Fülszöveg
A képi ábrázolás és kommunikáció az emberiség történetében ismét előtérbe került. A 20. századi médiaforradalom, a 20-21. századi informatikai társadalom, az internet világának, nyelvhasználatának, a mobilkommunikációnak a vizsgálói megállapították, hogy "ikonikus forradalom" korát éljük.
Ennek az ikonikus forradalomnak egyik jól tanulmányozható és az internetes közleményben, sms-ben sikeresen használható megjelenítője az emotikon (mosolyikon, mosolykód, érzelemjel). Mint minden, az emotikonok múltja is messze visszavezethető a művelődéstörténetben. Az írásjelek többsége is emotikonnak tekinthető. Az írásbeliség alakulásakor többször fölötlött további, például a zenei leíráshoz hasonlatos képszerű jelek (ikonok) bevezetésének a gondolata. Amit akkor a kor értelmisége, írásbeliségének kialakítói nem fogadtak el, azt a 20. század végén spontán módon bevezették az internetezők és az sms-ezők. Az emotikonok használata jellemzi az új kommunikációs-nyelvi létmódot, a másodlagos...
Tovább
Fülszöveg
A képi ábrázolás és kommunikáció az emberiség történetében ismét előtérbe került. A 20. századi médiaforradalom, a 20-21. századi informatikai társadalom, az internet világának, nyelvhasználatának, a mobilkommunikációnak a vizsgálói megállapították, hogy "ikonikus forradalom" korát éljük.
Ennek az ikonikus forradalomnak egyik jól tanulmányozható és az internetes közleményben, sms-ben sikeresen használható megjelenítője az emotikon (mosolyikon, mosolykód, érzelemjel). Mint minden, az emotikonok múltja is messze visszavezethető a művelődéstörténetben. Az írásjelek többsége is emotikonnak tekinthető. Az írásbeliség alakulásakor többször fölötlött további, például a zenei leíráshoz hasonlatos képszerű jelek (ikonok) bevezetésének a gondolata. Amit akkor a kor értelmisége, írásbeliségének kialakítói nem fogadtak el, azt a 20. század végén spontán módon bevezették az internetezők és az sms-ezők. Az emotikonok használata jellemzi az új kommunikációs-nyelvi létmódot, a másodlagos írásbeliséget (írott beszédet).
Mobilszolgáltatók már korábban is publikáltak sms-szótárakat. Ezekben keverednek az egyéni ötletek (idiolektusok) és a közösségileg elfogadott formák (szociolektusok).
Kötetünk az első tudományos leírása a Magyarországon, a magyar nyelvi kommunikációban használt emotikonoknak (amelyeknek egy része nyilvánvalóan nemzetközi). A tudományos munka adatgyűjtésen, kérdőíves fölmérésen alapult. Tudomásunk szerint mi alkottuk meg az emotikonok alapvető tipizálását: statikus (vagyis stabil, álló kép) és dinamikus (mozgó, animációs kép/film) emotikon. Kötetünk ezek szerint csoportosítva mutatja be az anyagot.
Természetesen az emotikonok világa az élő nyelvhez és a folklórhoz hasonlóan folyamatosan változik, alakul. Ezért gyűjteményünk a magyarországi fölbukkanástól (kb. 1996-tól) a 2006-ig terjedő időszakra vonatkozik.
Emotikonszótárunk sajátos szemiotikai strukturális rendben adja közre a jeleket (képeket), a dinamikus emotikonok pedig a CD-mellékletben a maguk mozgásos voltában is tanulmányozhatók.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal