Fülszöveg
Széchényi Antal 1924-ben született. Gyermek", és fiatalkorát a két világháború közötti Magyarországon élte le. Tizenhat éves koráig magántanulóként otthon élt családja birtokán, ahol sok embert megismert, számos tapasztalatot gyűjthetett széles környezetében.
Családja társadalmi pozíciója lehetővé tette, hogy megismerje, megtapasztalja az akkori vezető réteg minden pozitív és negatív oldalát. Szigorú neveltetése alapvetően meghatározta egész életfelfogását; a szerénység, igazságérzet, Isten- és hazaszeretet örök értékekként kísérték egész életén át. A jezsuita gimnáziimi bentlakójaként korán felismerte a kompromisszumkészség és a tolerancia fontosságát. Érettségi után a soproni egyetem erdőmérnöki karára kerül, ahonnan rövid két év után vissza kell térnie otthonába a családi birtok vezetése végett. Előbb a nyilasok, majd 1947-ben a kommunista uralom elől kell menekülnie, emigrációba kényszerül, miután otthon üldözték, mint a társadalom veszélyes ellenségét, tőle és családjától...
Tovább
Fülszöveg
Széchényi Antal 1924-ben született. Gyermek", és fiatalkorát a két világháború közötti Magyarországon élte le. Tizenhat éves koráig magántanulóként otthon élt családja birtokán, ahol sok embert megismert, számos tapasztalatot gyűjthetett széles környezetében.
Családja társadalmi pozíciója lehetővé tette, hogy megismerje, megtapasztalja az akkori vezető réteg minden pozitív és negatív oldalát. Szigorú neveltetése alapvetően meghatározta egész életfelfogását; a szerénység, igazságérzet, Isten- és hazaszeretet örök értékekként kísérték egész életén át. A jezsuita gimnáziimi bentlakójaként korán felismerte a kompromisszumkészség és a tolerancia fontosságát. Érettségi után a soproni egyetem erdőmérnöki karára kerül, ahonnan rövid két év után vissza kell térnie otthonába a családi birtok vezetése végett. Előbb a nyilasok, majd 1947-ben a kommunista uralom elől kell menekülnie, emigrációba kényszerül, miután otthon üldözték, mint a társadalom veszélyes ellenségét, tőle és családjától mindent elvettek.
Megjárja Észak- és Dél-Amerikát, felveszi az uruguayi állampolgárságot, de magyar állampolgárságáról soha nem mond le. 1960-ban visszatér Európába, előbb Portugáliában majd Ausztriában vállal munkát, ahol 67 éves korában megy nyugdíjba. Hazája eseményeit folyamatosan figyelemmel kíséri, és amennyire csak lehetséges, kapcsolatban marad vele. Számos különböző munkát vállalt élete során, és ahol csak lehetett, hivatásában dolgozott, sikerrel, mint mező- és erdőgazdász.
Különös szeretettel és ragaszkodással hazája iránt adja az olvasó kezébe e könyvet, mely őszintén, időtálló értékek alapján, az igazság erejével, a személyes élmény hitelességével tár föl egy teljességében alig ismert korszakot az életút eseményein keresztül.
Vissza