1.119.677

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig
Ginop popup ablak bezárása

Épületgépészet III.

Kézirat/Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Mérnöki Kar

Szerző
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 146 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. Megjelent 260 példányban. 143 fekete-fehér ábrával. Tankönyvi szám: J 9-592.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Előszó
A villamos energia megismerése, az ember szolgálatába való állítása, a technikai élet uj korszakát nyitotta meg. Alig több, mint egy évszázad, amit mint technika-történeti kort kell... Tovább

Előszó

Előszó
A villamos energia megismerése, az ember szolgálatába való állítása, a technikai élet uj korszakát nyitotta meg. Alig több, mint egy évszázad, amit mint technika-történeti kort kell áttekintenünk ahhoz, hogy a villamosenergia előállításának, felhasználásának, a villamos gépeknek és készülékeknek és jónéhány, azóta önállóvá vált tudományágnak - mint például a világítástechnikának - fejlődését átfoghassuk. S életünk majdnem minden technikai berendezésénél valamilyen formában találkozunk a villamos energia felhasználásának valamilyen formájával.
A mai, korszerűnek tekinthető álláspont ezért a villamos vonatkozású technikai tudományok egy részét az Épületgépészeti tudományok szerves s azoktól le nem választható részeként, mint az épületgépészet egy fejezetét tárgyalja.
Jelen jegyzet is - az Épületgépészet III. c. tantárgy anyagaként - az épületgépészet e fejezetének anyagát foglalja össze, s adja azzal a szándékkal a Hallgató kezébe, hogy villamos irányú szakismeretének elmélyítésében segítséget nyújtson. Az egyetemi oktatási rend, az előadások és gyakorlatok óraszámainak kötöttsége, az egyre fokozottabban jelentkező szakosítás, s még néhány tényező, amelyet fel sem sorolunk, de amelyek eredményeként ez az anyag első olvasásra talán tul töménynek, enciklopédikusnak, s bizonyos vonatkozásban nehezen elsajátithatónak hat. E gondolatkörben Hallgatóinknak csak annyit mondhatnék, hogy jegyzetünk segédeszköz az előadások mellett az anyag megtanulásához, s önmagában még a rossz előadást sem pótolja jól.
A cél, szándék ismert, megkönnyíteni a hallgatók munkáját. Ugy érzem, munkatársaim, dr.Lantos Tibor adjunktus és Majoros András tanársegéd urak e téren minden megtettek s odaadó munkájukat ezúton is köszönöm. Köszönetemet kell kifejeznem dr.Taky Ferenc tanártásamnak, aki - csaknem másfél évtizede - ezen tárgy első előadójaként a tárgy s e jegyzet tiszteletbeli atyjaként áll előttünk. Köszönöm Lukáts Miklós tanszékvezető docens urnák, a Budapesti Műszaki Egyetem Elektrotechnika Tanszéke minden egyes oktatójának azt az önzetlen segítséget, amelyet e jegyzet megírása kapcsán tanúsítottak. Végezetül köszönöm Kuczogi Endre villamosmérnök urnák, e jegyzet lektorának, munkánk közben adott jó tanácsait, szives segítségét. -
Budapest, 1966. szeptember hó
Hornyák Endre tanszékvezető docens Vissza

Tartalom


Tartalomjegyzék
1. Alapfogalmak
1.1 Egyenáramú körök 7
1.2 Villamos erőtér 10
1.22 Potenciál, feszültség fogalma 11
1. 23 Kapacitás, kondenzátor 11
1.24 Dielektromos veszteség 13
1.3 A mágneses erőtér 13
1.31 A mágneses tér jellemzői 13
1.32 Mágneses alaptörvények 16
1.33 Ferromágneses anyagok 18
1.34 Indukciótörvény. Az induktivitás fogalma 19
1.35 Az induktivitás, mint áramköri elem 20
1.4 Váltakozó áramok elmSlete 21
1.41 Váltakozó mennyiségek középértékei 21
1.42 Az Obm-törvény általános alakja, impedancia, reaktancia 22
1.43 Váltakozó áramú teljesítmény 24
1.44 Háronofázisu energiarendszerek 25
2. VUlamos gépek 27
2.1 Transzformátorok 27
2.11 Transzformátor működési elve 27
2.111 Üresjárási üzemállapot 27
2.112 Terhelési üzemállapot 29
2.12 A transzformátor hatásfoka 31
2.13 A háromfázisú transzformátorok és párhuzamos
üzemük 32
2.14 A transzformátor szerkezeti felépítése és hűtése 32
2.15 Különleges transzformátorok 34
2.151 Takarékkapcsolásu transzformátor 34
2.152 Feszültségszabályozó transzformátor 35
2.153 ívhegesztő transzformátor 35
2.154 Mérőtranszformátorok 37
2.2 Villamos forgógépek 38
2.3 Aszinkron (indukciós) gépek 39
2.31 Háromfázisú aszinkron (indukciós) gépek 39
2.311 Működési elv 39
2.312 Üzemállapotok 42
2.313 Inditás, fordulatszám változtatás 43
2.314 Alkalmazási területek 44
2.4 Egyfázisú aszinkron (indukciós) motor 44
2.5 Szinkron gépek 45
2.6 Egyenáramú gépek 48
2.61 Felépítés és működési elv 48
2.62 Üzemi állapotok és kapcsolási módok 50
2.63 Üzemi tulajdonságok 51
2.631 Külső és párhuzamos gerjesztésű motorok jelleggörbéi 51
2.632 Soros gerjesztésű motorok jelleggörbéi 52
2.633 Vegyes gerjesztésű motorok jelleggörbéi 53
2.64 Az egyenáramú motorok indítása, fordulatszám szabályozása 54
2.7 Villamoshajtás és motorkiválasztás 55
3, Villamos müvek és berendezések 57
3.1 A villamosenergia-rendszer felépítése 57
3.11 A villamosenergia-igény fejlődése 57
3.12 A villamosenergia-rendszer felosztása 57
3.2 Az erőművek 58
3.21 Hőerőművek 59
3.211 Telepítési hely 59
3.212 Felépités 61
3.3 A villamos-hálózat rendszer 62
3.4 Villamos alállomások, kapcsolóberendezések 63
3.5 Ipartelepek energiaellátása 65
3.51 Az energiaellátás általános kérdései 65
3.52 Hálózati csatlakozás 66
3.53 A belső elosztóhálózat 67
3.6 Lakó- és középületek villamosenergia ellátása 69
3.61 Villamos fogyasztói 69
3.62 Hálózati csatlakozás 70
3.63 Belső elosztóhálózat 70
3.64 Villamos szerelvények 74
3.641 Olvadóbiztositó 74
3.642 Kisautomaták 75
3.643 Kapcsolók 76
3.644 Dugós csatlakozók 76
3.645 Foglalatok 76
3.646 Kapcsoló és biztosítótáblák 77
3.7 A villám és villámvédelem 77
3.8 Villamosenergia-gazdálkodás 79
4. Érintésvédelem 100 V-nál kisebb feszültségű berendezésekben.
4.1 Általános ismeretek 81
4.11 A villamos áram élettani hatása 81
4.12 Az érintésvédelem felosztása a baleset forrása szerint 82
4.121 Üzemszerűen feszültség alatt álló alkatrészek 82
4.122 Üzemszerűen feszültség alatt nem álló alkatrészek 83
4.13 Emberi test az áramkörben 83
4.131 Hibafeszültség 84
4.132 Érintési feszültség 84
4.14 Hálózati rendszerek 84
4.141 Közvetleniü földelt rendszer 85
4.142 Közvetve földelt rendszer 86
4.143 Földeletlen vagy földtol szigetelt rendszer 86
4.15 A hálózat feszültsége 86
4.151 Nagyfeszültségű 86
4.152 Kisfeszültségű 86
4.153 Törpefeszültségű 86
4.2 Az érintésvédelem módszerei 87
4. 21 Elkérités vagy burkolás 87
4.22 Elszigetelés 88
4.23 Védoföidelés közvetlenül földelt rendszerben 89
4.24 Nullázás 91
4.25 Védőföldelés földeletlen vagy közvetve földelt rendszerben 93
4.26 Védőhálózat 94
4.27 Védőelválasztás 94
4.28 Törpefeszültség 95
4.29 Feszültség védőkapcsolás 95
4-210 Áramvédőkapcsolás 96
4.3 Feszültségáthatolás 97
4.4 Földelők 97
4.41 Mesterséges földelőik 98
4.42 Természetes földelők 99
4.43 Földelőhálózat 99
4.44 Földelővezető 99
4.5 Az érintésvédelem alkalmazása 100
4.51 Hol kötelező az érintésvédelem? 100
4.52 Nagyfeszültségen 100
4.53 Kisfeszültségen 100
4.54 Egyszerű érintésvédelem 100
4.55 Fokozott érintésvédelem 100
4. 56 Villamos kéziszerszámok érintésvédelme 101
4.57 Kazánok érintésvédelme 101
4.6 Az érintésvédelem ellenőrzése 101
5. Világitástechnika 103
5.1 Bevezetés 103
5.2 Világítástechnikai alapmennyiségek 106
5.21 Fényáram 106
5.22 Fényenergia 107
5.23 Fényerősség 107
5.24 Megvilágítás 107
5.25 Fénysürüség 110
5.26 Fényhasznositás 112
5.27 Színhőmérséklet 112
5.28 Anyagok fénytechnikai tulajdonságai 112
5.281 Fényvisszaverés (reflexió) 113
5.282 Fényátbocsátás (transzmisszió) 114
5.283 Fényelnyelés (abszorbció) 114
5.3 Fényforrások 115
5.31 Az izzólámpa 115
5.32 Fénycső 118
5.33 Higanylámpa 123
5.34 Nátriumlámpa 126
5.35 Xenonlámpa 127
5.36 Kevert fémgőz lámpák 128
5.37 Világító kondenzátor vagy K-lap 128
5.4 Világitótestek 129
5.41 Általános meghatározások 129
5.42 Lámpatestek osztályozása 130
5.43 Lámpatestek fény eloszlása, hatásfoka 131
5.44 A lámpatestek fénysűrűsége, kápráztatása 134
5.5 A jó világítás tényezői 134
5.51 Kellő megvilágítás 134
5.52 Megfelelő árnyékhatás 137
5.53 Káprázásmentesség 138
- 5.54 Térbeli egyenletesség 138
5.55 1001)611 egyenletesség 139
5.56 Megfelelő szinhatás 141
5.57 Üzembiztonság 143
5.58 Egészségügyi szempontok 143
5.59 Gazdaságosság 143
5.60 Formai és esztétikai követelmények 146
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem