Elvész a nyom

Előszó

Részlet a könyvből:

A pap
Egy faldöntő látta meg elsőnek a rohanó csónakot a hat idegen gyerekkel. ahogy később kiderült, a gyerekek a nemzetközi cserkésztáborhoz tartoztak s a Csiribókról jöttek alá a folyóra, játszani. Meglelték az öreg Hiribi csónakját az égerek között, beleültek s beeveztek vele a víz közepéig. Ott eltörött az ócska evező s az ár sodra elkapta a csónakot. Mikor a fadöntő meglátta a bajt, már alig negyven-ötven lépésnyire volt a csónak az átszakadt gáttól. A vízesés dübörgésétől nem lehetett hallani, hogy kiáltoztak-e a gyerekek vagy nem és látni sem lehetett tisztán az arcukat, olyan iszonyú sebességgel ragadta a víz a csónakot. A fadöntőbe beleakadt a rémülettől a szó. Csak szürkére vált arccal meredt a látványra. A csónak a hat gyerekkel rohant neki a vízesésnek és az ember ott a parton tudta, hogy nincs földi erő, ami megállíthatná.
És ekkor történt a csoda.
Később így mesélték el a szemtanúk: a csónak szédítő sebességgel rohant, már ott volt a vízesés fölött szinte, már a következő pillanatban alá kellett volna zuhanjon a mélységbe... és akkor hirtelen megállt. Megállt a harsogó víztömeg közepén, mintha megakadt volna valamiben. És állt mozdulatlanul. A fadöntő kiáltozására felrohantak a tutajosok a gát alól és kimentették a hat gyereket. Nem ment gyorsan a mentés, beletelt egy óra is, de a csónak állt mozdulatlanul, csak remegett minden deszkája a víz erejétől. hanem abba a pillanatban, amikor az utolsó gyerek is kimászott belőle a fölötte átdobott kötélen: megrázkódott, elejével a magasba emelkedett és alázuhant a mélységbe. Forgáccsá ment szét alul a sziklákon. De a gyerekek akkor már biztonságban voltak. Vissza

Fülszöveg

WASS ALBERT 1908. január 8-án született a kolozsmegyei Válaszúton. Kolozsvárott gimnáziumot, Pallagon gazdasági akadémiát végzett, majd birtokán gazdálkodott. A kolozsvári Ellenzékben megjelent versei és cikkei nagy feltűnést keltettek Erdélyben. Első regénye, a „Farkasverem" (Kolozsvár, 1934), az új magyar irodalom kimagasló eseménye volt. 1936-ban elnyerte a legnagyobb magyar irodalmi kitüntetést: a Baumgarten-díjat, melyet Babits Mihály adott át a fiatal írónak az akkori magyar sajtó általános elismerése mellett. Tagja volt a Kisfaludy Társaságnak. 1952 óta az USA-ban tartózkodik, 1956-tól a floridai egyetemen európai irodalmat és történelmet ad elő. Könyveiben különleges embereket mutat be: különcöket, sorssal szembeszálló férfiakat, hazájukért aggódó s életüket is feláldozó székelyeket, magyarokat. Az emigrációban született székely góbéja: Táncos Csuda Mózsi már bevonult az irodalomtörténetbe. Természet ábrázolása, vadászati leírásai, tájmegelevenítő képessége utolérhetetlen. Művei szélesen hömpölygő, robbanó erejű, maradandó alkotások. íróink közül kiválik egyéni hangjával, látásmódjával, történeteinek eredetiségével. 1964-ben megalapította az Amerikai Magyar Szépmíves Céhet, melynek célja: az igazi Magyarországot megismertetni az angolul beszélő világgal. Vissza