Déryné erdélyi színpadokon

Előszó

Részlet a könyvből:
„Déryné Széppataki Róza, a színművészet régi gárdájának egy tagja Miskolcon meghalt. Déryné a múlt század utolsó évtizedében született Jászberényben. Pesten 1809-ben1 a Hacker-féle teremben, majd 1823-ban, midőn Borsod megye hazafisága létrehozta a miskolci színházat, Miskolcon ragadta magával a közönséget művészetével. Az elhunyt művésznő Pesten végezte be művészi pályáját, de néhány év előtt fellépett utoljára Miskolcon is."2 Ennyit tart szükségesnek Dérynéről közölni nekrológjában a Vasárnapi Újság szerkesztője. Pedig a nekrológ a kegyelet, a végső tiszteletadás műfaja. Ez esetben azonban a kor közönyének kifejezője. Hiszen Déryné Széppataki Róza a magyar színjátszás kezdeti korszakának legnevesebb színésznője volt. Mit is tudhatott a Vasárnapi Újság ifjonc szerkesztője Déryné hajdani csillogásáról, a forró színházi estékről, amelyeknek ünnepeltje volt?! De ha újságokban nem is, korabeli emlékiratokban, színháztörténeti feljegyzésekben, amelyek egyike-másika vitairatnak sem lebecsülendő, gyakran találkozunk Déry-né nevével. Klestinszky László, egykori kassai igazgatója nem sokkal a színésznő halála után vetette papírra: „ ha valaki, úgy Déryné bizonyára az, ki emlékre érdemes. Hol találunk ma színésznőt hazánkban, külföldön sem, aki ma Normát elénekli, holnap pedig Stuart Máriát akarná s képes volna eljátszani? Déryné ilyen volt ( ... ) ő soha ki nem fáradt, soha a játékrendet nem háborította meg, de mindég a helyén volt. Hazánkban alig van nagyobb, sőt kisebb város is, hol nem játszott volna, és mindenütt kitüntetésekben részesült, mindenütt szerettetett és tiszteltetett, operákban, drámákban, vígjátékokban egyaránt jeles és kitűnő volt. S egy ily nagy színművésznőt felejtenénk el? Az lehetetlen!"3 Vissza