1.034.830

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A világ történelme II/1.

A görög népek története - Az ókor klasszikus népei I. rész

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: «Globus» Műintézet és Kiadóvállalat R.-T.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Aranyozott kiadói egész vászonkötés
Oldalszám: 844 oldal
Sorozatcím: A világ történelme
Kötetszám: 2/1
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kiadói, szecessziós vászonkötésben. Színes műmellékletekkel, fekete-fehér és színes szövegközti képekkel, kihajtható mellékletekkel illusztrált. Nyomtatta a "Globus" Műintézet és Kiadóvállalat R.-T., Budapest.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A klasszikus népek czim alatt két kötetben adjuk az ó-kor történetének azt a részét, amelyet a közönség az "ó-kor" elnevezés alatt rendesen keres: a görögöknek és rómaiaknak történetét. Ezzel a két... Tovább

Előszó

A klasszikus népek czim alatt két kötetben adjuk az ó-kor történetének azt a részét, amelyet a közönség az "ó-kor" elnevezés alatt rendesen keres: a görögöknek és rómaiaknak történetét. Ezzel a két kötettel teljesen szolgálni akartuk azt a czélt, amelyet ez a vállalat kitüzött maga elé, hogy a müveltség könyve legyen, hogy ennek a munkának az elolvasása után a nagy közönségnek ne legyen még külön segédkönyvekre szüksége. Igy fontosnak, a közönség érdekét szolgálónak tartottuk görög mitologiát is adni a munkában, a vallás ismertetésénél beillesztettük a görög mitologiának minden olyan mondáját, amit a művelt közönségnek ismernie kell.
Ennek a kötetnek a szövegénél mindig szem előtt tartotta a szerző azt, hogy oly dolgokat vegyen fel, ami a közönségnek szórakoztatóan adja meg azt a müveltséget, ami egyébként csak nehéz, hosszu tanulmányok által érhető el, de ami a lélek nemesbüléséhez okvetlen szükséges.
Ezt a két kötetet már nem egyetlen szerző irta, mint az elsőt, hanem ebben többen dolgoztak.
Mikor pedig az olvasó ezt a kötetet kinyitja, tegye ugy, hogy a szabadság meg a függetlenség-szeretetnek és a népjogoknak bibliáját nyitja ki, mert különösen a görögök története tár elénk örökidőkre szóló, népeket oktató nagy tanulságokat.
A görögök történetében a mitológiát a munka szerkesztője, a történelmi részt pedig Fekten Károly és a szerkesztő együttesen irta.
Budapest, 1906.
A szerkesztő

III. kötet:
Előszó a Rómaiak Történetéhez
Ez a kötet a klasszikus népek második része, a Rómaiak Története, három kézből került ki. Pór Antal kiváló történetbuvárunk átengedte kitünő munkáját Róma történetét, melyért itt külön köszönetet mondok. A munka teljes felhasználásával Ligeti László adta elő a történetet, csak néhány rész megirását tartotta fenn magának a szerkesztő.
Ezzel a kötettel fejezzük be az ó-kort, melyet mi a szokásos beosztástól eltérően, nem a Nyugat Római Birodalom elenyészésével zárunk le, hanem Nagy Konstantin diadalával, mely után elfogadta a kereszténységet. A felebaráti szeretet tanával, a kereszt jelével hóditó vallás diadala a pogány vallások alkonyát jelentette s azzal megkezdődött a majd egész évezredre nyuló küzdelem, melyet a kereszt jelében, amellett és az ellen, vívtak a népek milliói. Ez a kor volt a középkor. Az ó-kor világát tehát méltán zárhatjuk le ott, ahol annak a küzdelmeit, életefolyamát megállitotta uj jelszónak, uj hitnek a győzedelme.
Nagy időket átölelő korszakokat igazán elválasztani ugy sem lehet, hisz a népek életében, a világ fejlődésében minden átmenetes, hirtelen szakadás, egyszerre való átalakulás nincsen. A leghelyesebb beosztás a történelemben tehát mindig az, ha valamely eszmének, törekvésnek, küzdelemnek érezhető, nagy, jelentős győzedelmét, elbukását vagy utolsó jelét választjuk mesgyéül.
Budapest, 1906.
A szerkesztő

VI. kötet:
Az emberi jogok győzedelmének kora
Az ó-világ és az uj kor közt roppant hosszu az átmenet, mely alatt a világ harczai a vallás iránti hódolatban és az érte való küzdelemben folytak le és az egész európai világ meggyőződését, lelkesedését, törekvését a hit igazságainak szolgálatába küldte.
A pogány világ után a kereszténység, mint mindennél hatalmasabb mindenható erő meghódította az európai népeket, de amig a népek milliói helyesen fogták fel és értették meg a kereszt jelében diadalmaskodó tan igazi malasztját, amig megértették, hogy nem azzal bizonyulnak igaz hivőknek, ha külsőségekben, nevekben, szövegekben, jelekben kell megtalálniok, ami a kereszt tanában békét, áldást, üdvöt hoz, hanem annak az egyénre ható malasztjában, az idők örökkévalóságáig fennmaradó hatalmában: a felebaráti szeretetben és a lelkiismereti tisztaságban.
Ebben a két parancsban benne van az emberi boldogulásnak, a földi boldogulásnak minden tényezője, mert aki a szeretet tana szerint él, az nem gyülölködhetik, nem ronthatja meg a másik embert, nem tesz semmit, ami lelkiismeretének nyugalmát zavarhatná. Ellenben lelkesitheti mindenre, amit övéi, felebarátai jólétéért, becsüléséért tehet. Az igazi, ideális vagy szocziális eszmék mind ebben az egyetlen tanban gyökereznek.
De a népek nem fogták fel helyesen ezt a tant!
Mennyi szenvedés, bűn, gyülölet, baj sujtotta a világot, mert félreértette ezt az öröktől- és örökkévaló tant. Aminek boldogitania kellett volna a népeket, az milliókra hozott gyötrelmet, elnyomatást, szenvedést, megtévedést és megtévesztést.
Hosszu évszázadok multak el, amig végül a tévedések sulya oly nehéz lett, hogy a világ nem birta el tovább és követelte, hogy a nagy tanitás igazságai, az abból származó jogok diadalmaskodjanak. A szeretet szavát, hogy jobban megértsék, három jelszóra bontották fel: Egyenlőség, Testvériség, Szabadság!
Hát nem ezt hirdették-e a mester szavaira világot tanitani indult apostolok?
Hosszu kor mult el, amig a világ eljutott oda, hogy a világ minden rétege élhessen a jogokkal, melyeket ezekből a tanokból hirdetnek. Azt a kort, amely addig tartott, amig ezek a jogok diadalmaskodhattak, ezt tartjuk mi a középkornak és a testvériség, egyenlőség és szabadság jelszavainak diadalával kezdődött az uj kor, az emberi jogok győzelmének kora.
A francziák történelmét ott hagytuk el, hogy a király összehivta a birodalmi rendeket gyülésre, melyre meghivta az előkelő nemességet, a papságot és az elnyomott harmadik rendet, melyet azon a gyülésen 2 pap, 12 nemes, 18 városi tanácsos, 102 biró, 212 ügyvéd, 16 orvos, 215 kereskedő és földmüves képviselt. (I. IV. k. 560 old.)
Ennek a gyülésnek a napját 1791 május 5-re tüzték ki. Azzal a nappal zárul le a középkor és megkezdődik az Egyenlőség, Testvériség és Szabadság jelszavának kora. Vissza

Tartalom

I.
GÖRÖG MITOLÓGIA.
A görög istenek világa. A görög istenek, a görög hitregék A görög hősregék. A görög mondai hősök: Perzeusz, Tézeusz, Ödipusz Herakles; a görög hős mondák; Az argó hajósai, Orfeusz, Atreusz és Tiésztesz, a trójai háború, Odisszeusz 67
A GÖRÖGÖK TÖRTÉNETE.
A görög népek. Bevezetés 1
A görög törzsek és földjük 8
A görög őskor és emlékei. Mikéne, a mikénei korszak, a Schliemann-féle ásatások eredménye, Schliemann életrajza 249
A mikénei idők utáni kor. A királyok, az oligarkák, a tirannusok és a nép uralma. Lykurgosz, Spárta, Olimpia ; az olimpiai, a nemeai, az isztmoszi és a delfoi játékok 295
A spártai és a messzenei háborúk. Arisztodemosz, Tarrent alapi-tása, Arisztoménesz, Eira magaslatain, Arisztokratesz, Tirtalesz Tegea ellen.
A spártai szövetség 323
Az isztmoszi államok. Korintosz, a bakkidák' Szikion, Megara 364
Athén. A mondai alapítás, Medon, a tizenhat árkon, az areopag, Kélon, Eklézia, Szóion és törvényei, Pizizisztratosz, a panathenák, az Alkmén-utódok,
Kleisztenesz es törvényei, Izagorász, Kleoménesz, Hippiasz 381
A perzsa háborúk kora. Miltiádesz, a maratoni diadal, Arisztidesz, Themisztoklesz, Demaratosz, Kleoménesz, Delfoi jóslata, Termopílé, Leoni-dász hősi halála, Euribiádesz, a szalámiszi győzelem, a pláteai csata, Pauzániász, a mikalei győzelem 417
Két küzdelmes évtized története. Az athéni falak . felépítése. Pireusz kikötő, Pauzaniász, Temisztóklesz halála, Kimon, Tázosz szigete, he-lota-lázadás Lakóniában és Messzenében, Korinthosz és Égina Athén ellen 492 Periklesz kora. Periklesz; színházi kedvezmény, törvényszéki napidijak, a tanagrai ütközet, Kimon visszatér Athénbe, a déloszi szövetségpénztár, Fi-diász, Aszpázia, Eszkilosz, Szofoklesz, Euripidész, a görög szinház, Tukididész, a számoszi háború 527
A peloponnézusi háború. Epidamnosz, Korkira, Potideja, Arkidámosz, Periklesz beszédei, dögvész Athénben, Periklesz halála 490
A háború Nikiász békéjéig. Kléon, a mitiléniek, Plátea ostroma, Pei-tiász, a korkirai harcz, Pilosz ostroma, Spárta békét kér, a delioni csata, Nikiász békéje 627
Szerencsétlen hadjárat Sziczil iában. Hiperbolosz, Alkibiádesz, Szicília, Gélon, Hamilkár, Himera 679
A dekeleai háború. Dekeleia, Agisz, Frinikosz. Peizándrosz, Tisszafer-nesz, az előkelők összeesküvése, Paralosz, Traszibulozz, Protagorász, Tera-ménesz, az abidoszi ütközet, a kizikozzi győzelem, Liszandrosz, Konon, az arginuszai ütközet 721
Harmincz zsarnok Athénben. Szokrátesz, Pauzániász Pireuszban, Kejrizifosz, Xenofon Bizánczban 767
Spárta nagyhatalma megtörik. Agezilaosz, Timokrátesz, A koron-neai ütközet, Antalkidasz békéje, Pelopidasz, Epaminondasz, Théba, Kleom-
brotesz, a leuktrai győzelem 809
Théba dicsőséges kora. Jazon, thesszaliai fejedelem; Mantinea.
Messzene helyreállítása, kinoszkefaloszi ütközet 845
Mantinea után. — Fent éjszakon uj hatalom támad. A makedonok, Amintász fia, Sándor; Perdikkász, Arkelaosz, Fülöp, Az első
szent háború. Görög müveltseg 863
A görögök függetlenségének utolsó küzdelmei Eubulosz, Ezkinesz, Izo krátesz, Fokion, Demoszthénesz, Elátea, a keronnei csata; a korintoszi szerződés 896
Nagy Sándor. Sándor ifjúsága; Granikosz, Efezusz, az isszoszi ütközet, Sándor Tirusz előtt, a gaugamelai csata, Dáriusz halála, Sándor Indiában, Sándor halála : 492
Az utódok uralkodása. Egeusz Sándor, Herkulesz, Arrhideusz. Antigonusz, a Ptolomeuszok 959
A görögök története főbb eseményeinek időmutatója 965
Kis mutató a történelem előadásában nemtárgyalt, de gyakrabbán emiitett görög írókról 967
MŰMELLÉKLETEK.
Apollon 28
A méloszi Afrodité 44
Hermesz 60
Tezeusz 92
Az Amazonok vadászaton 132
Laokoont és fiait megölik a kígyók 172
Kirke feloldja Odisszeusz társait a varázs alól 220
Odisszeusz megöli a kérőket 236
A mikenei korszakból való arany emlékek 288
Mesteremberek műhelye Attikai csészéken 304
Ládász 320
Periándrosz 368
Athéné szentélyében 416
Miltiádesz 424
Temisztoklesz és Euribiádesz 404
Szofoklesz 560
Színház Athénben 568
Az athéni Dionizosz-szinhász romjai 576
Az Erekteion 608
Periklesz 624
Az Akropolisz Periklesz korában 650
Görög építészet szines ékitései 673
Az Akropolisz romjai 690
Az athéni foglyok a szicziliai kőbányákban 722
Demoszthenész 842
Diogénes 890
Nagy Sándor (a Louvre-ban levő mellszobor) 930
Nagy Sándor (szines arczkép) 938
Nagy Sándor (a british muzeumban levő fej) 942
Nagy Sándor és Dáriusz Isszosznál 946
Nagy Sándor táborában 954
Nagy Sándor halála 958
Hefesztion máglyája 960
Szaffó 962
TÉRKÉPEK.
A görög föld térképe 2
Nagy Sándor utja Ázsiában (térkép) 964
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A világ történelme II/1. A világ történelme II/1. A világ történelme II/1. A világ történelme II/1. A világ történelme II/1. A világ történelme II/1. A világ történelme II/1. A világ történelme II/1. A világ történelme II/1. A világ történelme II/1. A világ történelme II/1. A világ történelme II/1. A világ történelme II/1. A világ történelme II/1. A világ történelme II/1. A világ történelme II/1.

A gerinc javított, belülről megerősített példány. A borító sarkai enyhén kopottak, néhány lap kissé foltos. Az előlapon tulajdonosi bejegyzés található.

A lapélek mintázottak.

Állapot:
15.000 ,-Ft
75 pont kapható
Kosárba
konyv