kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Magyar Könyvklub |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
| Oldalszám: | 528 oldal |
| Sorozatcím: | Officina Nova Könyvek |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 25 cm x 19 cm |
| ISBN: | 963-548-558-1 |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal. |
| IDŐRENDI TÁBLÁZAT | |
| KÖSZÖNYETNYILVÁNÍTÁS, FORRÁSOK | 8 |
| ELŐSZÓ | 9 |
| SZAKRÁLIS ÉPÍTÉSZET | |
| Görög ókor | |
| Bevezetés | 10 |
| Formaismeret | 13 |
| Dór templom | 18 |
| Jón templom | 19 |
| Korinthoszi templom | 20 |
| Tholosz | 21 |
| Nagy-Görögország | 21 |
| Görögország és jón terület | 22 |
| Hellenizmus | |
| Bevezetés | 24 |
| Épülettípusok | 24 |
| Építészeti elemek, komplex építészet és épületegyüttes | 24 |
| Hellenisztikus városkép | 25 |
| Színház | 26 |
| Kultikus helek, nagytemplom | 26 |
| Emeletes építészet | 26 |
| Oltár | 27 |
| Síremlék | 27 |
| Misztériumkultusz építészete | 27 |
| Hellenisztikus városalapítások és hellenizált városok | 28 |
| Térképkivágat: Kis-Ázsia | |
| Római kor | |
| Bevezetés | 30 |
| Formaismeret | 31 |
| Derékszögű templom | 33 |
| Körtemplom | 34 |
| Sírépítészet | 35 |
| Színház, amfiteátrum | 36 |
| Az ókori Róma | 37 |
| Ókeresztény és bizánci építészet | |
| Bevezetés | 38 |
| Formaismeret | 40 |
| Az ókeresztény bazilika fejlődése | 42 |
| Ravenna | 44 |
| Nagy centrális épületek | 45 |
| Kis centrális épületek | 46 |
| Kupolás bazilikák | 47 |
| Kereszkupolás templomok | 47 |
| A bizánci kupolás templom elterjedése: | |
| Görögország, Szerbia, Szíria, Észak-Afrika | 48 |
| Örményország és Grúzia | 50 |
| Oroszország | 51 |
| Az ókeresztény és a bizánci világ | 52 |
| Népvándorlás kori építészet | |
| Bevezetés | 54 |
| Meroving templomépítészet | 56 |
| Keleti gót és nyugati gót templomépítészet | 57 |
| Szász templomépítészet Angliában | 58 |
| Elő-Karoling nagyépületek | 60 |
| Karoling-építészet | |
| Bevezetés | 62 |
| Formaismeret | 64 |
| Hosszházas építészet | 65 |
| Kolostor, bazilika | 68 |
| Centrális épületek | 69 |
| Körkripta confessióval | 70 |
| Algaútkripta, csarnokkripta | 70 |
| Westwerk | 71 |
| Jelentős Karoling-épületek | 72 |
| Az Ottók és Capetingek építőművészete | |
| Bevezetés | 74 |
| Formaismeret | 76 |
| Hosszházas építészet | 78 |
| Centrális épület | 80 |
| Jelentős Ottó-kori épületek | 81 |
| Az iszlám Hispániában | |
| Bevezetés | 82 |
| Formaismeret | 85 |
| Kölcsönhatások | 87 |
| A mozarab stílus | 87 |
| Mudéjar stílus | 87 |
| Córdoba | 88 |
| Az iszlám és a mudéjar Spanyolországban és Portugáliában | 89 |
| Román építészet | |
| Bevezetés | 90 |
| Formaismeret | 95 |
| Császárdómok | 102 |
| Rajna-vidéki háromkaréjos templomok | 102 |
| Császárdómok és rajnai háromkaréjos templomok | 103 |
| A Rajna-vidéktől keletre eső területek: | |
| Vesztfália | 104 |
| Alsó-Szászország | 104 |
| Majna menti Frankföld, Közép-Németország | 104 |
| Észak-Németország | 105 |
| Ausztria | 105 |
| Magyarország | 105 |
| Román építészet Közép- és Kelet-Európában | 106 |
| Térképkivágat: Vesztfália | |
| Hirsaui reform | 108 |
| Hirsaui reformkolostorok | 109 |
| A Rajna és a Loire közötti területek | 108 |
| Alsó-Rajna-vidék, Maas folyó mente | 110 |
| Schelde folyó mente | 111 |
| Elzász | 111 |
| Szajna-medence | 111 |
| Normandia és Bretagne | 112 |
| A románkori templomépítészeti formák súlypontjai Franciaországban és a Rajna-vidéken | 113 |
| A román építészeti stílus a Rajna és Bretagne között | 114 |
| Cluny és Burgundia | 116 |
| A román építészeti stílus Burgundiában és a környező területeken | 117 |
| Aquitania | 118 |
| Poitou, Saintonge | 119 |
| Román építészet Aquitaniában | 120 |
| Auvergne | 121 |
| Román építészet Auvergne-ben | 121 |
| Provence | 122 |
| Román építészet a francia Alpokban, Provence-ban és Korzikán | 123 |
| Délnyugat-Franciaország | 124 |
| Román építészet Délnyugat-Franciaországban | 125 |
| Roussillon és Katalónia | 126 |
| Román építészet Roussillonban és Katalóniában | 127 |
| Északnyugat-Spanyolország | 128 |
| Nyugati gót, mozarab és román építészet Spanyolországban és Portugáliában | 129 |
| Angol-normann építőművészet | 130 |
| A román építészet Nagy-Britanniában és Írországban | 131 |
| Felső-Itália | 132 |
| Román építészet Felső-Itáliában | 133 |
| Közép-Itália | |
| Protoreneszánsz | 134 |
| Marche, Abruzzi | 134 |
| Róma | 134 |
| Román építészet Közép-Itáliában | 135 |
| Dél-Itália | |
| Apulia | 136 |
| Szicília, Campania, Calabria | 136 |
| Román építészet Dél-Itáliában | 137 |
| Észak- és Kelet-Európa | 138 |
| Norvég fa- és árborctemplomok | 138 |
| Román építészet Skandináviában | 139 |
| A ciszterciek építészete | 140 |
| Ciszterci apátságok és leánykolostoraik | 141 |
| Centrális épületek | 142 |
| Erdőtemplom | 143 |
| Az átmeneti korszak építészete | |
| Franciaország | 144 |
| Itália | 144 |
| Németország | 145 |
| Anglia | 145 |
| Gótikus építészet | |
| Bevezetés | 146 |
| Francia és belga katedrálisok | 153 |
| Formaismeret | 154 |
| Kora gótika | |
| Franciaország | 168 |
| Németország | 168 |
| Spanyolország, Itália | 169 |
| Érett gótika | |
| Franciaország | 170 |
| Németország | 170 |
| Spanyolország, Itália | 171 |
| Késő gótika | |
| Franciaország | 172 |
| Németország | 172 |
| Spanyolország, Itália | 173 |
| A német késő gótika csarnoktemplomai | 174 |
| Téglaépítészet | 175 |
| Kolduló rendi templomok | 176 |
| Ferenc-rendi kolostorok Európában | 177 |
| Belgium, Hollandia | 178 |
| Skandinávia | |
| Dánia, Norvégia | 179 |
| Finnország, Svédország | 179 |
| Katalán "különgótika" | 180 |
| Platerszk stílus | 180 |
| Portugália | 181 |
| Gótika Spanyolországban és Portugáliában | 182 |
| Gótika Itáliában | 183 |
| Kelet-Európa | |
| Csehország, Lengyelország | 184 |
| Magyarország, Moldva | 184 |
| Centrális épületek | 185 |
| Gótikus építészet Közép- és Kelet-Európában | 186 |
| Térképkivágatok: Vesztfáliai csarnok-templomok | |
| Moldvai kolostorok | |
| Angol gótika | |
| Bevezetés | 188 |
| Formaismeret | 193 |
| Nagy-Britannia középkori székesegyházai | 205 |
| Early Englisch | 206 |
| Decorated | 207 |
| Perpendicular | 208 |
| Tudor | 209 |
| Decorated stílus | 210 |
| Perpendicular stílus | 211 |
| Reneszánsz és manierizmus | |
| Bevezetés | 212 |
| Formaismeret | 218 |
| Centrális épületek: Itália | 226 |
| Hosszépületek: Itália | 228 |
| Homlokzatok | 229 |
| Az Il Gesú | 230 |
| Hosszépületek: Spanyolország | 230 |
| Hosszépületek: Portugália | 231 |
| Hosszépületek: Németország | 231 |
| Hosszépületek: Franciaország | 233 |
| Hosszépületek: Németalföld | 233 |
| A reneszánsz Közép- és Kelet-Európában | 234 |
| A reneszánsz Itáliában | 235 |
| Barokk | |
| Bevezetés | 236 |
| Formaismeret | 242 |
| Délnémet barokk | 249 |
| Hosszház: | |
| Az Il Gesú sémája | 250 |
| A római falpilléres templom fejlődése | 250 |
| Spanyolország | 251 |
| Portugália | 251 |
| Voralbergi építési séma | 252 |
| A késő barokk német teremtemplom | 253 |
| Délnémet rokokó | 253 |
| Centrális épület | |
| Itália | 254 |
| Németország, Morvaország, Svájc | 255 |
| A centrális és a hosszanti épület egybeolvadása: | |
| Mellékterek hozzáépítése | 256 |
| A hosszantiba integrált centrális épület növekvő jelentősége | 257 |
| A hosszház mint centrális terek sora | 257 |
| A hosszanti épület centralizálása | 260 |
| A tér összefogása | 260 |
| Hosszanti épület guarineszk boltozattal | 260 |
| Palladianizmus és barokk Angliában | 262 |
| Klasszicizmus, historizmus, eklektika | |
| Bevezetés | 264 |
| Klasszicizmus | |
| Itália | 269 |
| Oroszország | 269 |
| Lengyelország | 269 |
| Franciország | 270 |
| Anglia | 271 |
| Dánia | 271 |
| Németország | 271 |
| Magyarország | 271 |
| A klasszicizmustól az eklektikáig | 272 |
| Neogótika | 272 |
| Neoromán, félköríves stílus | 273 |
| Neoreneszánsz, neobarokk | 273 |
| Szecesszió és modern építészet | |
| Bevezetés | 274 |
| Formaismeret | 280 |
| Szecesszió | 282 |
| Modern építészet | 283 |
| VÁRAK ÉS PALOTÁK | |
| Bevezetés | 286 |
| Görögoszág | |
| Palota és vár | 291 |
| Kréta | 291 |
| Trója | 291 |
| Mükénéi várak | 291 |
| Athén | 291 |
| Róma | |
| Villa és palota | 292 |
| Katonai tábor | 293 |
| Császári palota | 293 |
| Középkor | |
| Pfalz | 294 |
| Karolingok előtti és karoling kori pfalzok | 295 |
| Várak és paloták: | 296 |
| Formaismeret | 296 |
| Vártípusok alaprajzuk szerint | 298 |
| A vár fő részei | 298 |
| A középkori vár sémája | 298 |
| Gyűrűsánc, földvár, gyűrűs vár | 299 |
| Keep, donjon | 300 |
| Négyzetes alaprajz Hohenstaufok nyolcszög alakú együttese | 301 |
| Szabályos és szabálytalan elrendezés | 302 |
| Városi vár, örököstársi vár | 304 |
| Kolostorvár | 301 |
| Szabálytalan alaprajzú vár- és várépület | 306 |
| Velencei paloták a gótikában ésa reneszánszban | 307 |
| Reneszánsz | |
| Itália | |
| Palotaépítészet | 308 |
| Villa és kastély | 310 |
| Franciaország | 311 |
| A Loire-vidék kastélyai | 313 |
| Spanyolország | 314 |
| Németország | 314 |
| Barokk, klasszicizmus, eklektika | |
| Itáliai barokk | 316 |
| Francia "klasszika" | |
| Louis XIII | 318 |
| Louis XIV | 318 |
| Régence, Louis XV (Rokokó) | 321 |
| A Louis XV-től a Louis XVI stílusáig | 322 |
| Directoire | 324 |
| Empire | 324 |
| Klasszika Franciaországban | |
| Német és osztrák barokk | 325 |
| Klasszicizmus és historizmus Németország | 327 |
| Barokk és klasszicizmus Oroszország | 329 |
| Angliai vár- és palotaépítészet | |
| Normann és gótikus építőművészet | 329 |
| Erzsébet-kor és Jakab-kor | 330 |
| Palladianizmus | 331 |
| Holland palladianizmus | 332 |
| Barokk | 332 |
| György-kori neopalladianizmus, Adam-stílus | 333 |
| Klasszicizmus és historizmus | 335 |
| Angliai várak | 335 |
| POLGÁRHÁZAK ÉS KÖZÉPÜLETEK | |
| Bevezetés | 336 |
| Posztmodern | 341 |
| Égei-tenger, Görögország, hellenizmus | |
| Házépítés | |
| Korai korszak, Trója | 342 |
| Tirünsz, sakktáblaváros | 342 |
| Hippodamoszi rendszer | 342 |
| Labirintus, megaron | 342 |
| Prosztasz-ház, paraszt-ház | 342 |
| Perisztülosz-ház | 342 |
| Az Égei-tenger kultúrterei | 343 |
| Középületek | |
| Agora | 343 |
| Buleutérion | 344 |
| Tornyok, kapuk | 344 |
| Könyvtár, vízóra, hajóarzenál, Emlékmű, gümnaszion stb. | 345 |
| Róma | |
| Lakóház, bérház | 346 |
| Középületek | |
| Városok védelme | 347 |
| Piac | 347 |
| Bazilika | 348 |
| Fórum | 348 |
| Román kor és gótika | |
| Lakóházak | 350 |
| Itália | 350 |
| Franciaország | 351 |
| Németország | 352 |
| Anglia | 353 |
| Belgium, Hollandia | 353 |
| Középületek | |
| Városkapuk | 355 |
| Városházák | 355 |
| Céhépületek | 357 |
| Kereskedelmi házak, piac | 357 |
| Egyetemek | 358 |
| Kórházak | |
| Reneszánsz | |
| Lakó- és középületek | |
| Itália | 360 |
| Itália várostervezés és térkialakítás | 361 |
| Belgium, Hollandia | 362 |
| Németország | 363 |
| Anglia: Erzsébet- és Jakab-kori stílus | 366 |
| Barokk | |
| Itália | 367 |
| Franciaország (klasszika) | 368 |
| Oroszország | 368 |
| Lengyelország | 369 |
| Hollandia | 369 |
| Németország | 370 |
| Anglia (Palladianizmus) | 371 |
| Klasszicizmus | |
| Lakó- és középületek | 372 |
| Historizmus, eklektika | |
| Lakó- és középületek | 374 |
| A historizmustól a vasszerkezetes építkezésig | 377 |
| 19. századi munkáslakások | 378 |
| Szecesszió | |
| Lakó- és középületek | 380 |
| A szecesszió jegyei | 380 |
| A szecesszió főbb központjai | 381 |
| A modernisták | |
| Deutscher Werkbund | 382 |
| Frank Lloyd Wright | 382 |
| Expresszionizmus | 383 |
| Bauhaus | 383 |
| Futurizmus | 384 |
| Konstruktivizmus Oroszországban | 385 |
| De Stijl | 386 |
| Nemzetközi stílus | 387 |
| Le Corbusier | 388 |
| Európa többi részén | 390 |
| VÁROSFEJLŐDÉS | |
| Az Égei-tenger kultúrterületei | |
| Bronzkor | 390 |
| A geometrikus és az archaikus kor görög városa, kultikus helyek | 390 |
| Görög klasszikus kor | 391 |
| Késői klasszikus korés a hellenizmus | |
| Hippodámoszi rendszer | 392 |
| Róma. A castrumtól a városig | 393 |
| A germán városok keletkezése | |
| A népvándorlás utáni helyzet | 394 |
| A középkori városok felemelkedése | 394 |
| Vásorbővítés a középkorban | 397 |
| Megtervezett középkori városok | |
| Keleti kolonizáció | 398 |
| Itália | 398 |
| Franciaország | 398 |
| Az érett középkor és az újkor városállamai | |
| Észak- és Közép-Itália | 400 |
| Kikötővárosok és tengeri hatalmak | 402 |
| Birodalmi városok és szabad birodalmi városok | 403 |
| Terek kialakítása | 403 |
| Az ideális város: utópia és megvalósítás | |
| Reneszánsz | 404 |
| Barokk | 404 |
| Erődítések, erősségek | |
| Erődítések | 406 |
| Megerősített városok | 409 |
| Ideális városfejlődés | |
| 1250 körüli állapot | 410 |
| 1350 körüli állapot | 411 |
| 1550 körüli állapot | 412 |
| 1750 körüli állapot | 413 |
| Városok megújítása, bővítése és átépítése a 17-19. században | 414 |
| Városi szociális reformtervezetek | |
| Bevezetés | 417 |
| Korai tervezetek | 418 |
| Kertváros, kertes előváros | 418 |
| Munkástelep | 419 |
| A 20. századi új városok tipológiája | 422 |
| KÉPLEXIKON | 424 |
| TÖBBNYELVŰ FOGALOMSZÓTÁR | |
| Német | 496 |
| Angol | 501 |
| Francia | 506 |
| Olasz | 511 |
| HELYSÉGNÉVMUTATÓ | 517 |
| SZEMÉLYNÉVMUTATÓ | 526 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.