...az euroról

Szerző

'Eperjesi Zoltán: ...az euroról ' összes példány

Kiadó:	Perfekt Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Rt.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1998
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	78 oldal
Sorozatcím:	Jó tudni
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	963-394-342-6

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A közös európai pénz, az euró bevezetése jelenleg az európai gazdasági élet kulcskérdése. A magyar gazdaság európai integrációja az ország fejlődésének alapfeltétele. Az európai unióból való kimaradás Magyarország számára végzetes következményekkel járhat. Bár a magyar gazdaság integrálódása a közös európai pénzpiacba még távolinak tűnik, a monetáris folyamatok és az euró bevezetésének nyomonkísérése alapvető fontosságú a kibontakozó magyar piacgazdaság valamennyi szereplője számára. A magyar gazdasági szakemberek számára rendkívül fontos az Európai Gazdasági és Monetáris Unió mélyreható ismerete, mivel Magyarország külkereskedelmének kétharmadát az euro-régióval bonyolítja le. A multinacionális társaságok máris jelezték, hogy euróban fognak számlázni és beszállítóiknak ehhez alkalmazkodniuk kell. A magyar bankoknak versenyben maradásuk érdekében szintén érdekük, hogy szolgáltatásaikkal az Európai Bizottság ajánlásával összhangban álljanak az ügyfelek rendelkezésére. Az európai gyakorlatra átálló bankok felajánlhatják, hogy ingyen átváltást biztosítanak a nemzeti valutában és az euróban fennálló számlák között. A magyar vállalatok számára az euro-övezetbe irányuló export és az onnan érkező import tekintetében szintén költségmegtakarítást eredményez az árfolyamkockázat kivédésének egyszerűsödése. A hétköznapok szintjén is előnnyel jár az euro. A magyar turisták számára az árfolyam-ingadozásokból származó rizikó megszűnése és a valutaváltásnál jelentkező tranzakciós költségek csökkenése kézzelfogható előnyökkel jár. Tényként szűrhető le, hogy a várható költségek mind a vállalkozások, mind pedig a hétköznapi ember számára sokkal könnyebben kalkulálhatóvá válnak. Az Európai Unió 11 tagállamára kiterjedő közös pénz bevezetése a gazdasági integráció tetőpontját jelenti az öreg kontinensen. A monetáris unió megvalósításával kézzel foghatóvá válik egy gazdaságilag és pénzügy-politikailag kiegyensúlyozott és stabil Európa. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS 5
I. AZ EURÓPAI MONETÁRIS INTEGRÁCIÓRA TETT ELSŐ
KÍSÉRLETEK 7
1. A Werner-terv g
2. Az Európai Monetáris Rendszer 11
3. A Delors-terv 14
4. Áttérés a Gazdasági és Monetáris Unióra 16
II. A MAASTRICHTI SZERZŐDÉS 17
1. Az Európai Monetáris Unió három szakaszos megközelítése 18
2. Maastricht elkötelezettsége a piacgazdaság, valamint a
monetáris és fiskális politika stabilitása iránt 20
3. A stabil euró tartóoszlopa az Európai Központi Bank (ECB) 21
3.1. Az Európai Központi Bankok Rendszerének (ESCB)
szerkezete 22
3.2. Az Európai Központi Bank feladatai 22
3.3. Az Európai Központi Bank függetlensége 23
3.4. Az ECB árfolyampolitikája 24
4. A stabil euró fiskális politikájának tartóoszlopa: stabilitás és
növekedés 25
5. A második árfolyam-szabályozási mechanizmus, Exchange
Rate Mechanism (ERM) 29
m. AZ EURO BEVEZETÉSE 31
1. Az EMU-ban részt vevő tagállamok 31
2. A közös valutára való átállás 32
3. Milyen pénzügyi kihatásai lesznek az eurónak? 35
4. Lehetséges; hogy az egész tervezet még az átmeneti periódus
alatt csődöt mond? 36
5. Milyen hatást gyakorol az euró a munkaerőpiacra? 37
IV. HOGYAN VISZONYULNAK AZ EGYES EUTAGÁLLAMOK AZ EURÓPAI MONETÁRIS UNIÓHOZ? 41
1. Ausztria 41
2. Belgium 42
3. Dánia 43
4. Finnország 45
5. Franciaország 46
6. Görögország 47
7. Hollandia 48
8. Írország 49
9. Luxemburg 51
10. Egyesült Királyság 51
11. Németország 53
12. Olaszország 55
13. Portugália 57
14. Spanyolország 58
15. Svédország 59
V. AZ EURO ÉS JÖVŐJE 60
1. Belső piac jön létre 60
2. A vevőkör kiszélesedése 61
3. Hatása a piaci árakra 61
4. A piaci szereplők helyzete 62
5. Készpénz-kezelés 63
6. Adminisztrációs, szervezési kérdések 63
7. Információs rendszerek 64
8. Proaktív cégek 64
9. Reaktív cégek 65
VI. ÖSSZEFOGLALÓ KITEKINTÉS 66
MELLÉKLETEK 69
RÖVIDÍTÉSEK 75
FELHASZNÁLT IRODALOM 76