1.031.317

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Ember és város

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az ember nehezen viseli el a magányt. Nemcsak azért mert tettei hatékonyságát növelni akarja, s ehhez pedig a többiek közreműködésére van szüksége, de azért is, mert a történelem előtti korokban... Tovább

Előszó

Az ember nehezen viseli el a magányt. Nemcsak azért mert tettei hatékonyságát növelni akarja, s ehhez pedig a többiek közreműködésére van szüksége, de azért is, mert a történelem előtti korokban született alapvető szorongása arra kényszeríti, hogy felebarátai társaságát keresse. Nos, ebben az értelemben a város védő-, óvószerepet tölt be. Épp úgy, mint a ruházat vagy az ország, hol élünk, a szülőföld vagy a ház: egyike azoknak a váltogatott burkoknak, melyre szükségünk van, hogy egyéniségünket, azonosságunkat biztosítsuk. A meghittség, melyet környezetünk jelent számunkra, egyensúlyunknak is támasza, sőt, segít abban, hogy bujkáló szorongásunkat elfojtsuk. A városnegyed pedig olyan tér, melyben az ember biztonságban érzi magát, magára ismer és társaival is elfogadtatja önnön magát.
A város csoportosulni vágyó emberek szükségének kielégítésére született, forgalmas utak kereszteződésénél, folyóparton, domboldalon vagy őrtorony, erőd körül, honnan messziről lehetett látni a közeledő ellenség jöttét; de ez a város, az igényeknek eleget téve, csak lassú ütemben alakult, fejlődött. Lassan, zökkenők, felfordulások nélkül növekedett. Lebontottak itt egy házat, magánpalotát építettek amott, s csak apránként fogyott körülötte a megművelhető föld: a falai között élők arculatának változását nem észlelték, legfeljebb csak utólag, az idő múlásával tudatosodott ez bennük. Ami az egyik várost a másiktól megkülönböztette: az földrajzi adottság volt, vagy a történelem hozadéka. Az épületek alkalmazkodtak a topográfiai adottsághoz, az éghajlathoz, a környéken található nyersanyaghoz, a hagyományos, múltból örökölt építészeti stílusokhoz és szokásokhoz. Gazdasági életének jellege is a környék adottságaitól függött: hol mezőgazdasági, hol kisiparos, hol pedig, éppen csak kibontakozóan, ipari jellege volt; olykor pedig ezeket a tendenciákat egyesítve, viszonylagos autonómiában élt, s változatos arculatot kínált a látogatóknak. Vissza

Tartalom

Pátkai Ervin: Művészek beavatkozási kísérlete Le Pavé Neuf városnegyed tervezésébe 10
Határ Győző: A leláncolt Vitruvius 10
Thinsz Géza: Egy házaspár az esti földalattin 19
Sabine Fachard: Festőművészek és szobrászok közreműködése az új városokban 24
Thinsz Géza: Magányok 30
Cs. Szabó László: A város 34
Kovács Andor: Az eltűnő falu 48
Jacques Villey: Marne la Vallée, az új város 58
Thinsz Géza: A lefordíthatatlan város 61
Cs. Szabó László: Vers és regény a huszadik századig 66
Szente Imre: A város: nyelvfejlesztő és nyelvrontó 90
Thinsz Géza: Budapest 119
Parancs János: Pátkai Ervin 129
Thinsz Géza: Tanuljunk könnyen, gyorsan magyarul - Stockholmban 135
Thinsz Géza: Svédmagyaros 137
Cs. Szabó László: Vers, regény, film a huszadik században 144
Pátkai Ervin: Művészek és Le Pavé Neuf városnegyed tervezése 174
Bárczay Gyula: Az egyház a városban 180
Szelényi Iván: Megjegyzések az állami intervenció változó természetéről a mai nyugati és kelet-európai városfejlődés konfliktusai kapcsán 202
Thinsz Géza: Összeültek a bölcsek 230
Cs. Szabó László: Egy emberszabású városról a század elején 236
A reprodukciók jegyzéke 246
Tartalomjegyzék 254
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv