Erdély magyar egyeteme (hiányos példány)

Előszó

1541 óta, amikor Budavár eleste után az erdélyi fejedelemség lett a magyar királyság történeti hivatásának örökösévé, Erdély történeti életének egyik leghatalmasabb erőtényezője a magyar iskola. Az önálló állami életre kényszerült Erdély másfélszázadon át központja volt a magyar szellemi életnek. Fejedelmei a régi nagy királyokra emlékeztető politikai művészettel kormányozták népüket két világhatalom törekvéseinek ütközőpontján s ebben a mozgalmas és viszontagságos időszakban is módot találtak a magyar művelődés fejlesztésére. Udvarukban lelt menedéket a Buda bukásával hontalanná vált renaissance-művészet és humanista-tudomány. Céltudatos művelődéspolitikájuk eredményeként Erdélyben virágzott fel a katolikus és protestáns iskola. Báthory István egyeteme, Bethlen Gábor főiskolája, a líceumok, kollégiumok, akadémiák és városi népiskolák hosszú sora megannyi erős vára lett a magyar szellemiségnek. Nevelőmunkájuk nyomán kelt életre és terebélyesedett ki az egyetemes magyar művelődést annyi új színnel és igaz értékkel gazdagító erdélyi szellemiség, az erdélyi magyarság nemzeti érzésének és erdélyi öntudatának éltető forrása.
Ez az ízig-vérig magyar és mégis sajátosan erdélyi szellem nyilatkozott meg most száz év előtt az önálló állami léttel együtt elhanyatlott egyetemi gondolat újjáéledése s majd megvalósítása alkalmával. Ez jutott kifejezésre a tudományt oly kiváló egyéniségekkel és jelentős eredményekkel gyarapító Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem félszázados működésében is. Vissza