Környezet-egészségtan

Szerkesztő

Lektor

'Ember István: Környezet-egészségtan ' összes példány

Kiadó:	Dialóg Campus Kiadó
Kiadás helye:	Budapest-Pécs
Kiadás éve:	2006
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	398 oldal
Sorozatcím:	Natura Delectans
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-9542-86-5
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Lectori salutem
Ismét egy új könyvet tart a kezében az olvasó. Olyan könyvet, amely ugyan jelent már meg Magyarországon Környezet-egészségtan címen, de más tartalommal.
Ez a könyv a megelőző orvostannak, a népegészségügyi orvostannak (orvosi népegészségtannak) egy olyan területét öleli fel, mely a - korábbi nevén - közegészségtanjárványtannak, higiénének, vagy egészségtudománynak az egyik legnagyobb önálló diszciplínáját jelenti: ez pedig a környezet-egészségtan. Ha körbetekintünk a világban, egyes nézetek szerint a XXI. század a környezetvédelem, a környezet-egészségtan évszázada lesz, míg mások azt mondják, hogy a molekuláris biológiáé és a molekuláris genetikáé a döntő szerep. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a betegségek kialakításában körülbelül 50%-ban szerepel a makro- és mikrokörnyezet, az életmód, a mozgás és a táplálkozási szokások, és kb. 30%-ban a genetikai tényezők (genetika=|genomika), akkor azt mondhatjuk, hogy a népegészségügynek ez egy olyan jelentős diszciplínája, amely Magyarországon önálló tudományágként csak az elmúlt évtizedekben körvonalazódott. E könyv létrejöttét a fentiek mellett több igény is sürgette. Egyrészt egy, a medikusoknak írott tankönyv Környezet-egészségtan fejezetét a szerkesztőknek nem volt szívük megkurtítani (sőt, mivel valamelyest a komplexitásra törekedtek, bővítették azt). Másrészt a Pécsi Tudományegyetem az integrációval két szakot is útjára szándékozik indítani, egy ún. környezet-egészségügyi egyetemi szakot, amely egyelőre a bürokrácia útvesztőjében vesztegel, továbbá az úgynevezett népegészségügyi orvosképzést, amelynek a környezet-egészségtan kiemelt fejezetét jelenti. Ha némiképpen elborzadva ránéztünk a W. Rom által szerkesztett Environmental and Occupational Health című hatalmas könyvre, akkor arra gondoltunk, hogy ezt az ismeretanyagot átadhatnánk magyar nyelven az orvostanhallgatóknak, orvosoknak, szakorvosjelölteknek, szakorvosoknak, és mindenkinek, aki e terület iránt érdeklődik, talán rövidebb formában is. Nemcsak az egészségügyben, hanem a népegészségügy más területein (önkormányzatok, döntéshozók, politikusok szintjén) is szükség van e korszerű ismeretekre.
A könyvben szót ejtünk a környezetvédelem aktuális problémáiról és a környezet-egészségügy, valamint a fertőző betegségek közötti összefüggésekről, a nemfertőző betegségekről, a környezeti és a genetikai/genomikai tényezők interakcióiról, hogy csak a legkurrensebb témákat említsem. Nagyon bízom abban, hogy könyvünk sikeres lesz; nagy odaadással készítettük. Vissza

Tartalom

Előszó 9
Bevezetés a környezet-egészségtanba 11
ÁLTALÁNOS KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGTAN 21
I. Magyarország környezet-egészségügyi helyzete 23
II. Genomika és proteomika 31
Proteom 33
IIL Ökológia, az ember és a környezet kölcsönhatása, az emberi tevékenység
hatása a bioszférára, a környezetvédelem jelentősége 35
Ökológiai alapfogalmak 36
A civilizáció és az urbanizáció hatása az ökoszisztémára 39
Az ökoszisztéma természetes komponenseinek hatásai az emberre 41
Az emberi tevékenység által megváltozott ökoszisztéma visszahatásai az emberre 44
Környezetvédelem, környezetvédelmi jog 46
IV. A környezeti expozíció típusai, osztályozásuk. Kockázatbecslés,
kockázatkezelés. A környezeti hatástanulmányok egészségügyi
szempontjai, környezet-egészségügyi hatásbecslés 51
A környezeti expozíció típusai, osztályozásuk 51
Kockázatbecslés, kockázatkezelés 55
A környezeti hatástanulmányok egészségügyi szempontjai, környezetegészségügyi hatásbecslés 61
V. Környezeti és genetikai tényezők kölcsönhatása 69
Genetikai és környezeti tényezők a betegségek kialakulásában 69
Kölcsönhatások létrejöttének lehetséges mechanizmusai 74
Környezeti és genetikai tényezők kölcsönhatása a főbb betegségcsoportokban 80
VI. Környezetepidemiológia és epidemiológiai alapismeretek 89
Az epidemiológiai vizsgálatok típusai 90
VII. Térinformatika 97
VIII. Környezeti tényezőkkel összefüggő betegségek epidemiológiája 105
A légúti megbetegedések helyzete hazánkban 106
Szív- és érrendszeri betegségek 107
A vízminőség egészségügyi vonatkozásai 108
A daganatok epidemiológiája 108
IX. Környezeti betegségek molekuláris epidemiológiája 135
X. Környezeti kémiai karcinogenezis 145
Történeti áttekintés 145
A daganatfejlődés kétlépcsős elmélete 147
A kémiai karcinogének típusai 148
A kémiai karcinogének hatásmechanizmusa 149
A kémiai karcinogének főbb csoportjai 151
Prevenció 154
XI. Molekuláris és prediktív epidemiológia a környezet-egészségügyben.
Biomarkerek: Új koncepció a megelőzésben 155
RÉSZLETES KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGTAN 183
XII. A levegő egészségtana 185
A légkör 185
A levegőt szennyező anyagok és ezek forrásai 189
A légszennyezés minőségi jellemzői 193
Szervetlen gázok 194
Szerves gázok és gőzök 197
Szilárd részecskék 198
A levegőszennyeződés következményei - Globális következmények 209
Magyarország levegő-egészségügyi helyzete 212
A levegő szennyezettségének hatása az emberi egészségre -
Lokális következmények 217
A levegőszennyezettség okozta ártalmak megelőzése 220
A légkör biológiai szennyeződése 224
A pollenek emberre gyakorolt hatása 225
Az allergiák típusai 228
Néhány szó a primer prevencióról 234
XIII. Bioklimatológia 237
Bevezetés 237
Fronthatások 238
Időjárási tényezők hatásai 239
Az éghajlat alakulásának története 240
Világméretű éghajlatváltozás 240
Az elmúlt évszázad időjárása hazánkban 250
Az elmúlt évtized időjárása hazánkban 251
Mortalitás a hőmérséklet tükrében 252
A globális felmelegedés hatása az egészségre 255
XIV. A vizek szennyezettségének hatása az emberi egészségre 259
Vízigény és hasznosítható vízkészletek 259
A vizek kémiai alkotóinak és szennyezéseinek hatása az egészségre 261
Mikrobiológiai szennyezők 267
Higiénés vízvizsgálatok 269
XV. A talaj szennyezettségének hatása az egészségre 271
A talaj élettelen komponenseinek hatása az egészségre 274
XVI. A szennyvíz, a hulladékok és a veszélyes hulladékok egészségkárosító
hatásai és kezelésük 279
Különösen veszélyes anyagok a környezetben, és azok toxikológiája 284
XVII. Az ionizáló sugárzások 295
a-sugárzás 295
p-sugárzás 296
Neutronsugárzás 296
y-sugárzás 297
Röntgensugárzás 297
Az ionizáló sugárzás hatásainak jellemzésére használatos fogalmak 298
A környezetben előforduló sugárforrások 299
Az ionizáló sugárzások biológiai hatása 306
A krónikus sugárártalom 312
Az atomtámadás következményei 314
Az atomreaktor-balesetek 315
Az ionizáló sugárzás okozta ártalmak megelőzése 318
XVffl. A nem ionizáló elektromágneses sugárzások
és az elektromágneses terek hatásai 323
Ultraibolya sugárzás 323
Mikro- és rádióhullámú sugárzások, elektromágneses terek 331
XIX. A környezeti zaj hatása az egészségre 341
A hallható hang fizika tulajdonságai 341
A közlekedési eredetű zajterhelés 342
Az ipari zaj 345
A lakóhelyi környezet zajártalma 346
A zaj hatására létrejövő elváltozások a szervezetben 347
XX. Település-egészségtan 351
Települések szerkezete 352
Településszerkezet, illetve következményeinek hatása az egészségre 353
Településtervezés, humán szükségletek 358
XXI. Közlekedés-egészségtan: a közlekedés és turizmus hatása az egészségre 371
A közlekedés hatása a környezetre 372
Prevenció, hatósági ellenőrzés 379
Migrációs medicina 380
XXII. A környezeti ártalmak megelőzése 385
Primer prevenció 385
Szekunder prevenció 385
Tercier prevenció 386
Ajánlott és felhasznált irodalmak jegyzéke 389
Név- és tárgymutató 393

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem