| Richard Neutra előszava a könyv német kiadásához | 5 |
| Az ember megrontja a természeti környezetet | 7 |
| Az emberiség bizonytalanul evez fennmaradása felé a tervezés még ma is rozoga, gyakran lyukas fenekű hajóján | 10 |
| A gyerekkocsitól a világvárosig, avagy: sorsunk ebben a technikai fortélyokkal túlterhelt, egyre nagyobb feszültségek forrásává váló emberalkotta világban formálódik | 12 |
| Racionális gondolkodás és hagyományos előítéletek a tervezésben: az építészet mint a "naturalizmus" elkésett párthíve | 14 |
| Szavatolt hasznosság kontra "minőségfogalom". A körülöttünk található formákat az ipari technológia alakítja ki, és "működőképességük" igazolja őket | 22 |
| Hajdan a minőség ritka volt - az ipari korban a minőség már nem arisztokratius | 27 |
| A természeti formák egészen másképp keletkeznek, minta az ember alkotásai, de gyakran modellül szolgálnak azokhoz a létesítményekhez, amelyeket az ember létrehoz, elfogad, és aztán hamarosan megun | 34 |
| Visszatérhetünk a természetességhez, ha a tervezést a gazdasági szempontok helyett fiziológiai felismerések irányítják | 39 |
| A természet művei az embert előszört utánzásra ösztönözték, aztán jött hozzá egy kis mágia, ami a technikai haladással egyre inkább eltűnik | 42 |
| A technika haladásával a mágia megfogyatkozik, de gyönyörködtetőnek, díszítésként megmarad belőle valami | 44 |
| A felületesen felfogott "funkcionalizmus" könnyen az exrovertáltak vallásává válhat, de ha helyesen értelmezzük, akkor szervezetünk és belső életünk funkcióinak tiszteletben tartását jelenti | 47 |
| Alkotásaink mindig az időben hatnak idegrendszerünkre - hatásuk lehet állandó, vagy hirtelen, sokkszerű | 51 |
| A szellemi kielégülés korábbi és újabb formái közvetlenül a civilizáció korábbi és későbbi fejlődési fokainak felelnek meg | 53 |
| Nem létezik "tiszta ész", mint ahogy nincs "tiszta szépség" sem. Az érzelmek a legtermészetesebb módon minden szellemi műveletet áthatnak, legyen az matematikai feladat vagy építészeti terv | 56 |
| Az építészeti alkotásokat nemcsak a fény, hanem a hang is "megvilágítja"; megjelenésükben valójában valamennyi érzékszervünk részt vesz | 58 |
| Mesterséges környezetünk sokféle ingerrel hat ránk; ezek légáramlatokból, hőveszteségekből, illatos kigőzölgésekből, textúrákból, rugalmasságból és a gravitáció mindenre ható vonzásaiból származnak | 62 |
| Einstein felfogása közelebb áll érzékeink energiához kötött tér-idejéhez, mint a klasszikus Eukleidész és Newton. Az "élettani tér" határozott irányokkal és dimenziókkal rendelkezik, s ezekhez az ember később sokféle jelentést kapcsolt | 68 |
| A tervezésnek mint fennmaradásunk egyik fontos letéteményesének, mindig szoros kapcsolatban kell lennie azokkal az időben lezajló életfolyamatokkal, amelyeket szolgál | 76 |
| Látásunkat, többi érzékünkkel együtt, még a kifejezetten természeti környezet alakította ki; bár a látás látszólag csak a térrel kapcsolatos, valójában az idő is lényegéhez tartozik | 80 |
| A kényelmet és a fáradtságot az organikus folyamatok részeként kell felfognunk és így korlátoznunk a tervezési tűzijátékok hatáskörét | 85 |
| Belső tereinkben és városi környezetünkben értőbben kell bánnunk a fényekkel és színekkel, mint amennyit kint a szabad természetben szükséges volt | 87 |
| Hogy valójábn mit tehet értünk az építészeti tervezés, azt érzékelő receptoraink milliói határozzák meg | 90 |
| Az inviduál- és szociálpszichológia végül az idegélettannal egyesülve fogja vezetni a tervezőt a reakciók megfigyelésében és előidézésében | 93 |
| A tervezés valódi célja, hogy megteremtse az idegrendszerben az erők és feszültségek megfelelő belső elosztását | 96 |
| Az ember egyéni élete során bonyolult motivációkká alakítja és építi ki elemi ösztöneit;ezeknek éppolyan nagy a szerepük a tervezésben, mint a tervek elfogadásában | 102 |
| A hagyomány fiziológiájában két tényezőnek van szerepe: a régóta uralkodó szokásoknak és a rövid, de hatásos sokkoknak. Mindkettő nag szerepet játszik az egyén és az emberiség konstruktív emlékezetében | 105 |
| Nem szabad túlbecsülnünk a tudatosságot, hiszen sok minden öntudatlanul játszódik le bennünk. A tervező legfontosabb feladata azonban az, hogy a tudatosság szférájára hasson | 111 |
| A tulajdonjog az "ellenőrzés" kikristályosodása. A tulajdonjog áthatja városainkat, építészetünket és egész mesterséges környezetünket | 114 |
| Az építészet alkotásait az emlékművek "örök" karaktere jellemzi, és ez szimbolikus rendeltetésűvé teszi őket; az emlékművek egyetlen funkciója, hogy az eszmét hirdesse az idők során | 117 |
| Nem őrízgetünk többé elásott kincseket; a kezünk ügyében akarjuk tudni azt, amire szükségünk van. A dolgainkkal úgy akarunk rendelkezni, mint testrészeinkkel, és gyűlöljük a kicicomázott és pompával elkendőzött sorvadást | 120 |
| Csak az az étel a "miénk", amit feldolgozunk; az a ház, környék vagy nagyváros, amely kívül esik szervezetünk fennhatóságán, nem a mi házunk, a mi környékünk, a mi városunk | 123 |
| Az ember fejlődésének alapvető kérdése, hogy hogyan tudja befogadni az új dolgokat; a természet nem ismeri ezt a problémát, de a természet törvényei határozzák meg, hogy mit képes asszimilálni az emberi szellem | 128 |
| Az új találmányok ellen gyakrabban tiltakoznak - szellemesen vagy fintorogva a szakemberek, mint a nagyközönség. Másrészt viszont az újítók gyakran egyoldalúan gondolkoznak, és nem értik meg, hogy találmányuk milyen következményekkel járhat | 132 |
| A nagyszerű, istenhez hasonlatos alkotónak a civilizáció során fokozatosan "le kell ereszkednie az égből" s végül be kell olvadnia munkatársai csoportjábak, amely aztán megteremti a maga sajátos "termelési lélektanát" | 135 |
| A termelők egyre bonyolultabb láncolatának mindig változó összetétele teszi a "stílusokat" ingataggá | 137 |
| A teret nyerő üzemi előregyártás újjáélesztheti a tervező- és a dolgozó kollektíva közti kapcsolatot, amely meggyengült a csak részben gépesített korszak kezdetén | 143 |
| Az életszükségletek szorosan összefonódnak, kapcsolataikat mégis ritkán vizsgálják meg alaposan. Sem a spekulatív gondolkodás, sem a legkifinomultabb technológia nem kárpótolhat ezért az alapvető gondatlanságért | 147 |
| Az építészet nem ártalmatlan játék a formákkal és színekkel, külső életünket és kényes belső egyensúlyunkat egyaránt megváltoztatja | 151 |
| A várostervezés művészet, mégis széles körű tudományos tanácsadó testületre van szüksége, ebben pedig a biológusnak kell a vezető szerepet vinnie | 156 |
| A tervezés művészetének ne legyen kisebbségi érzése, ha házasságra lép a tudományos szakértelemmel | 180 |
| A szerkesztő utószava | 182 |
| Jegyzetek | 185 |
Folytatás Microsoft-tal