1.037.088

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Ember, táj, történelem

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Bori Imre "olvasókönyve" azt a régóta elfogadásra váró tényt bizonyítja és igazolja újfent, hogy a mai Vajdaság vidékein, kényszerű megszakításokkal ugyan, de templomokban, iskolákban, úri kastélyokban, meg más helyütt is élt meg virágzott a magyar művelődés. Nem a semmiből született tehát 1918-tól kezdődően az, amit azóta vajdasági írásnak, vajdasági (jugoszláviai) magyar irodalomnak és művelődésnek, írásbeliségnek és tudományosságnak mondunk. Kár, hogy az itt élő magyarok emlékezete a szokásosnál is hiányosabb, így nem vagy csak nagyon ritka esetben őrizték meg gondolkodásukban és beszédükben, önismeretükben és tudatukban saját múltjukat, annak emlékeit és értékeit. Mert a Vajdaság a magyar kultúra nézőpontjából sem sokszor véres történelem formálta földrajzi térség csupán, ahol meg lehet gazdagodni és el lehet veszni, ahová nemegyszer erőszakosan be lehet költözni, és ahonnan hátrahagyva mindent menekülni is lehet, hanem a szellem és intellektus formálódásának, teremtésének,... Tovább

Fülszöveg

Bori Imre "olvasókönyve" azt a régóta elfogadásra váró tényt bizonyítja és igazolja újfent, hogy a mai Vajdaság vidékein, kényszerű megszakításokkal ugyan, de templomokban, iskolákban, úri kastélyokban, meg más helyütt is élt meg virágzott a magyar művelődés. Nem a semmiből született tehát 1918-tól kezdődően az, amit azóta vajdasági írásnak, vajdasági (jugoszláviai) magyar irodalomnak és művelődésnek, írásbeliségnek és tudományosságnak mondunk. Kár, hogy az itt élő magyarok emlékezete a szokásosnál is hiányosabb, így nem vagy csak nagyon ritka esetben őrizték meg gondolkodásukban és beszédükben, önismeretükben és tudatukban saját múltjukat, annak emlékeit és értékeit. Mert a Vajdaság a magyar kultúra nézőpontjából sem sokszor véres történelem formálta földrajzi térség csupán, ahol meg lehet gazdagodni és el lehet veszni, ahová nemegyszer erőszakosan be lehet költözni, és ahonnan hátrahagyva mindent menekülni is lehet, hanem a szellem és intellektus formálódásának, teremtésének, alkotásának is térsége, sajátos ízekkel és még sajátosabb beszédmóddal.
Bori Imre bő anyagból válogathatott, és mindig olyan szövegrészleteket, amelyek a múltat reprezentálva áthidalják az időt, és figyelmeztetően meg bátorítóan a jelenhez szólnak, mindennél meggyőzőbben.
Az olvasókönyvben együtt van irodalom és tudomány, történelem és néprajz, írásbeliség és szóbeliség. Ezért tekinthető évszázadokat átfogó útmutatónak mindazok számára, akik itt élnek vagy valamit meg akarnak tudni ennek a vidéknek szellemiségéről, értékrendjéről, gondolkodás- és beszédmódjáról. Bori Imre arról sem feledkezett meg, hogy a mai Vajdaságban nemcsak egy történelem él, hanem történelmek és történelemtudatok élnek együtt, sokszor nem is túl békésen. Más szóval Bori Imre olvasókönyve nemcsak önismeretünket gazdagítja, hanem a másik, az idegen, a tőlünk eltérő és különböző iránti türelmünket meg fogékonyságunkat is táplálja. Azt is bizonyítja, hogy se a történelemnek, se a kultúrának nincsenek csak egyetlen módon érthető és értelmezhető jelenségei meg tényei, mert a történelem meg a művelődés dolgai egymást keresztezve is összeérnek, össze is tartoznak a megértés történeteiben. Vissza

Tartalom

Bori Imre: Előszó5
A földrajztudósok szemével
Teleki Pál: Bácska9
Teleki Pál: Bánát-Bánság9
Teleki Pál: Szerémség10
Prinz Gyula: A titeli tető10
Rómaiak, görögök, hunok, avarok, magyarok
Győrffy György: Sirmium - Szávaszentdemeter12
Szekeres László: Római-sáncok Bácskában és Bánátban14
Priszkos Rhétor 448-ban Attilánál14
Móra Ferenc: Avarok Csókán15
Szekeres László: A pörösi bogozó16
László Gyula: A világfa egy avar csonttégelyen16
Anonymus: Salán futása18
Álom Oroszlámoson (Szent Gellértnek élete)19
Az aracsi dombormű felirata20
Dercsényi Dezső: Az aracsi sírkőről20
Érdújhelyi Menyhért: Törefi Péter20
Nagy Sándor: Dombó23
Utazás Belgrádtól Szegedig 1433-ban (Bertrandon de la Brocquiére)24
Bibliafordítók Kamoncon24
Fügedi Erik: Újlak, a középkori nagyváros a Szerémségben26
Fügedi Erik: Kapisztránói János halála és első csodái Újlakon27
Csodás esetek Újlakon (Újlak város jegyzőkönyve)28
Forgószélben
Bálint Sándor: Szeged és a szerémség bora31
Katona Imre: Az Szerémnek bora...32
Szekeres László: Szabadkáról és nevéről33
Szekeres László: A bácsi vár34
Váradi Péter: két levele Bácsról Bácsból37
Kálmáncsehi Domonkoshoz 1495. július 23-án37
Báthori Miklkóshoz 1497. április 22-én37
Paraszthadak 1514-ben (Memoria rerum)38
Móricz Zsigmond: Bács várában 1514-ben41
Szabatkai Mihály: Cantio Petri Berizlo42
Pominóczky Fülöp: Bátya-bátya...44
Belgrád eleste előtt 1521-ben (Memoria rerum)46
Zay Ferenc: Egy győzelem a török felett a Szerémségben46
A borivó bán Péterváradon (Szerb népdal)47
Silling István: Imreffy Mihály Bács és Pétervárad katonáinak borigényléséről 1522-ben48
Tomori Pál levele II. Lajos királyhoz50
Szerémi György: Szerémség pusztulása51
Brodarics István: Mohács előtt a pusztulás52
Szerémi György: Jovan cár, a Fekete Ember tündöklése és halála54
Oláh Mikklós: Magyarországnak a Duna és Tisza közt elterülő része55
Forgách Ferenc: Csata Martonosnál 1552-ben56
Tinódi Lantos Sebestyén: Kaszon basa harcba indul56
Szakály Ferenc: Eger vára adóztat57
Utazás a dunán58
Utazás a Dunán 1591-ben59
Rajsli Ilona: Martonosi panaszlevél 1641-ből59
Evlia Cselebi: Szabadka a XVII. században60
Németh Ferenc: A zentai csata62
Savoyai Jenő: A hadvezér győzelmet jelent63
Építenek - rombolnak
Losontzi Hányoki István: Duna-mellyéki kerület Báts-Bodrog vármegyéről65
Gyetvai Péter: Vizek Bácskában66
Losontzi Hányoki István: Tiszán-túl való kerület Tömösvári Bánátról67
Jankó Ágoston: Torontáli mocsarak és vizek67
Élet a föld alatt 1704-ben, ahogy egy francia látta69
Rákóczi Ferenc Bácskában 1704 júliusában69
Vitkovics Mihály: Bácsi szekeresek útra indulának70
Beszédes Valéria: Betelepülők71
Hegedűs Antal: Panaszlevelek73
Bezdáni jobbágyok - Bács megye főszolgabírójának73
Gyapjas Erzsébet - kamarai földesúrnak73
Kunn István - Bács-Bodrog vármegyének74
Temerini fazekasok - Bács-Bodrog vármegyéhez75
Bálint Sándor: Bánát településtörténetéből75
Muhi János: A Ferenc-csatorna88
Muhi János - Bordás Győző: Kiss József síremlékének felirata80
Emléksorok a Ferenc-csatorna építéséről80
Pap József: A becsei zsilip avatásának emléktáblája 1899-ben81
Vitkovics Mihály: Egy tél Szentmiklóson 1802-ben81
André István: A Kray család és Topolya82
Vörösmarty Mihály: Emléksorok B. Wenckheim Máriának87
Vörösmarty Mihály: B. K. ...P. ... sírkövére87
Vörösmarty Mihály: Meghalt 16-ik évében87
Vörösmarty Mihály: Vég ivadéka vagyok87
Vörösmarty Mihály: E követ a végső87
Muhi János: Topolya utolsó földesura88
Reiszig Ede: szent Miska mozgalma90
Csubela Ferenc: Hallja kend, Táncsics!91
Déryné Becskereken92
Széchenyi István - Waldstein János: Ketten egy hajón 1830-ban a Dunán96
A szabadságharc a Délvidéken
Meszlényi Jenő - Kossuth Lajoshoz99
Bártfay József - Bártfay Lászlóhoz99
Bártfay József - Bártfay Lászlóhoz100
Egressy Gábor - feleségéhez101
1848 Becsén - Degré Alajos szemével102
Bártfay József - Bártfay Lászlóhoz103
Csuha Antal - rokonaihoz104
Leiningen-Westerburg Károly - feleségének105
Leiningen-Westerburg Károly - feleségének105
Perczel Mór - Szemere Bertalanhoz106
Varsányi Péter István: Csernovics Péter királyi biztos lesz107
Virág Gábor: A hegyesi csata107
Móricz Zsigmond: A szaladás109
Lukáts János 1848-as honvéd jelentése honvédségi szolgálatáról110
Katona Tamás: Vértanúk életrajza111
Kiss Ernő111
Lázár Vilmos111
Schweidel József113
Nincs megállás...
Herczeg Ferenc: Urak a Bácskában114
Kalapis Z oltán: Munkácsy Mihály Beodrán115
Blaha Lujza önéletrajzából117
Kalapis Zoltán: Than Mór és Than Károly118
Penavin Olga: Szerémség az utóbbi száz évben121
Bukovinából Bánátba124
Németh Ferenc: Székelyek az Al-Dunánál124
Kiss Lajos: Bukovina, édes hazám127
Kiss Lajos: Bukovina, mit vétettem127
Kiss Lajos: Andrásfalvi magos torony127
Pénovátz Antal: Egy Mikszáth-regény moravicai vonatkozásai128
Beszédes Valéria: Tanyákon, szállásokon129
Zöldy Pál: A szegény ember karácsonfája132
Brasnyó István: Tanya a határúton133
Herceg János: Gozsdu Elek Zomborban134
Herceg János: Egy filozófus Zomborból135
Herceg János: Belső hatások138
Beszédes Valéria: "Parasztosan járni" Bácskában139
Herceg János: Bácskai kivándorlók140
Három nyelvész142
Szarvas Gábor önéletrajza142
Nyíri Antal: Csefkó Gyula142
Szathmári István: Bárczi Géza144
Németh Ferenc: Kovalszky Sarolta és a németeleméri szövőműhely145
Fülep Lajos a gyermekrajzról146
Papp György: Bartók Béla Horgoson149
Kálmány Lajos: Borbély Mihály, a mesemondó150
Kosztolányi Dezső: Alföldi por154
Kosztolányi Dezső: Itt fekszenek csodásan ők...158
A vajdaságban
Trianonról Zentán159
Új magyar népdalok a Bánátban160
Szenteleky Kornél: Bácska162
Vicsek Károly: Bosnyák Ernő, a film szerelmese162
Szenteleky Kornél: Ákácok alatt164
Németh László Szirmai Károlyról és a vajdasági irodalomról167
Herceg János: Cél és vallomás167
Szenteleky Kornél: Ákácok az őszben169
Szirmai Károly: Az író és szűkebb hazája170
Batta Péter: Felkelő napos oromfalak172
Móricz Zsigmond: Óbecsei szállásokon174
Sz. Szigethy Vilmos: Bánáti délibáb176
B. Szabó György: Séta bölcsőhelyem körül178
Herceg János: Farkas Geizáról180
A háború után
Burány Nándor: 1941 és 1944182
Herceg János: Erdő alatt186
Delibláton188
Tari István: Beszámoló a Delibláti-homokpusztáról188
Kalapis Zoltán: A bánáti bazsarózsa bánata191
Apró István: Veszteségeink193
Fehér Ferenc: Bácskai tájkép194
Jung Károly: Barbaricum196
Brasnyó István: Füvészkedés 196
Herceg János: A város, ahol születtem, s ahokl élek198
Gerold László: "Újvidék az olyan város"200
Bela Duranci: Városformálók Szabadkán204
Kalapis Zoltán: A becskereki főtér és környéke207
Silling István: Séta a büszke városban210
Németh István: A fehér ház213
Felhasznált irodalom217
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv