Erasmus és Magyar Barátai

Előszó

A magyar történetírás számára a mohácsi vész okait kutani éppenúgy a nagy feladat volt mindig, mint Róma bukásának az okairól elmélkedni a felvilágosodás számára. A forráskutatás szigorúsága és az oknyomozás alapossága mellett a történeti létünk legmélyére nyúló kérdés a történetbölcseleti tájékozódás próbaköve is volt mindenha. Ha újabb történetírásunk Mohács előzményeit vizsgálva Erasmus hatását a hanyatlás szimptomái között tartja számon, vagy éppen a katasztrófa szellemi előkészítésében tulajdonít részt neki, mintha evvel a szellem történeti szerepéről általában vallott álláspontját is kinyilatkoztatná. Erasmus "fölényes szkepszisét", "fáradt pesszimizmusát", "felelőtlen szellemességét" fedezni fel magyar tanítványaiban, hovatovább olyannyira közhellyé lett, hogy háttérbe szoríthatta a legtermészetesebben kínálkozó kérdések feltevését is, így elsősorban azt, hogy Erasmus maga széleskörű publicisztikai tevékenysége során milyen álláspontot foglalt el Mohács Magyarországával szemben s ez az álláspont milyen összefüggésben állt az általa képviselt sajátos szellemi iránnyal, másodsorban pedig azt, hogy a magyar erasmisták közéleti magatartását mennyiben befolyásolták az Erasmustól kapott ösztönzések a részletekben? Általában: jellemzi-e Erasmus magyar követőit valami közös törekvés, s ha ez a törekvés nem romboló ösztön, hanem építő szándék volt, fellelhetők-e nyomai a magyarság történeti arculatán, s ha mit nem sikerült megvalósítaniok, őket és nagy mesterüket terheli-e érte a felelősség?
A magyar Erasmus-kutatás legnagyobb mulasztása kétségkívül az, hogy Erasmus publicisztikai munkásságát úgyszólván teljesen figyelmen kívül hagyta. Pedig ez kezdettől fogva magyar érdekeket szolgált, azt lehet mondani, már előbb, mintsem ennek maga Erasmus tudatára ébredt volna. De hosszú éveken át, egyre jobban magára maradva, ő izgatott a legkövetkezetesebben az európai egység mellett, olyan összefogás érdekében, mely ekkor már feltétele lett volna éppen Keleközépeurópa töröktől legközvetlenebbül veszélyeztetett pontjai, Magyarország és Lengyelország megmentésének. Erasmus a pápai politika szolgálatában állt? Igen, amikor X. Leó és VI. Hadrianus alatt ez is az európai egységet szolgálta. Előttük Erasmus leplezetlenül kárhoztatta II. Gyula pápa bajkeverő külpolitikáját, és utánuk végletes érzékenységével szinte egyedül reagált az európai kultúr-szolidaritás hivatásukról megfeledkezett hivatalos exponenseinek, elvakult egyházi és világi vezetőknek, az európai egységet megbontó s a világpolitikai helyzetet egyre visszavonhatatlanabbul összekuszáló ballépéseire... Vissza