Emlékkönyv Kossuth Lajos születésének 150. évfordulójára I-II.

Előszó

Százötven év telt el Kossuth Lajos születése óta. Elég idő arra, hogy emberek és eszmék feledésbe merüljenek, Kossuth Lajos kivételes nagyságának bizonysága, hogy emléke ma is elevenen él népünk szívében, hogy eszméiből ma is meríteni tudunk.
Kossuth Lajos a magyar függetlenségért vívott évszázados küzdelemnek, a XIX. század magyar történelmének legnagyobb alakja. Vájjon mit tisztelünk benne, a magyar nemzeti szabadságharc, a polgári forradalom nagy harcosában és vezérében, mi, akik egy évszázaddal később, új viszonyok között, egy más világban, a munkásosztály vezetésével a dolgozó nép új szocialista országát építjük?
Tiszteljük Kossuth Lajosban mindenekelőtt a forradalmárt, aki 1848-ban felvette a nemzet arcába dobott kesztyűt, nem hátrált meg, nem alkudott meg, nem egyezkedett az idegen elnyomókkal, hanem forradalmi eréllyel fegyverbe szólította népét, a válságos helyzetben nem lapult meg, hanem szembenézett a viharral, bátran és merészen dacolni mert vele. Tiszteljük Kossuth Lajosban azt a politikust, aki hitt a nép erejében és erre a hitére merte építeni politikáját. Kossuth nem a népből jött, de felismerte, hogy jobbágyfelszabadítás nélkül a nemzet kényre-kedvre ki van szolgáltatva az idegen elnyomóknak, 1848-49-ben rá merte bízni a haza megvédését a tömegek erős karjára, nem riadt vissza a nép mozgósításától, mert a tömegekre támaszkodni.
Tiszteljük Kossuth Lajosban az idegen elnyomók belső szövetségeseinek kérlelhetetlen üldözőjét, aki kész volt arra, hogy a hazaárulókat törvényen kívül helyezze, aki elrendelte birtokaik elkobzását, aki parancsot adott a Habsburgokkal egy húron pendülő tisztek és mágnások kitelepítésére az ország fővárosából. Tiszteljük benne, hogy útját állta a megalkuvóknak, akik a reakciónak gyáván és becstelenül térdet, fejet akartak hajtani. Vissza