1.063.538

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Emlékkönyv Abaffy Erzsébet 70. születésnapjára

Előszó

Abaffy Erzsébet 1928. március 11-én született Budapesten. Édesapja Abaffy Gyula evangélikus lelkész, édesanyja Csák Erzsébet, református lelkész leánya volt. Gyermekkorát és kora ifjúságát Békésen... Tovább

Előszó

Abaffy Erzsébet 1928. március 11-én született Budapesten. Édesapja Abaffy Gyula evangélikus lelkész, édesanyja Csák Erzsébet, református lelkész leánya volt. Gyermekkorát és kora ifjúságát Békésen töltötte a szerény körülmények között élt kilencgyermekes lelkészcsaládban, a testvérek között harmadik legidősebbként. Ez a puritán protestáns környezet, amelyben felnőtt, valamint a követelő szeretettel és egymás iránti ragaszkodással teljes családi háttér minden bizonnyal egész későbbi életvitelét meghatározta. Számos vonzó személyes tulajdonságának gyökerei a genetikai adottságokon kívül és túl nyilván ezekben keresendők.
Iskoláit is Békésen végezte egészen az érettségiig, amelyet 1946-ban tett le a Szegedi Kis István Gimnáziumban. Ezután lett a Debreceni Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-latin szakos hallgatója 1947 és 1951 között. Itt került kapcsolatba Bárczi Géza akadémikussal, a magyar nyelvészeti tanszék akkori professzorával, aki érdeklődését a nyelvtudomány iránt általában, a magyar nyelvtörténeti kutatások iránt pedig különösen is igen hamar felkeltette. Abaffy Erzsébet nyelvészeti pályája tulajdonképpen már egyetemi hallgató korában elkezdődött, amikor tehetsége, szorgalma és emberi habitusa igen hamar Bárczi Géza legközvetlenebb környezetébe, tanítványai közé emelte, megnyitva előtte egy olyan párját ritkító szakmai képzésnek, mester és tanítvány közötti viszonynak a lehetőségét, amellyel már csak élni kellett. Aminek a felismeréséhez - persze - megfelelő intellektus és fogékonyság szükségeltetett, ebben azonban Abaffy Erzsébet esetében - jól tudta ez Bárczi tanár úr - nem volt hiány. Vissza

Tartalom

Életrajz és pályakép 5
Bánki Judit: Egy 11 éves gyermek beszédpercepciós teljesítményének vizsgálata 7
Bartha Csilla: Beszélőközpontúság a nyelvi változások magyarázatában
- A kulturális átvételeknek nem minősülő kölcsönelemek - 14
Benkő Loránd: Az ómagyar nyílt e hangszínéről 21
Farkas Tamás: Névmágia az ókori Egyiptomban 29
Fazekas Tiborc: Eddig nem vizsgált román jövevényszavak a bukovinai székely
nyelvjárásban 33
Fehér Erzsébet: Alakzat és szövegszerkezet 38
Fodor Katalin: Adalékok az ö-zés vizsgálatához 41
Forgács Tamás: A csehül áll kifejezésről és az etnosztereotip nyelvi klisékről 45
Gallasy Magdolna: Egy Abaffy-cikk olvasatai
(konkrét és elméleti megközelítések nyelvtörténeti szemináriumokon) 51
Gerstner Károly: Az Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen
vitatott eredetű szavairól 55
Gósy Mária: Tőszók és toldalékolt szavak aktivizálása a mentális lexikonban 59
Haader Lea: Azonos? Különböző? Nyelvi támpontok kódexkezek elkülönítésében 64
Hajdú Mihály: Dunántúli személynevek a XVI. századból 69
S. Hámori Antónia: Határozó(szó)i szószerkezetek aló. század néhány misszilis
levelében 73
Hegedűs Attila: A szóismeret változása a ceglédi nyelvjárásban 78
Horváth László: Rövidebb és hosszabb felszólító alakok mai drámákban 81
Jakab László: Etimológiai szótáraink azént szava és a határozott névelő alakja
a Guary-kódexben 86
juhász Dezső: A magyar nyelvjárások tipológiájának néhány kérdése az új
dialektológiai tankönyvben 89
Keszler Borbála: A felkiáltójel történetéhez 94
Kiefer Ferenc: Határozórag vagy képző? 101
Kiss Jenő: A magyar nyelvtörténet új tankönyve
- keletkezéstörténeti észrevételek 104
Korompay Klára: „Megengedi Ön, hogy elkísérjelek?"
- A személyes névmási tárgy és az igeragozás kérdésköréhez 107
Kugler Nóra: Talán 113
Laczkó Krisztina: A névmási helyettesítésről 120
Lengyel Klára: Igenemek és igenevek 127
B. Lőrinczy Éva: Az idő - mint kutatási tényező 131
Madas Edit: Középkori magyar nyelvű Apollónia-legendáink latin forrásai 134
D. Mátai Mária: Az alak és a funkció viszonyának kérdéséhez 140
A. Molnár Ferenc: A Halotti Beszéd és az Ómagyar Mária-siralom
értelmezéséhez 143
Oszkó Beatrix: A Peer-kódex történetéhez 146
Papp Zsuzsanna: Hiszen tallózni jó! 150
Pólya Katalin: Menjél vagy menj eV 155
Pusztai Ferenc: A vagylagosság írásjelének funkciói 159
Reményi Andrea: Az Anima Christi magyar kódexeink tükrében 163
Sárosi Zsófia: A fosztóképzö és a 'hiány' kifejezése 167
Sebestyén Árpád: A számhatározó ragjai a Jókai-kódexben 170
Siptár Péter: A H-féle hangokról 174
Szathmári István: A nyelvi és a stilisztikai normáról 180
Terbe Erika: Néhány misszilis helyesírásáról 183
Urbanics Éva: Helyesírás és hangjelölés a nagyszótári elektronikus korpusz
XVIII. századi szövegeiben 186
WACHA IMRE: Hangváltozási jelenségek a mai magyar (köz)nyelvben - vagy 190
Zaicz Gábor: A nazálisok kiesése a mordvinban 195
Zelliger Erzsébet: Néhány észrevétel a szókincs változásához
- A szórványmagyarság nyelvhasználatának sajátosságai - 202
Zsilinszky Éva: Rendszerhatás és nyelvtani homonímia 208
Bibliográfia 211
Szerkesztői utószó 218
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem