1.035.076

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Építésgazdasági és Szervezési Intézet története 1957-1987

ÉGSZI: 30 év

Szerző
Lektor

Kiadó: Építésgazdasági és Szervezési Intézet
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 150 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 25 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal gazdagon illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Örömmel értesültem arról, hogy az Építésgazdasági és Szervezési Intézet fennállásának 30. évfordulójára üzemtörténetének kiadására készül. A vállalkozást két szempontból is jelentősnek tartom.... Tovább

Előszó

Örömmel értesültem arról, hogy az Építésgazdasági és Szervezési Intézet fennállásának 30. évfordulójára üzemtörténetének kiadására készül. A vállalkozást két szempontból is jelentősnek tartom. Egyfelől - tudomásom szerint - gazdasági kutató-fejlesztő-szervező és számítástechnikával rendelkező hazai intézményről eddig még vállalat történeti monográfiát nem írtak. Másfelől a megidézett korszak, az ellenforradalom utáni 30 év nemcsak történelem, hanem az idősebb generáció tagjainak személyes élménye, dolgos életének krónikája.
A három évtizeddel ezelőtti intézetalapítás az építésügyi kormányzat részéről fontos cselekedet volt. Az Intézet fejlődéstörténete bizonyítja, hogy az ágazat vezetői a hazai építésügy útjának egyengetésében helyesen gondolkoztak, amikor a szocialista népgazdaság építésében az elsők között ismerték fel egy ipargazdasági szervezőintézet létrehívásának szükségességét. 1957 tavaszán, egy politikai gondokkal terhes időszakban is halaszthatatlan feladatnak tekintették az építőiparban felgyülemlett problémák megoldására egy önálló kutató-fejlesztő intézet létrehozását.
Az Intézet az elmúlt évtizedek során kiépítette országos szervezetét, régióközpontjait és megteremtette hazánkban elsőként egy iparága az építésügy önálló számítógéphálózatát. A 30 évvel ezelőtt elültetett fiatal hajtás a profilok, a feladatok és a munkakörök bővülésével - szerteágazó lombkoronával rendelkező fává - erős intézménnyé fejlődött; majd a legutóbbi években leányvállalatok és kirendeltségek alapításával szervezetrendszerré növekedett.
Az Intézet az alapítólevélben és az azt kiegészítő határozatokban előírt feladatait folyamatosan teljesítette. Az új iránti fogékonysággal mind eredményesebben kutatott és fejlesztett szervezési rendszereket. Nemzetközi kapcsolatokat létesítve tanulmányozza a külföldi eljárásokat és modelleket, amelyeket a hazai viszonyokra adaptálva terjeszt az építő- és építőanyagiparban.
A magam pályáján mindig figyelemmel kísértem az Intézet működését, igénybe véve számítógépes feldolgozásait. Közreműködtem nem egy programjának, szervezésének kidolgozásában. Annak idején a sorrendprogramozás, valamint a technológiai üzemszervezés rendszerének kialakításában és kísérleti alkalmazásában az akkori munkahelyem, a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat, a mai Alba Regia Állami Építőipari Vállalat az ÉGSZI partnere volt sok éven át. Jó kollegális múlt fűz az ÉGSZI több vezető munkatársához.
Az ÉGSZI története, a közelmúlt faggatása a jövő szempontjából is fontos. A kötet fejezeteiből,t az Intézet törekvéseiből, növekedésének tanulságaiból, a munkamódszereiből egész építőiparunk, sőt a népgazdaság más ipari ágazata is meríthet. Nemcsak az építőipar küszködik vissza-visszatérő gondokkal: a kedvezőtlen munkaidő-kihasználással, a termelékenységnövekedés lassulásával, a munkák sokszor kifogásolt minőségével, az elégtelen gazdasági hatékonysággal. A gazdaságilag nehéz, feszültségekkel telített éveinkben a gondok leküzdéséhez9 a hiányosságok kiküszöböléséhez egyetlen iparvállalat sem nélkülözheti saját ágazati szervezőintézetének tanácsait, innovatív munkáját. A mi iparunk továbbra is igényli az Intézet és szervezetrendszerének szolgáltatásait, elemző-prognosztizáló munkáját, koncepció alkotásait a fogyatékosságok felszámolásához, a világgazdasági változásokhoz való gyors alkalmazkodáshoz, az új és újabb szervezési megoldásokhoz, az építésiparosítás erőteljes folytatásához. Vissza

Tartalom

3 Somogyi László: Köszöntő
5 dr. Balázs György: Ajánlás
7 A KEZDET ÉS ELŐZMÉNYEI
7 Az ÉGSZI jogelődjének megalapítása
8 Mozzanatok a hazai építőipar múltjából
10 Az építőipar a felszabadulás után
13 AZÉTÉGI - AZ ÉGSZI ELSŐ KORSZAKA (1957-1961)
13 Az Építéstechnikai és Építésgazdasági Iroda
16 A növekvő követelmények kulcsiparrá avatták az építőipart
17 AZ ÉGSZI MÁSODIK KORSZAKA (1962-1966)
17 ÉTÉGI-ből ÉGSZI
18 Tizenhét éven át a Terézvárosban
19 Vidéki kirendeltségek létesítése
20 Profilbővítés: munkaügyek, értékelési megbízások
21 A munkaügy az ÉGSZI szervezetében
21 A normák a gazdálkodás segédletei
22 A szalagrendszerű termelésszervezés
23 A technológiai üzemszervezés
23 A hálós tervezés
24 Testvérintézmény vagy konkurens vállalat ?
24 Részvétel az építésügyi ágazat célprogramjaiban
26 A fejlődés nem felhőtlen
26 A dolgos esztendők első dekádjának végén
27 AZ ÉGSZI HARMADIK KORSZAKA (1967-1971)
27 Részvétel az új gazdasági mechanizmus előkészítésében
28 Az építőipar kurírja
29 A gazdaságirányítás reformja
30 Előtérben a vállalati megrendelések
30 Tanácsadószerep a panelgyártó bázisok telepítési helyének és kapacitásának kijelölésében
31 Lakáspolitika - lakásgazdálkodás
31 Egy újabb alapítólevél-kiegészítés felé
32 A közös beruházások gazdája: az INVESZTORG
34 Intézetpolitikai koncepció - 1970
35 AZ INTÉZET A KOMPUTER-GALAXISBAN
35 Az első számítógép az Intézetben
36 Új utakon egyre bővülő szervezettel
36 Az ÉGSZI új feladata: az építőipari számítógéphálózat létrehozása
37 A gépek és berendezések - a hardver
39 Hibaelhárítás, szervizelés
40 Programok és programnyelvek - a szoftver
40 A vállalatok felkészítése a számítástechnika fogadására
42 A lízing ÉGSZI-formája
42 A hardver és a szoftver fejlesztése az V. és a VI. ötéves tervidőszakokban
43 Tovább a megkezdett úton
44 Nehézségek a fejlődés útján
45 A gépek egyre kisebbek, teljesítményük egyre nagyobb
45 A kisszámítógépek térhódítása
46 Az ÉGSZI gépparkja és programjai a VII. ötéves terv éveiben
47 AZ ÉGSZI NEGYEDIK KORSZAKA (1972-1978)
47 A valóság szorosabb megközelítése
48 Az intézet működése az ÉVM 1973 decemberi miniszteri értekezlete előtt és azt követően
49 A Témaszakértői Testület létesítése
49 Költségvetéskészítés számítógéppel
50 Program a könnyűszerkezetes építési mód alkalmazására
50 A SZÉKHÁZÉPÍTÉS
50 A helyszín kiválasztása
51 A Csalogány utcai miliő közelmúltja
51 A helyválasztás indokoltsága
52 A Csalogány utcai intézeti házhely történelmi múltja
52 A székház építés megkezdése és befejezése
53 AZ V. ÖTÉVES TERVIDŐSZAK ELSŐ FELÉBEN
53 A hazai építőipar a hetvenes évek derekán
54 A jó rend és a jó szervezet megnemesíti a munkát
54 Pártvonalon a VI. kerületből a II. kerületbe
54 Felborul a világgazdasági értékrend
55 Ez a fejezet a 21. esztendőé, a fúzió előtti utolsó évé
58 AZ ÉGSZI ÖTÖDIK KORSZAKA (1979 -1983)
58 ÉGSZI + SZÁMGÉP = ÉGSZI
59 A SZÁMGÉP külön története
65 Az ÉGSZI új szervezete 1979-ben
67 A feladatok átcsoportosítása az összevonás után
70 Változó prioritások - változatlan gondok
70 A magyar építőipar a pályamódosítás első éveiben
72 Váltás az igazgatói munkakörben
72 Foglalkozása: dr. Gerő István
74 A vissza-visszatérő „Leitmotív"
76 1982-ben, a 25. évfordulón
77 Miniszteri határozat a ÉGSZI profilbővülésének utólagos törvényesítésére
79 Az erőforrások átcsoportosítása és megújítása
79 AZ ÉGSZI HATODIK KORSZAKA (1984 -1987)
79 Leányvállalatok alapítása
82 A leányvállalatok első esztendeje
83 Újabb három leányvállalat létesítése
85 Az ÉGSZI szervezete és szervezetrendszere
85 Új témák az intézeti programban
86 Az ágazati adatvagyon bankja
86 Az Intézet politikai és gazdasági környezete
87 A hazai építőipar a nyolcvanas évek derekán
88 Az új vezetőtestület: a Vállalati Tanács
90 „A munka termelékenysége, ez végeredményben a legfontosabb.."
91 A vállalkozói erkölcsről
92 Nemcsak alkotni, be is mutatni
95 Együttműködés a társszervekkel
95 Nemzetközi kapcsolatok
105 A VI. ötéves tervidőszakban végzett intézeti munkáról
108 A BENSŐSÉGES INTÉZETI ÉLET
108 A párt munkája - szolgálat
111 A szakszervezeti munkában megszűnt a formalizmus
113 Az alkotó ifjúság az Intézetben
116 A közművelődésről
117 Az emberért, a munkatársakért
119 Az intézeti munkatársak lakásgondjainak megoldása
120 „Ép testben ép lélek"
121 „Érted, veled a Vöröskereszt"
122 A Nyugdíjasok Köre
123 TEKINTET A KÖZELJÖVŐBE
123 Intézeti előirányzatok a VII. ötéves tervidőszakra
124 A VII. ötéves terv első évében
125 A szervezettség új útjain
126 ÉGSZI : 30 év
127 Mit tett az Intézet a népgazdaságért, az építőiparért?
132 Konklúzió
132 IDŐRENDI ÁTTEKINTÉS
134 ÖSSZEFOGLALÓ STATISZTIKAI TÁBLÁZATOK
136 ÉRDEMES VEZETŐK ÉS BEOSZTOTTAK
143 FORRÁSOK, IRODALOM
145 SZERVEZÉSI ÉS SZÁMÍTÁSTECHNIKAI SZAKKIFEJEZÉSEK, VALAMINT A RÖVIDÍTÉSEK SZÓTÁRA
146 KÖSZÖNET A KÖZREMŰKÖDŐKNEK ÉS A TANÁCSADÓKNAK

Dr. Geszler Ödön

Dr. Geszler Ödön műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Geszler Ödön könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv