"Engedd el népemet!"

Fülszöveg

ENGEDD EL NÉPEMET!"
^^^m^St ^ Az államszocializmus közel fél
^ évszázada alatt a zsidókérdés lénye-
,¦, •:¦ ' v gében tabu volt Magyarországon.
Antiszemitizmus a ^vjetunióban című, 2000 végén megjelent könyvemhes hasonlóan az olvasó k^ben lévő kötetet azért írtam, hogy fedezzük fel egs^itt a kelet-európai, elsősorban a szovjetunióbeli zsidóság valóságos történetét.
E krónika megismeréséhez fel kellett idézni a korabeli Szovjetunió képét, egy ma már szinte minden mozzanatában magyarázatra szoruló, távoli világot. A kulisszák mögött már Sztálin halála előtt dúlÓ, 1953 márciusa után pedig kegyetlen leszámolások közepette még évekig tartó hatalmi harcot, az éppen felülkerekedő politikai csoportoknak a zsidósághoz való változó viszonyával. Az 1930-as évek közepétől Szovjetunió-szerte „felülről" és „alulról" is geijesztett antiszemitizmus háború utáni történetét, benne a hivatalos propaganda cikkcakk-jaival, a politikai rendőrségen belüli csoportok egymás elleni harcának a zsidók... Tovább

Fülszöveg

ENGEDD EL NÉPEMET!"
^^^m^St ^ Az államszocializmus közel fél
^ évszázada alatt a zsidókérdés lénye-
,¦, •:¦ ' v gében tabu volt Magyarországon.
Antiszemitizmus a ^vjetunióban című, 2000 végén megjelent könyvemhes hasonlóan az olvasó k^ben lévő kötetet azért írtam, hogy fedezzük fel egs^itt a kelet-európai, elsősorban a szovjetunióbeli zsidóság valóságos történetét.
E krónika megismeréséhez fel kellett idézni a korabeli Szovjetunió képét, egy ma már szinte minden mozzanatában magyarázatra szoruló, távoli világot. A kulisszák mögött már Sztálin halála előtt dúlÓ, 1953 márciusa után pedig kegyetlen leszámolások közepette még évekig tartó hatalmi harcot, az éppen felülkerekedő politikai csoportoknak a zsidósághoz való változó viszonyával. Az 1930-as évek közepétől Szovjetunió-szerte „felülről" és „alulról" is geijesztett antiszemitizmus háború utáni történetét, benne a hivatalos propaganda cikkcakk-jaival, a politikai rendőrségen belüli csoportok egymás elleni harcának a zsidók helyzetére gyakorolt hatásával és a szovjet vraetfö mindenkori Izrael-politikájával. Külön szólni keUett a szovjet állam zsidó polgárainak beilleszkedési törekvéseiről, majd szembesülésükről a felsőoktatás, a munkahelyi előremenetel jellegzetesen szovjet kvótáival, a numerus claususszal. A lázadásokról, az identitáskeresés szenvedélyes útjairól. Meg arról, ami mindezzel szorosan összefügg: az emigrációért folytatott küzdelemről.
Gereben Á^nes Vissza