hányada az élőlények rendszertani csoportjaival foglalkozik. A téma legelején bemutatja a rendszertan történetét, alapfogalntait és főbb alapelveit. Az ezt f követő két fejezet tárgyalja a növények, majd az állatok fontosabb rendszertani kategóriáit. Jelentős mennyiségű ábrá felhasználásával először a nagyobb kategóriákat tárgyalja, majd a kisebb rendszertani egységek közül csak azokat veszi sorra, amelyek {
fontosak az alsó tagozat oktatásában. A sort a fajok bemutatása zárja. Összegyűjtésüknél nemc&ak a természetismeret témakörökre koncentráltak a szerzők, hanem a többi tantárgyra is. Természetesen az összes forgalomban levő tankönyvet
nem tudták figyelembe venni, ugyanis a bennük megjelenő élőlények igen nagy fajszámban szerepelnek, a megtanulandó fajok számát nem akarták tovább növelni.
A kisebb rendszertani kategóriák tárgyalásánál bemutatják a legjellemzőbb, a leggyakrabban előforduló fajokat. Amennyiben a tananyag ebben a taxonbání újabb, könyvben nem levő fajt tárgyal, akkor a már meglevő rokon fajok bemutatása alap^h' az élőlény megtanítását eredményesen el lehet végezni.
A könyv összeá lításához a szercők saját ismereteikén k^l nagyszámú irodalmat használtak fel. Felsorolásukat a téma iránt éfdélilődőknek is ajánljuk. Benne megtalálják 3zot;át a kiadványokat, amelyekből tudásukét bővíthetik és a taniilók által' feHett kérdésekre is válasxt kaphatnak. A tankönyv használatát szómagyarázat és
tárgymutató Segíti.^ Vissza