A "Tőke" első kötetéről

Előszó

E gyüjtemény Marxnak és Engelsnek a Tőke I. kötetéről írott legfontosabb leveleit, ismertetéseit, feljegyzéseit tartalmazza.
Ez az anyag, amelynek legnagyobb része most jelenik meg először magyar nyelven, hatalmas segítséget nyujt nemcsak a Tőke I. kötetének jobb megértéséhez, hanem általában a marxi politikai gazdaságtanban való elmélyedéshez is. A levelek, ismertetések, kivonatok útmutatást adnak a Tőke I. kötetének tanulmányozásához, fontos szempontokra hívják fel a figyelmet, -összefoglalják a lényeget, bámulatos egyszerűséggel világítanak meg nehéz kérdéseket, sőt olyan új, másutt ki nem fejtett gondolatokat tartalmaznak, amelyek értékes részei a marxista politikai gazdaságtan kincsestárának. Rendkívül fontosak Marxnak azok a levelei, amelyek a Tőke I. kötetének alapvető gondolatait emelik ki és az egész marxi politikai gazdaságtan felépítésébe adnak bepillantást. Az 1867 aug. 24-i és 1868 jan. 8-i levélben Marx összefoglalja, mit tart könyvében (a Tőke I. kötetében) legjobbnak és alapvetően újnak. Három dolgot emel ki. Először azt, hogy rögtön műve elején feltárja a munka kettős jellegét, a konkrét és absztrakt munkát, másodszor, hogy az értéktöbbletet először különleges formáitól (profit, kamat, földjáradék) függetlenül tárgyalja, harmadszor, hogy megmutatja a munkabér-formának valóságot leplező, félrevezető voltát.
1862 aug. 2-i levelében Marx közli Engels-szel közgazdaságtani kutatómunkájának legújabb eredményeit, amennyiben dióhéjban összefoglalja elméletét az átlagprofitrátáról és a földjáradékról, amelyet később a Tőke III. kötetében fejtett ki. Ez a levél is mutatja, hogy Marx már legalább 5 évvel a Tőke I. kötetének megjelenése előtt tökéletesen megoldotta azt a problémát, amelyen az egész klasszikus polgári gazdaságtan a maga munkaértékelméletével hajótörést szenvedett, az átlagprofitráta kialakulását és ezzel kapcsolatban az érték átváltozását termelési árrá. E tény ismeretében milyen nevetségesen hatnak egyes burzsoá közgazdászoknak, a nagy elődök kis utódainak szánalmas próbálkozásai, akik a marxi politikai gazdaságtan tökéletes épületén úgy szeretnének rést találni, hogy „ellentétet" konstruálnak a Tőke I. és III. kötete között s arról fecsegnek, hogy Marx a halála után megjelent III. kötetben „kénytelen volt feladni" az I. kötetben kifejtett értékelméletet. Ugyancsak az átlagprofitrátával foglalkozik az 1868 ápr. 30-i levél is, de ezenkívül megadja a III. kötet tervezett szerkezeti felépítését s ennek keretében a kereskedelmi tőke profitjának rövid magyarázatát. Vissza