Építészetelméleti könyvecske

Szerző

Mezei Árpád

Szerkesztő

Barna Imre

Nagy Bálint

Budapest

'Mezei Árpád: Építészetelméleti könyvecske ' összes példány

Kiadó:	N&N Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1996
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	168 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 18 cm
ISBN:	963-02-9953-4
Megjegyzés:	Fekete-fehér illusztrációkkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Darwin elmélete szerint a szerves lények fejlődése a környezetükhöz való alkalmazkodásban mutatkozik meg. Az elmélet kimondatlan alapfeltétele az, hogy környezetük nélkül a szervezetek életképtelenek. A Darwin korában kialakuló egzisztencialista filozófia a megállapítást az ember egész személyiségére kiterjesztette. Az egzisztencializmus szerint az ember önmagában csak fikció, csak a környezetével, a világgal együtt képez valóságot. Ez a szemlélet jogosult, de nem fejezi ki a teljes igazságot. Az élő szervezetek bizonyos mértékű öntörvényű, független léttel rendelkeznek. Az autonómia az emberben már igen magas fokot ér el. Az egzisztencializmus elmélete ennek a függetlenségnek figyelembe vétele nélkül ugyanolyan absztrakció, mint a függetlenség abszolutizálása, amit kritizál.
Az elfogadhatóbb szemléletet tehát a neoplatonikus Proklosz képviseli. Proklosz szerint a világ épp azért rejtélyes, mert elkülönült jelenségekre oszlik, mégis egységes. A probléma tehát ennek a kettősségnek a szerkezete. Abból indulhatunk ki, hogy a valóságban két ellentétes alaptörekvés mutatkozik meg: az összetartozás és a szétválás tendenciái. Legegyszerűbb alakban mint centripetális és centrifugális mozgások jelennek meg, amelyek a befelé fordulás és kifelé fordulás állapotaiban is világosan megmutatkoznak. R. Redfield írja le, hogy a Yague törzs nagy termes házakban együtt él, és azt, aki a fal felé fordul, távollevőnek tekintik, még akkor is, ha gyermek az illető.
Fejlettebb alakban a két törekvés mint konvergencia és divergencia jelenik meg. A szerves lények a Naprendszerből, a Földből mint szervetlen égitestből szakadnak ki és sokban öntörvényűén fejlődnek tovább, a földi és naprendszeri környezettel mégis állandó kapcsolatban maradnak. Létük különválásból és összetartozásból alakul ki. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS 5
A MAGYARÁZAT PROBLÉMÁJA 9
ANTROPOLÓGIA 11
Az ember természetének meghatározása
A szabadság kialakításának stratégiái és apparátusai
A barlanglakás és az emberi személyiség szerkezete
Az idegrendszer szerepe
A gátlás és az irányítás funkcionális kapcsolata
Ember és természeti környezet kapcsolata
Az építészet antropológiai meghatározása: az épület mint eszköz
Épület és ember egysége
AZ ÉPÍTÉSZET FŐ FUNKCIÓI ÉS AZOK HATÁSA AZ EMBER IDŐ- ÉS TÉRFOGALMÁRA 21
Az épület védő funkciója: szilárdság és állandóság
A stresszhatások rendszere és az év
Az eltávolodottság hatása az ember fejlődésére
Az ember időfogalma I.
A statisztikai valóságfogalom
Az ember térfogalmának kialakulása
Az ember időfogalma II.
AZ ÉPÍTÉSZET HATÁSA AZ EMBERI FAJ FEJLŐDÉSÉRE 29
Az emberi egyed kialakulása
Az építészet hatása az ember fejlődésére
A mesterséges eszközök hatása
Az épület hatása az emberi személyiség fejlődésére
AZ ÉPÍTÉSZET AUTONÓMIÁJA 37
Az eredet problémája
Az építészet mint téralkotás
A topológiai pályafogalom
A művi architektúra problémája. A leegyszerűsítés szerepe
Eszközkészítés, technika és szabályszerűség
ÉRZÉKELÉS ÉS GONDOLKODÁS 49
A szabályszerűség formái I.
A mágikus világkép
Az "act of truth"
A tudomány
Mágia, mítosz, "act of truth" az építészetben
A szabályszerűség formái II. Az igazság elmélete
Az igazság az épületben: a stílus problémája
Le Corbusier a stílusról
AZ ÉPÍTÉSZET MINT MESTERSÉG 59
A mesterségek
A földművelés
Az állattenyésztés
Eszköz és eszközkészítés
Digitális és analóg eljárások
Eszköz és mesterség
A művi barlang, az építészet
Organikus és mesterséges eszközök
AZ ÉPÍTÉSZET ALAPPROBLÉMÁJA 71
A művi architektúra mint technikai feladat
A testvázlat fogalma
A függőlegesség problémája a kőkorszakban
AZ ÉPÜLET SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS TÁGULÁSA 77
Az épület első szerkezeti formái
Az épület irányítottsága
Az épület mint totalitás
A tűz felfedezése
A barlangi sötétség hatása
A művészetek kialakulása a barlanglakásból
A BARLANG SZÁRMAZÉKAI 87
A térfogalom közelebbi vizsgálata
A humán tényező a térfogalomban
Az építészet meghatározása
A topológiai térfogalom
A jelenségek magyarázata leegyszerűsítések útján
A barlang funkcióinak szétválasztása
Az irányok (konvergencia és divergencia) emberi jelentése
Magánlakás, középület, város
AZ ÉPÍTÉSZET FEJLŐDÉSÉNEK TÖRVÉNYEI 95
Általános fejlődéstörvények
A közszféra alakulása
Az építészet fejlődésének specifikus törvényei
Az építészet mint téralkotás
ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSZETELMÉLET 105
A tér az építészetben
Az építészet hierarchikus szerkezete
Az építészet mint a kollektivitás alkotása
Az emberi személyiség kettőssége
A csigaház
Autoplasztikus és altoplasztikus ház
Az épület és az emberi test kapcsolatai
Kőműves, ács és építész
A prekolumbiánus építészet
A kínai építészet
A hindu építészet: testek, síkok, felületek
A hindu világkép
A hindu szobrászat és építészet
A görög építészet
Az egyiptomi építészet
Az iszlám építészete
Frank Lloyd Wright
Az épület elevensége
Az építészeti stílus és személyiségszerkezet
A reneszánsz humanizmusa az építészetben
Le Corbusier festészete
A ronchamp-i kápolna
AZ ÉPÍTÉS MÓDOZATAI 147
Az alapformák
A terv alakulása
Személyfölöttiség és személytelenség
Az építész és a mérnők
A gótikus építészet
Az építész a kőműves helyén
A katedrális mint tanrendszer
Képek jegyzéke
Mezei Árpád könyvei