Enzimek

Szerző

Dr. Barta György

Lektor

Dr. Sándor Zoltán

Budapest

'Dr. Barta György: Enzimek ' összes példány

Kiadó:	Élelmiszeripari és Begyüjtési Könyv- és Lapkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1954
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	398 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A századfordulón kiváló külföldi enzimológusok - mind Duclaux (1898), Herissey (1899), Effront (1914), H. v. Euler (1910), R. Green (1901), Oppenheimerék, Abderhalden és még egynéhánynak - jelentős... Tovább

Tartalom

Előszó	3
Az enzimológia rövid fejlődéstörténete	5
Az enzim mint szerves katalizátor, az enzimek általános tulajdonságai	9
Bevezetés	9
Az enzimek összetétele, elnevezése, előfordulásai formái az élő anyagban, aktív csoportok, a koenzim fogalma	9
Az enzimek szerkezete és összetétele	11
Koenzimek	12
Az enzimek elnevezése	15
Az enzimek elhelyezkedése a plazmában	17
Az enzimek előállítása	19
Kristályos enzimek	22
Az enzimműködés fajlagossága	31
A reakciófajlagossága	33
A szubsztrátumfajlagosság	33
Az optikai antipodokkal szembeni fajlagosság	34
A proteolites enzimek fajlagossága	36
Az enzimfajlagosság oka, a «kulcs-zár» hasonlat és az «enzimszubsztrátum-komplex» elmélet	39
Az enzimek mint elekrolitek	42
Az enzimhatást befolyásoló fizikai és fizikai-kémiai tényezők	46
(pH, hőmérséklet, nyomás, fény)	49
A pH hatása az enzimek aktivitására	49
A pH hatása az enzim állandóságára	52
Kationok és anionok hatása az enzimaktivitásra	53
A hőmérséklet hatása az enzimaktivitásra	55
A fény és más sugárzó energia hatása az enzimekre	61
Nagy nyomások hatása az enzimekre	62
Az enzimaktivitás vizsgálati módszereinek ismertetése	63
Az enzimkoncentráció számszerű kifejezése	63
Hisztokémiai enzimvizsgálatok	65
Az enzimaktivitás mérése sejtfrakcináló technikával	67
Az enzimhatás megfordíthatósága	68
Enzimes szoktatás (adaptáció, tréning)	70
Az adaptációról általánosságban	70
Sejtnövekedés alatti pH-változások hatása az adaptív enzimek képződésére	73
A tenyészet korának összefüggése az enzimtartalommal és az aktivitással	77
Enzimkinetika	80
Az enzimek által katalizált reakciók kinetikája	80
Enzimes reakciók kinetikájának sajátosságai	85
Az enzimműködés gátlsa (inhibició)	91
Az enzimes gátlás kinetikája	95
Az enzimek effektorai	99
Inhibitorok	100
Destruktorok	103
Redoxpotenciál és enzimműködés közti összefüggés	104
Az rH fogalma	106
A redoxpotenciál biológiai jelentősége	107
Enzimek részletezése	115
Hidrolázok	115
Észterázok osztályozása	116
Lipázok	116
Az észterázok sztereokémiai cisz-transz fajlagossága	118
Foszfatázok	120
Foszfomonoészterázok	120
Foszfodiészterázok	122
Pirofoszfatászok	122
Metafoszfatások	122
Egyéb foszfatázok	122
Polifoszfatázok	123
Adenil-pirofoszfatáz (adenozin-trifoszfatáz, ATP-áz)	123
Karbohidrázok	126
A karbohidrázok működési mechanizmusa és osztályozása	126
L-D-glukozidázok (maltéz)	131
Vita a «Weidenhagen-féle elmélet» körül	133
B-glukozidáz (emulzin)	138
A különböző eredetű (izodinamiás) B-glukozidázok eltérő fajlagossága	141
Galaktozidázok	142
L-galaktozidáz (melibiáz)	142
B-galaktozidáz	143
B-h-fruktozidáz (szaharász, invertáz)	145
Az invertáz-aktivitás meghatározása	146
Az invertáz inhibitorai	147
Amilázok	147
A malátaamiláz (diasztáz) hatása a keményítőre	148
A keményítő szerkezete	149
A jód-szinreakció	150
Eljárások a maláta alfa és béta amiláznak egymástól való elkülönítésére	153
A keményíócsiriz elfolyósodásáról	153
Az alfa és béta amilázhatás mechanizmusa	54
A keményítő enzimes hidrolizisének mértéke	161
Állati amilázok	164
A mikroorganizmusok által termelt amilázok	165
Az amilázok előfordulása az árpában és malátában	169
Kristályos malátaamiláz	173
Az amilázaktivitás meghatározási módszere	174
Az amilázok hőállósága	176
Egyes ionok hatása az emilázok állékonyságára	177
Az amilázhatás kinetikája	177
Celluláz	178
Hemicellulóz (citáz)	179
Hialuronidáz (mucináz)	179
Lizozim	180
Pektinbontó enzimek	180
Protopektinház	180
Pektin-poligalakturonáz (PG)	180
Pektin-metilélszteráz (PM)	181
Kereskedelmi pektinenzim-készítmények (Filtragol, Pectinol, stb.)	183
Transzfoszforilzok, foszforilázok, foszfoizomerázok és foszfomutázok	183
Bevezetés az enzimes reakciók energetikájába	191
Energiapazarlás a biológiai rendszerekben	191
Enzimes reakciók szabad energiaváltozása	193
Transzfoszforilázok (transzfoszfatázok, foszfokinázok)	194
A szaharóz-foszforiláz	196
A keményítő lebontása és szintézise foszforilzokkal Amilo-foszforilázok	196
Q-enzim-, amilo-izomeráz	198
Transzglukozidázok	200
Izomeráló enzimek	203
Fehérjebontó enzimek (proteázok)	205
Elnevezés, osztályozás, fajlagosság szerint	205
Mesterséges, szubsztrátumok	209
Exopeptidázok	210
Karboxipeptizádok	210
Aminopeptidázok	211
Dipeptidázok	211
Élesztő polipeptidáz	213
A fémpeptidázok aktivitásmechanizmusa	214
Endopeptidázok (proteinázok)	217
Pepszin és pepszinogén	217
Rennin (kimozin, tejoltó)	219
Tripszin és tripszinogén	222
Kimotripszin és kimotripszinogén	224
Trombin (A véralvadás enzimjei)	227
A véralvadás valószínűsített mechanizmusa	229
Papain és rokonenzimjei	229
Intracelluláris állati enzimek (katepszinek)	231
Baktérium és penész proteázok	232
Proteinázok	232
Baktériumpeptidázok	232
A penészek proteolizises enzimjei	233
Az élesztő proteolizises enzimjei	233
A proteolizáló enzimek és fehérjeszerkezet közti összefüggés	234
Enzimes eljársok optikailag aktív aminosavak előállítására	236
Vizsgálati módszerek a proteolízis fokának meghatározására	237
A peptidkötések enzimes szintézise	238
Szintézises peptidszármazékok	241
Az ATP szerepe a peptidszintézisben	242
Transzpeptidáló és transzamidáló reakcióknak proteolizáló enzimek általi katalízise	243
A peptidszintézis energetikája	245
Penicilináz	247
Amidázok	248
Ureáz	249
Argináz	250
Aszparagináz és glutamináz	251
Hidratázok (vagy hidráok)	251
Szénsavanhidráz	252
Nukleázok	255
A nukleinsavak enzimes lebontása	255
Polinukleotidázok	257
Nukleofoszfatázok	257
Nukleozidázok	258
Egyéb nukleázok	259
A nukleinsavak élesztőautolízis alatti bomlása	260
Oxidáló enzimek (légzési enzimek)	261
Bevezetés	261
A molekuláris oxigén mint hidrogénakceptor	263
Dehidrogenázok	265
Piridinenzimek: kodehidrogenéz I. és kodehidrogenáz II.	265
Anaerob dehidorgenázok	270
Ko I-et igénylő dehidrogenázok	272
Ko II-őt igénylő dehidrogenázok	276
Citokromreduktázok	280
Flavoproteinek (Flavinenzimek)	283
A Warburg-féle flavoprotein (sárga-enzim, FMN-proteid)	285
Citokrom-c-reduktáz	286
Diaforáz, koenzim faktor	286
Dehidrogenázok átalakulási száma (T.N.)	288
Kapcsolt és megfordítható dehidrogenáz-rendszerek	289
A kapcsolt enzimes reakciók energetikája	291
Aerob dehidrogenázok	293
Urikáz	294
Aldehidoxidáz (aldehid-dehidrogenáz)	294
Notatin	294
Oxidáz	295
Fenoloxidázok	295
Monofenoloxidáz	296
Tirozináz	296
Aszkorbinsav-oxidáz	299
Peroxidázok	300
Katalz	303
A Warburg-féle légzési enzim («Atmungsferment») citokrom és citokrom-oxidáz	306
Warburg-féle légzési enzim	306
A citokromok	308
A citokrom-oxidáz. Azonos-e ez az enzim a Warburg-féle lélegzési enzimmel?	313
Dekarboxilázok	315
Karboxiláz (Pirosszőlősav-karboxiláz)	316
Oxidációs dekarboxileződések	318
Karboligázok	318
Béta-ketodekarbocilázok	319
Aminosav-dekarboxilzok	320
A CO2-rögzítés enzimes mechanizmusa (a CO2 biológiai hasznosítása)	323
Az állati és növényi nitrogén anyagcserével kapcsolatos néhány enzim	326
Aerob dehidrogenázok	327
Anaerob dehidrogenázok	328
Anaerob szénhidrát-anyagcsere	332
Bevezetés	332
Az alkoholos erjedés enzimjei	333
Glukozfoszfátok képződése	336
A hexozlác bomlása. (Zimohexáz)	337
A triózfoszfátok oxidálódása foszfoglicerinsavvá	338
Foszfoglicerinsav defoszforileződés és a pirosszőlősav képződése	340
Az alkohol képződése	341
Glikolízis (Tejsavképződés az izomban)	345
A glukóz lebontódásának egyéb útjai	348
Az "aktivált acetát", koenzin-A	350
Aerob szénhidrát-anyagcsere (Szövetek aerob lélegzése)	354
Bevezetés és a «Krebs-körfolyamat» előzményei	354
A Krebs-körfolyamat rövid magyarázata	358
Az aerob szénhidrát-anyagcsere energiamérlege	364
Az enzimek működése a söriparban	365
A malátázás biokémiája	365
Az anzimek főzőházi cefrézés alatti működése	369
Az enzimek működése a sütőiparban	372
Amilázok és proteázok a kenyérsütésnél	372
Enzimek a sajt- és tejiparban	375
Az enzimek szerepe a sajtgyártásnál	375
Sajtok gyártása	377
Enzimek gyártása és alkalmazása	378
Nvényekből kivont enzimkészítmények gyártása	378
Állati eredetű enzimkészítmények gyártása	379
Mikrobiológiai eredetű enzimkészítmények	382
Enzimek ipari alkalmazása	385
Karbohidrázok	385
Proteázok	387
Lipázok	339
Különböző egyéb enzimek alkalmazhatósága	389
Irodalom	391
Tartalomjegyzék	393

Témakörök

Műszaki > Ipar > Könnyűipar > Élelmiszeripar > Élelmiszeripar általában
Természettudomány > Kémia > Biokémia
Természettudomány > Kémia > Társtudományok > Biológia
Természettudomány > Kémia > Társtudományok > Egyéb
Természettudomány > Biológia > Biológia, általános > Mikrobiológia > Általában
Természettudomány > Biológia > Biológia, általános > Biokémia
Természettudomány > Biológia > Biológia, általános > Társtudományok > Egyéb
Műszaki

Dr. Barta György

Dr. Barta György műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Barta György könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem