Előszó
Katonaélet a tiroli havasokon
Te vagy a legény . . . Nagy gyakorlat, 1913 augusztus 5
Már én csak úgy írok, ahogy az adott helyzetben épp a legkellemesebb : hasmántfekve és a bornyún. Itatósra...
Tovább
Előszó
Katonaélet a tiroli havasokon
Te vagy a legény . . . Nagy gyakorlat, 1913 augusztus 5
Már én csak úgy írok, ahogy az adott helyzetben épp a legkellemesebb : hasmántfekve és a bornyún. Itatósra sincsen szükség, különben is ceruza az írószerszámom. A nap is itt pihen meg, alig harminc méter magasan a fejünk fölött. No, a hitetlenek kedvéért mondjunk negyven métert: ez a kis különbség már igazán sem ide, sem oda. Bakafantázia!
Hat hét óta úgy élünk, mint a varnyúk. Vízöntésen, sziklákon kergetjük az ellenséget, avagy mi loholunk előle rogyásig. Már az attól függ, kérem, hogy kire mosolyog rá a hadiszerencse, azaz, hogy mit kommandíroz a majoros úr. Szóval, hogy előre kell-é rohanni avagy visszafelé, az már nagyobb haditudomány, stratégia, ami pedig nekünk, civilistáknak, nehéz valami.
Minket egyelőre csupán annyi érdekel, hogy negyvenkét nap óta csak háromszor húztuk le a bakancsot, a mondúrt ellenben egyszer sem. Elvégre az ember mindenre rászokik, ha kénytelen vele, két napig sem eszik, ha elfogják a trént s ráadásul még harminc órát nem alszik, ha muszáj.
Vissza 
