Eötvös József

Szerző

Sőtér István

Szerkesztő

Dr. Dolmányos Istvánné

Róla szól

Eötvös József

Budapest

'Sőtér István: Eötvös József ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1967
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	347 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Második, átdolgozott kiadás.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Sőtér István monográfiájának második, átdolgozott kiadása magában foglalja mindazokat az újabb eredményeket, amelyek részint a szerző kutatásai, részint az egész magyar irodalomtudomány 1953, a mű első kiadása óta kialakult szemlélete és módszere folytán adódtak. Érvényesülnek benne a szerzőnek a Világos utáni irodalom jelenségeivel, a magyar liberalizmus és az 1848 előtti és utáni irodalmi irányzatok folyamataival foglalkozó korszakmonográfiájának (Nemzet és haladás, 1963.) elvei. Az első kiadás óta közreadott Eötvös-levelek és -szövegek felhasználásával részletesen tárgyalja az író pályaképét, behatóan elemzi nagy regényeit, politikai és államtörténeti műveit, s bemutatja a körülötte kialakult ún. centralista csoport tevékenységét. a kor politikai viszonyainak, filozófiai és világirodalmi irányzatainak szem előtt tartásával tárgyalja a szerző Eötvös közoktatási reformjait és korának nagy politikusaival, Kossuthtal, Széchenyivel, Deákkal való kapcsolatát. Rendszerezi Eötvös... Tovább

Tartalom

Felkészülés	9
Az elődök és a környezet	9
Kapcsolatok a felvilágosodással	13
A pályakezdés	18
Eötvös és Szalay László barátsága	19
Eötvös és Kölcsey	23
A fiatal Eötvös költészete	27
Dráma- és regénytervek	27
A Bel és Kül Világ	27
Az első költemények. A megfagyott gyermek	29
Eötvös előszava a Palocsay-költeményekhez. A Palocsay-korszak költeményei	31
Eötvös korai jegyzetfüzetei	33
Egy vígjáték és egy tragédia	40
Felkészülés a nagy utazásra	42
Ötvös külföldi utazása	45
Hazatérés	48
A Svájci útinapló	52
Tanulmányok Victor Hugoról	55
Romantika és spiritualizmus	58
Költmények és értekezések	62
A Karthausi
Kritikai értékelések	71
Az Ein Jüngling	71
A karthausi célzata	75
Armand alakja	76
Az utópista szocilalista eszmék	78
A júliusi forradalom	83
A világfájdalom	84
Az önösség képe	86
A kiút keresése	89
Az én-regényjelleg	90
Útinapló és aforizmák	91
A kompozíció	92
Az Első Rész expozíciós jelentősége	93
A Második Rész: Gusztáv drámája	94
A Harmadik Rész: értekező jellege	96
Az orgia-jelentet	98
A konfliktusok elsimulása a Negyedik Részben	98
Összegezés	100
A Pesti Hírlap	103
A Kelet Népe-vita	103
Eötvös gondolkodásának sajátosan jogi jellege	105
A centralista kör kialakulása	106
Változások Eötvös családi viszonyaiban	107
Szalay az 1843-44-es országgyűlésen	110
A Pesti Hírlap átvétele	112
A centralisták és a városi polgárság	114
Eötvös az iparosításról	115
Az értelmiség helye a centralista tervekben	116
A centralisták és a munkáskérdés	117
A centralisták és az utópista szocialisták	119
Az "egyesületi eszme"	120
A polgári demokrácia eszményei	121
A centralisták mintái	122
A "szabad községek"	124
A centralisták felfogása az osztrák összbirodalomról	125
Félelem a pánszlávizmustól	126
Az Agricola-levelek	128
A Reform	131
Az elszigeteltség érzete	134
A falu jegyzője	137
Ellentétek a nemesi liberalizmussal. Az Éljen az egyenlőség	137
A filantróp érzelmesség megszűnte	139
A vármegyei mindennapok	140
Túlhaladás a centralista programon	146
A cselekmény mozgatója: az intrika	148
Tengelyi Jónás	149
Az értelmiség hivatása	152
Viola ábrázolásának lírai elemei	154
A regény keletkezésének indítékai	157
A regény cselekménysorai	158
A portrék	160
A kompozíció	161
Az irányköltészet vitája	164
Magyarország 1514-ben	171
A centralista visszavonulás	171
Polgári rokonszenv Dózsa iránt	174
A népjogok	175
A korrajz	177
Dózsa alakja	178
Lőrincz alakja	179
A forradalom ábrázolása	180
Az "egyes ember" sorsa a forradalomban	182
Lőrincz meghasonlása	183
Megoldatlan dilemmák	185
Az arisztokrácia bírálata	186
A jobbágyfelszabadítás követelése	187
A történetírói módszer	187
A drámai elrendezés	189
Az elemző módszer	190
A középponti hős hiánya	190
Közélet és magánélet	191
A szerelmi történet funkciója	192
A fejezetfűzés technikája	193
A regény stílusa	199
Eötvös és a magyar történelmi regény	201
A kortársak a történelmi regény műfajáról	204
Petőfi és Eötvös	206
Eötvös a forradalomban	211
Eötvös és az ellenzék	211
A Teendőink	213
A "közjogi viszony"	216
A monarchiát fenyegető veszélyek	217
Eötvös és Széchenyi	219
Ellentétek a városi reform kérdésében	222
A vukovár-fiumei vasútügy	224
Eötvös a 48-as kormányban	227
Szalay külföldön	229
Eötvös szeptemberi magatartása	231
Eötvös kölföldre távozása	234
Közoktatási reform-tervek	237
Törvényjavaslat az elemi iskolai oktatásról	241
Az uralkodó eszmék	243
Az emigrációban	243
A müncheni vázlat	245
A "nyugalom" igénye	254
Választás a szabadság és az egyenlőség eszméje között	255
Az abszolutizmus ellen	257
Az "egyéni szabadság" kérdése	258
A polgári állam eszménye	260
Az egyensúly-rendszer	262
Eötvös nemzet-szemlélete	267
A "mértékek" szerepe a liberális gondolkodásban	273
Eötvös és Madách	275
A röpiratok	277
A nemzetiség kérdés	283
Visszatérés a szépirodalomhoz	285
A nővérek	285
A novellák	287
A kiegyezés	297
Az irodalmi és a politikai élet	297
A Gondolatok	300
A kiegyezés előkészületei	304
A 67-es kormányban	311
Eötvös és Montalembert	315
A 1868. évi XXXVIII. tc.	317
A katolikus autonómia	321
A "csalhatatlansági" dogma	326
Jelentés a népiskolai nevelés állapotáról	328
Eötvös halála	332
Jegyzetek	335
Névmutató	343