| Előszó | 3 |
| Az előregyártásról általában | 5 |
| Az előregyártás értellmezése | 5 |
| A tankkönyv célja | 10 |
| Néhány vázlatos utalás az előregyártás történetére | 10 |
| Az előregyártás múltja hazánkban | 11 |
| Néhány adat az előregyártás fokozott bevezetésének indokolására | 12 |
| Az előregyártó ipar célkitűzései a szovjet gyakorlatban | 13 |
| Beton- és vasbeton-előregyártó üzemek és terméekk nomenklatúrája a Szovjetunióban | 14 |
| A szovjetunióban előregyártott termékek gyártmányjegyzéke | 16 |
| Az előregyártás munkaterülete és nomenklatúrája a hazai gyakorlatban | 20 |
| Az előregyártás kapcsolatos mai helyzetünk | 20 |
| Az előregyártás várható előnyei a hazai építőgyakorlatban | 22 |
| Az előregyártott termékek nomenklatúrája hazánkban | 26 |
| A nomenklatúrától eltérő szerkezetek | 30 |
| Az előregyártott szerkezetek osztályozása súly szerint | 30 |
| Alapvető különbségek a telepített és a helyszíni előregyártó üzem között | 34 |
| Az előregyártás fogalmi körébe sorolható néhány új technikai eljárás | 36 |
| Előregyártott szerkezetek tervezésének egyes szempontjai | 37 |
| A tervező felelősségét megszabó hatósági előírások | 39 |
| A kivitelező, illetve gyártó felelősségét megszabó hatósági előírások | 40 |
| Egyes egyéb hatósági előírások | 40 |
| Az előregyártás helyének, illetve módjának megválasztása | 41 |
| Az előregyártás előnyei és hátrányai | 42 |
| Jegyzetek az I. fejezethez | 44 |
| Az előregyártás megszervezése (telepítés, gyártási technológia) | 47 |
| Helyszíni előregyártó üzemek | 47 |
| A vasanyaggal való tevékenység | 50 |
| A helyszíni előregyártó üzem tervezése | 52 |
| A helyszíni előregyártó telep előkészítése | 52 |
| Együttműködés a tervező és a kivitelező között | 53 |
| Telepített előregyártó üzemek | 53 |
| A telepített üzem szervezési kérdései | 55 |
| Nyersanyagok lelőhelyének, alapanyagok feldolgozási helyének befolyása a telepítés kérdéseire | 55 |
| Területkiválasztás | 58 |
| Műszaki és gazdasági mutatók | 60 |
| Telepített előregyártó üzem technológiája | 62 |
| Kölcsönkapcsolatok egyes üzemrészek és üzemek között | 65 |
| Építészetitervezés | 66 |
| Lakótelep | 66 |
| Az előregyártás munkafolyamata | 67 |
| Zsaluzóminták kezelése és előkészítése | 67 |
| A vas vágása, hajlítása, szerelése | 68 |
| A vasszerelés elhelyezése a zsaluzómintába | 69 |
| Az előregyártás technológiai részletmunka-folyamatainak összefoglalása | 70 |
| Jegyzetek a II. fejezethez | 82 |
| Az építkezés számára termelő üzemek | 85 |
| Az építkezést és a termelő üzemeket kiszolgáló bányaművek | 87 |
| Kőmegmunkáló üzemek | 91 |
| Habarcsgyárak | 92 |
| Betongyárak | 102 |
| Jegyzetek a III. fejezethez | 110 |
| Előregyártott beton- és vasbetonszerkezetek anyagai | 112 |
| Minőségállandóság | 112 |
| Az anyagok szilárdságának alsó és felső határa | 113 |
| Cement | 114 |
| Alitcement | 114 |
| Bauxitcement | 115 |
| Heterogén cementek | 115 |
| Tiszta kohósalak cement | 116 |
| Előregyártott beton- és vasbeton szerkezetek cementigénye | 116 |
| Acélanyag | 117 |
| Telepített előregyártó üzemekben alkalmazott acélanyagok | 117 |
| Hegesztés | 118 |
| Toldás | 118 |
| Nem szabványos acélanyagok | 118 |
| Különleges acélanyagok | 118 |
| Helyszíni előregyártó üzemekben alkalmazott acélanyagok | 120 |
| Adalékanyag | 120 |
| Szemcseösszetétel | 120 |
| Iszaptartalom, fagyállóság, szilárdság | 122 |
| Osztályozás | 123 |
| Gravitációs szitasor | 124 |
| Rázórosta | 124 |
| Lengőrosta | 125 |
| Gyorsrezgésű rosta, illetve rezgőrosta | 125 |
| Dobrosta | 125 |
| Forgó rosta | 126 |
| Az adalékanyag mosása | 126 |
| Központi adalékanyag-osztályozás | 128 |
| Víz | 128 |
| Betonozásra alkalmatlan vizek | 129 |
| Helyszíni vízvizsgálat | 129 |
| Beton | 129 |
| Könnyűbetonok | 130 |
| Könnyű adatlékanyagokból készült könnyűbetonok | 131 |
| Melléktermékként keletkező adalékanyagokból előállított könnyűbetonok | 132 |
| Barnaszénsalak betonok | 132 |
| Mészpernye beton | 134 |
| Kohósalak beton | 134 |
| Egyéb emmléktermékekből készülő könnyűbetonok | 135 |
| Mesterséges úton előállított adalékokkal készült könnyűbetonok | 135 |
| Sejtbetonok | 136 |
| Előregyártott beton- és vasbetonszerkezetek zsaluzómintái | 140 |
| Fa zsaluzóminták | 140 |
| Vas zsaluzóminták | 141 |
| Egyéb fém zsaluzóminták | 142 |
| Beton és vegyes anyagú zsaluzóminták | 143 |
| A zsaluzómintákkal kapcsolatos általános kérdése | 146 |
| Jegyzetek a IV. fejezethez | 147 |
| A minőségi beton | 150 |
| Az előírt szilárdság | 150 |
| A szilárdság vizsgálatával kapcsolatos néhány szempont | 150 |
| A szemcseösszetétel kérdése | 151 |
| Az összetevők adagolása | 151 |
| A beton keverése | 153 |
| A beton betöltése | 154 |
| A beton tömörítése | 157 |
| Gépi döngölés | 157 |
| Vibrálás | 158 |
| Vibrátorok általános adatai | 159 |
| Rázó asztalok | 160 |
| Vibrátorok helyes alkalmazása | 163 |
| Utánvibrálás | 165 |
| Vákuumozás | 165 |
| Vákuumvibrálás | 170 |
| Centrifugálás | 171 |
| Beton- és vasbetonszerkezetek előregyártása hengerlés segítségével | 182 |
| Jegyzetek az V. fejezethez | 184 |
| Feszített acélbetétes betonszerkezetek | 185 |
| A feszítés elve | 185 |
| Előrefeszítés lehorgonyzással | 186 |
| Előrefeszítés tapadó betéttel | 188 |
| Feszített acélbetétes betonszerkezeteknél alkalmazott anyagok | 188 |
| Cement | 188 |
| Acél | 189 |
| Az acélok felületi megmunkálása | 190 |
| Egyes kísérleti eredmények | 190 |
| A kúszás | 191 |
| Adalékanyag | 191 |
| Víz | 192 |
| Zsaluzóminták | 192 |
| Az előrefeszítés technológiai folyamata | 193 |
| A feszítés technikai megoldásai | 195 |
| Lehorgonyzásos előrefeszítéses eljárás | 195 |
| Dmitriev módszere | 195 |
| A tapadóbetétes eljárás | 199 |
| A sztend módszer | 199 |
| Hoyer módszere | 202 |
| Freyssinet eljárása | 202 |
| A terelő lemezek kérdése | 202 |
| A feszítő pad kialakítása | 203 |
| Feszítés a zsaluzómintához | 204 |
| A folyamatos feszítés módszere | 205 |
| Feszítés elektromos árammal | 209 |
| Feszítés duzzadó cementtel | 210 |
| Az utánfeszítés technológiája | 211 |
| Injektálás | 213 |
| Néhány más technológia | 213 |
| Összefoglalás | 214 |
| Jegyzetek a VI. fejezethez | 216 |
| Előregyártott beton- és vasbetonszerkezetek szilárdulásának gyorsítása | 217 |
| A beton szilárdulásának gyorsítása vegyi anyagokkal | 217 |
| Szilárdulás gyorsítása elektromos árammal | 218 |
| Előregyártott beton- és vasbetonszerkezetek hőszilárdítása melegvíz-edzés alkalmazásával | 219 |
| Hőszilárdítás gőzöléssel | 220 |
| A gőzölés előkísérleteinek általános sémája | 221 |
| A gőzöléssel kapcsolatos néhány általános megállapítása | 221 |
| A szilárdulás időtartamának megnövekedése | 223 |
| A gőzölés technikai kivitele | 224 |
| Kiinduló hőmérséklet | 224 |
| A gőzölés egyes munkafázisai | 224 |
| A gőzölés időtartama | 224 |
| A cement korának befolyása | 225 |
| A gőzölés berendezései | 225 |
| A gőzköpeny anyaga és méretei | 225 |
| Magas nyomás melletti gőzölés autoklávban | 228 |
| Magas nyomás melletti gőzölés egyéb módszerekkel | 228 |
| A helyszíni előregyártásnál alkalmazott gőzölő berendezések | 228 |
| A gőzbevezetés egy helyes módszere | 230 |
| Zárt helyen alkalmazott stabil gőzkamrák | 230 |
| A szilárdulás alatt álló elemek korai kivétele a gőzkamrából | 231 |
| Az elemek pihentetése gőzölés előtt | 231 |
| A szilárdulás gyorsítása nedvesen utánőrölt cement alkalmazásával | 232 |
| A betonszilárdulás gyorsítása melegítéssel, gőz nélkül | 233 |
| A betonszilárdulás gyorsítása száraz víz- és gőzfűtéssel | 233 |
| Összefoglalás | 234 |
| Jegyzetek a VII. fejezethez | 234 |
| Előregyártott beton- és vasbeton szerkezetek tárolása, rakodása, előregyártási rendszerek ipari építmények előállítására, minőségi ellenőrzés, átadás, átvétel | 244 |
| Tárolás | 244 |
| A tároló hely | 244 |
| Az elemek megmozdításához előírt szilárdsági értékek | 244 |
| A belső mozgatás | 245 |
| Az elemek jelzése | 246 |
| Eszközök az elemeknek a szállító berendezésre juttatásához | 246 |
| Az elemek mozgatásának egyes fázisai | 247 |
| Elemek kiemlése a zsaluzómintából | 247 |
| Elemek eljuttatása a vagonba | 248 |
| Előregyártott elemek tárolása | 249 |
| Tárolási, szilárdsági előírások a szovjet gyakorlatban | 249 |
| Utókezelés | 250 |
| Előregyártási rendszerek ipari építmények előállítására | 251 |
| Részleges előregyártás monolit alapelemek között | 252 |
| Teljes előregyártás | 254 |
| Az ú. n. organizált előregyártás | 255 |
| A nagy elemű előregyártás egyéb esetei | 258 |
| Az ipari építmények előregyártásának néhány egyéb kérdése | 267 |
| A minőségellenőrzés kérdése | 272 |
| Minőségellenőrzpés a szovjet gyakorlatban | 273 |
| Az átadás - átvétel | 274 |
| A selejtes termék kérdése | 274 |
| A gyártás műveletenkénti ellenőrzése | 276 |
| A végtermék ellenőrzése | 276 |
| Az ellenőrzés távlati kérdései | 276 |
| Jegyzetek a VIII. fejezethez | 277 |
| A nagyüzemi előregyártás kialakításának a tervezés néhány kérdésével összefüggő feltételei | 278 |
| A tipizálás | 278 |
| A szabványosítás | 279 |
| Tipizálás és szabványosítás a kapitalista gazdasági rendben | 280 |
| Tipizálás és szabványosítás a szovjet gyakorlatban | 280 |
| Moduláris méret-koordináció | 281 |
| Jegyzetek a IX. fejezethez | 285 |
| Az előregyártás gazdaságosságának és fejlesztésének néhány kérdése | 287 |
| Az anyagok költségkihatása | 287 |
| A gépesítés költségkihatása | 288 |
| A teljesítményi normák kérdése | 288 |
| A szállítás-rakodás kérdése | 289 |
| Balesetvédelem, egészségvédelem | 289 |
| A költségtényezők szétválasztása | 290 |
| A munkatudomány szerepe | 290 |
| Az előregyártás néhány távlati kérdése | 291 |
| Jegyzetek a X. fejezethez | 295 |
| Ábrák jegyzéke | 296 |
| Irodalom | 300 |
Folytatás Microsoft-tal