Fülszöveg
Az „Utazás a Bahton körül" és a „Balatoai utazás vége" sikere indította, el a szerzőt arra, hogy a Balaton-könyvekből már megismert élvezetés, adomázó stílusában bemiítassa tágabb hazája, a XIX. százíidi Bakony-vidék ismert-ismeretien törté'neteit, szereplőit, életét is. Betekintést nyerhetünk á\híres bakonyi betyár, Sobri Jpska és kgényei történétébe. Ráeszmélhetünk^z in-dulatokkal-tettlegességgél kísért 1840-es varmegyei tisztújítást látva, hogy nem csak manapság használnak fel minden eszközt a politikai ellenfelek a választási győzelem érdekében. Megbizonyosodhatunk, hogy a kolera" idején jobb a somlai bor, mint a herbatea. Elénk tárul a bakonyi kanász, fafaragó, taplószedő élete, a cifraszűr története, Kossuth gyermekeinek bújtatása, a vármegyei nemes urak gondolkodása, és sok-sok derék magyarság.
A Bakony vad rengetege minden időben vonzotta a bujdosókat, szegénylegényeket, s mint ilyen, az idegen hatalommal szembenállónak menedéket nyújtó vidék volt a magyar köztudatban....
Tovább
Fülszöveg
Az „Utazás a Bahton körül" és a „Balatoai utazás vége" sikere indította, el a szerzőt arra, hogy a Balaton-könyvekből már megismert élvezetés, adomázó stílusában bemiítassa tágabb hazája, a XIX. százíidi Bakony-vidék ismert-ismeretien törté'neteit, szereplőit, életét is. Betekintést nyerhetünk á\híres bakonyi betyár, Sobri Jpska és kgényei történétébe. Ráeszmélhetünk^z in-dulatokkal-tettlegességgél kísért 1840-es varmegyei tisztújítást látva, hogy nem csak manapság használnak fel minden eszközt a politikai ellenfelek a választási győzelem érdekében. Megbizonyosodhatunk, hogy a kolera" idején jobb a somlai bor, mint a herbatea. Elénk tárul a bakonyi kanász, fafaragó, taplószedő élete, a cifraszűr története, Kossuth gyermekeinek bújtatása, a vármegyei nemes urak gondolkodása, és sok-sok derék magyarság.
A Bakony vad rengetege minden időben vonzotta a bujdosókat, szegénylegényeket, s mint ilyen, az idegen hatalommal szembenállónak menedéket nyújtó vidék volt a magyar köztudatban. Láthatjuk, e vidéken az egyszerű emberek, s a nemesek is még inkább nyakas magyarok, mint máshol. A történetekben, gesztusokban végig érezhető a nemzeti büszkeség, a „labancok- • kai" szembeni megvetés, a jobbra érdemes magyar nemzej szabadság utáni vágya. Eötvös betartja a könyvben alábbi ígéretét: „Fogadásom tartja, hogy gondolataimat megörökítem, melyeket bennem a.Bakony támasztott. Nem természetét írom le, hanem népét, azt a jó, igaz magyar népet, amint tartja tx . faM^' nyelvét, hazáját és alkotmányát, s amint él és munkál vidáman és sza-
^!!^!^i^l^^J^Mítjó kedvével, s lelkének magyar.néme^^^ y ^ .
Vissza