Erdély utja I-II.

Tartalom

I. KÖTET
Előszó
I. RÉSZ
1. Fejezet - Káotikus események Romániában 3
Előjáték
Két ellenséges táborban a Monarchia és Franciaország hivei
Czernin gróf első jelentései Bukarestből
Károly király a központi hatalmak oldalán szeretne beavatkozni, de a politikusok többsége ellenáll
Erzsébet királyné könnyei
A román belpolitika eseményei
Uccai tüntetések Bukarestben a Monarchia ellen
I. Károly meghal és az antant-barát Ferdinánd kerül trónra, de a hadüzenet egyelőre marad
2. Fejezet - Az első egyezkedések Erdély elszakításáról 14
A rubel és a márka gigászi küzdelme Bukarestben
Magrhilomant, a monarchia leglelkesebb barátját Mária királyné segitségével lehetetlenné teszik
Az antant-barát politikusok egyre nagyobb tért nyernek
Az első egyezkedések Erdély elszakitárásól 1915. elején
3. Fejezet - A döntő koronatanács 21
Román politikusok II. Miklós cárnál
Bratian miniszterelnök a háboru mellett dönt, de röviddel a hadüzenet előtt még becsületszóval fogadja a semlegességet
Szenvedélyes viták a koronatanácson, mely az ucca tüntetése közepette kezdi meg ülését
Vajda Sándor döntő hatásu levele
Carp Péter azt kivánja, hogy Románia veszítse el a háborut
Isten nevében előre! - mondja a király
4. Fejezet - Az erdélyi tragédia első felvonása 31
A hadüzenet és érdekes indokolása
Internálják a bukaresti osztrák-magyar követség személyzetét
Még a hadüzenet előtt megtörtént az első román támadás
A központi hatalmakat csodálatos módon, teljesen készületlenül találta a hadüzenet
A román hadsereg körül veszi Erdélyt és 18 ponton benyomul
5. Fejezet - Az elnyomorodott Erdély 38
Szterényi József levele a brassóiakhoz
A központi hatalmak ellenoffenzivája
A tehetetlen Erdély katasztrófája
Románia rendkivüli gyorsasággal vesziti el a háborut
Belpolitikai változások a legyürt Romániában
A bukaresti béke

II. RÉSZ
1. Fejezet - Habsburgok, románok, oláhok! 47
Román irredenta
"Én szeretem a románokat, de az oláhokat nem"
Néhány történelmi kép a román irredentáról
Loyális volt-e az erdélyi románság?
Aki boldog volt, mert nem tudott magyarul
2. Fejezet - "Nu stiu ungureste" 58
Néhány jellegzetes adalék az ujabb román irredentáról
"Inkább sose legyen gyermekem, minthogy magyar legyen"
Az erdélyi románok kisebbségi harcának hősiessége
Braniste Valér a magyar biróság előtt
A hivatalos Románia nem vett tudomást az irredentáról és fenntartotta a monarchiával a szövetséget
3. Fejezet - Ferencz Ferdinánd szomoru szerepe 67
A trónörökös tervei a monarchia földrealizációjáról
Ferencz Ferdinánd román bizalmasai
Éles jelenetek Ferencz József és a trónörökös között
A konopisti egyezmény
A trónörökösi udvartartás misztikus kapcsolatai a román vezetőkkel
Hogyan került Miron Cristea és Bunea Ágoston Bécsbe
Egy fantasztikus audiencia, amelyen az alattvalókat titkos ajtón vezetik a trónörökös elé
4. Fejezet - Miron Cristea történelmi naplója 78
Hogyan zajlott le két román főpap audienciája Ferencz Ferdinándnál
Kedélyes társalgás "kossuthistákról"
"A magyaroknál minden Veigelsberg hazafi, ha magyar neve van" - mondotta a trónörökös
Ferencz Ferdinánd szerint a magyar nyelv rettenetes és kibírhatatlan
A magyar nyelv a hadseregben és a trónörökös
5. Fejezet - Mozzanatok a debreceni bombamerényletig 90
Ferencz Ferdinánd látogatása Szinajában
Az erdélyi román vezetők készitették elő a trónörökös fényes romániai fogadtatását
Maniu Gyula titkos memorandumát Bratianu Jonel nyujtotta át Szinajában Ferencz Ferdinándnak
A falrafestett ördög, aki él
IV. Károly király tervei Erdélynek Magyarországtól való elszakitására
József főherceg és Tisza István szerepe
A debreceni bombamerénylet kulisszái mögül
A román irredenta és nemzetiségi küzdelem
Jászi Oszkár, Kristóffy József és Beksics Gusztáv
6. Fejezet - Csuszik már az erdélyi föld 107
Az erdélyi román vezetők bátor parlamenti csatái
Alapvető különbségek a régi és a mai kisebbségek retorikájában
A románság küzdelmének gazdasági oldalai
Az erdélyi magyar bankok uzsorapolitikájával szemben a román és szász pénzintézeteket alturista szempontok irányitották
Gróf Bethlen István sulyos itélete a magyar bankokról
A brassói Székely Társaság összehasonlitó táblázata
Az igazi román tizenkét parancsolata
Az erdélyi magyar főnemesek gyászos, üzletes, nemzetietlen szerepe
Gróf Bethlen István és az erdélyi földbirtok forgalom
Néhány jellegzetes adat a románság térhóditásáról
Öt év alatt Erdély mezőgazdasági birtokállományának 6.6 százaléka került román kézbe
7. Fejezet - A román irredenta a háboru alatt 121
Vajda Sándor beismeri, hogy az erdélyi románság vezetői a háboru első percétől fogva Bratianu Jonel utasitásai szerint cselekedtek
Vajda Sándor hires "Reichspost" interjuja
Románia kémje volt-e Dr. Braniste Valér?
Erdélyi román légiók Magyarország ellen

III. RÉSZ
1. Fejezet - Az összeomlás 131
A központi hatalmak seregeit a frontokon utoléri a fátum
Bulgária külön-békét köt és az antant-hadsereg Franchet d'Esperey tábornokkal az élén megkezdi a Balkánon az előnyomulást
A monarchia különbéke ajánlata
IV. Károly király kiáltványa Ausztria föderativ alapon való megszervezéséről
Az erdélyi románság megkezdi a forradalmi akciót a Magyarországtól való elszakadásra
Az utolsó drámai román felszólalás a magyar parlamentben
"Háromszor is jaj minden grófnak és pénzbárónak"
Aradon "román kormán" alakul
2. Fejezet - Maniu Bécs ura 143
Magyarország az örvényben
Megalakul a Magyar Nemzeti Tanács és teljes jogegyenlőséget, szabadságot igérő kiáltványt intéz a nemzetiségekhez
József főherceg miniszteri tárcát ajánl fel a románoknak
Maniu Gyula történelmi munkája Bécsben
A román katonák megszállják a bécsi Ferdinánd-kaszárnyát
Maniu Bécs ura lesz hadseregével
Bartha hadügyminiszter és a román katonák esküje
A románság forradalmi központja: Arad
A román püspökök históriai pásztorlevele és politikai állásfoglalása
A szerbek bevonulnak Magyarországba
Károlyi Mihály kálvária-utja Belgrádban
Egy müveletlen francia tábornok
3. Fejezet - Az erdélyi románok ultimátuma a Károlyi kormányhoz 157
Az Egyesült Államok kormánya már a béketárgyalások előtt elismeri Románia jogát Erdélyre
Az erdélyi románság jegyzéket intéz a budapesti kormányhoz, amelyben korlátlan egyeduralmat követel 26 vármegyére
Sorsdöntő tárgyalások Jászi Oszkár és a román vezérek között Aradon
Jászi közvetitő ajánlatát elutasitják a románok
Maniu nyiltan kimondja, hogy "a románság le akar számolni Magyarországgal"
A Román Nemzeti Tanács "tiltakozás"-t bocsát a világ közvéleménye elé, amelyben a forradalmi kabinetet az "elnyomók kormányának" nevezi
4. Fejezet - Az elsodort Erdély 170
Hivatalos magyar körök az utolsó pillanatig sem számoltak komolyan Erdély elvesztésének lehetőségével
1918. végén Erdélyt katonailag kiüritik
Gróf Tisza István optimizmusa
Kolozsváron az összeomlás heteiben megalakul a Magyar Nemzeti Tanács és véglegesen átveszi Erdély felett a hatalmat
A katasztrófa óráiban Erdély magyarsága egymást marta
Az önálló székely köztársaság terve
A székelyek Mackensen hadseregével együtt szembe akartak szállani a román hadsereggel
Barabás kolozsvári esperes szomoru, történelmi naplója
5. Fejezet - Vajda Sándor behivja a román hadseregete 179
Az erdélyi románok levélben sürgetik a román haderő bevonását Erdélybe
Bratianu miniszterelnök követe Aradon
Az összeomlás eseményeinek visszhangja Bukarestben
Tüntetések a német megszállók ellen
Menesztik a német-barát Marghiloman kormányt és háborus minisztériumot neveznek ki
Ferdinánd király elrendeli a legyőzött román hadsereg mozgósitását
Ultimátum Mackensen tábornokhoz
Mackensen megkezdi a kivonulást
A székely hadosztály megalakulása
A székely katonák a Marosba akarják dobni Fényes Lászlót
Teljes felfordulás, rablások és gyilkosságok a forradalmi Erdélyben és a Bánátban

II. KÖTET
IV. RÉSZ
1. Fejezet - A román haderő bevonul Erdélybe 5
A 7. román divizió megszállja Borszéket és nagy gyorsasággal halad előre
Mosoiu tábornok kiáltványa Erdély románjaihoz
A kétségbeesés végigzug a Székelyföldön
A székelység reménytelen nagygyülése és manifesztációja Kézdivásárhelyen
Reményik Sándor váteszi költeménye a tragédia napjaiban
A román vezérkar proklamációja Erdély összlakosságához
"Teljes szigorral fog büntettetni!"
A Román Nemzeti Tanács agressziv magatartása a magyar kormánnyal szemben
Temesváron felakasztják és elégetik Tisza István rongyszobrát
A Bánáti Köztársaság kikiáltása
A szerbek megszállják Temesvárt és az aradi várat
A Bánáti Köztársaság tündöklése és bukása
2. Fejezet - Károlyi Mihály kétségbeesett kiáltványa a nemzetiségekhez 19
A kiáltvány közigazgatási, igazságügyi, kulturális autonómiát igér a nemzetiségeknek és az igéretek megvalósitását becsületszavával biztositja
Erdély zsidóságának állásfoglalása és kettészakadása
Román erőszakoskodások
Az első szász állásfoglalás
Cenzura Csikszeredán
Szerb-román ellentétek a Bánát miatt
Egy nappal a románság sorsdöntő gyulafehérvári nemzetgyülése előtt
A román vezetők igazgatott vitája Erdély és a Bánát autonómiájáról
Összetüzés a szociáldemokraták és a nemzetipártiak között
Maniu javaslatára kimondják, hogy a román Erdélynek nem kell autonómia
Javaslat arról, hogy az egyesült Románia alkotmányozásából ki kell zárni a magyarokat és a németeket
3. Fejezet - 1918. december 1: az elszakadás 38
Százezer román a gyulafehérvári gyülésen, mely kimondja Erdély elszakadását és Romániával való egyesülését
A gyulafehérvári pontok
Miron Cristea ravaszoknak és intrikusoknak bélyegzi a Habsburgokat
Ferdinánd király és Mária királyné táviratai Gyulafehérvárra
Bukarestben tizenöttagu küldöttség felajánlja az impériumot a román uralkodóháznak
Román királyi dekrétumok Erdély és a regát egyesitéséről
A csatlakozás napján egy rendelet minden politikai hatáskört kivesz az erdélyi vezérek kezéből és igy megindul Erdély és a regát között a nagy küzdelem
4. Fejezet - Százhuszezer magyar tiltakozik és zokog Kolozsvárt 44
Marosvásárhelyt, Szászrégent és Brassót megszállja a román haderő
Előnyomulás Kolozsvár irányába
A székely katonák esküvel fogadják, hogy utolsó csöpp vérükig küzdenek Erdélyért
Szennyes visszavonások gyilkolják a magyar egységet
Egy magyar ur, aki sóvárog a román megszállás után
Neculcea román tábornok felszólítja Kolozsvárt, hogy ellenállás nélkül adja meg magát
Erdély magyarsága az önrendelkezési jogalapjára helyezkedik és ünnepélyesen tiltakozik a világ közvéleménye előtt
120 ezer magyar drámai gyülése Kolozsváron
3. Fejezet - Kolozsvár román kézen 56
A megszállás drámai részletei
A román katonai parancsnokság cenzura alá helyezi a postát, a telefont és a sajtót
Ostromállapot Erdély fővárosában
Az antant engedélyt ad Romániának ujabb területek megszállására
Vyx francia alezredes egy brutális katonatiszt
A gász órái
A franciák a Bánátban
Jellemző adalékok a magyarság hangulatképéhez
Arad város megszállása
Ukrán-román harcok Máramarossziget körül
1919. elején Máramarosszigettől Brassóig román az ur
A székely hadosztály támadni akar
Károlyi Mihály Szatmáron Magyarország fegyveres felszabaditását igéri

V. RÉSZ
1. Fejezet - Erdély az örvényben 71
A kolozsvári papok internálása
Kilenczszázezer korona sarcot fizet Kolozsvár
Apáthy István letartóztatása és elitélése
Báró H. R.-né, Pathe francia tábornok és a magyar zászló
Az Unirea cimű lap vérengzéssel fenyeget
Jelenet a kolozsvári református egyházkerület ülésén
Botbüntetések Erdélyszerte
Papok a deresen és a tömlöcben
Adatok a magyar püspökök zaklatásáról
A lakásrekvirálás és a nyilt rendelet
A magyar értelmiség tagjai kényszermunkán
A románok a fegyverszüneti-szerződés ellenére átveszik a közigazgatást
Az első románnyelvű tárgyalás a kolozsvári Táblán
A román királyi pár Kolozsváron
2. Fejezet - A magyar iskolák katasztrófája 84
A magyar köztisztviselők, tanárok és tanitók hüségeskü-tragédiája
A Consiliul Dirigent két történelmi rendelete a hüségesküről
Uccára kerül a hüségesküt megtagadó erdélyi magyar középosztály
Irtóhadjárat a magyar iskolák ellen
Négy év alatt a magyar elemi iskolák 68 százalékát megszüntette a kormányzat
A magyar óvódák bezárása
A magyarnyelvü középfoku oktatás beunkózása
Elveszik az egyházaktól a tanulmányi alapokat
Irredenta-vádak a magyarnyelvü gimnáziumok ellen
Nyilvánossági jog és sovinizmus
A kulturzóna, a névelemzés és a baccalaureatus
Angelescu hirhedt kulturzónája
A román közoktatás-ügy szinvonalának sülyedése
Az Angelescu-féle iskolai törvények
3. Fejezet - "Horatio, halott vagyok!" 101
Az erdélyi magyar szinészet az impérium-változás sodrásában
A románok átveszik a kolozsvári Magyar Nemzeti Szinházat
Az utolsó drámai előadás
Janovics Jenőt lakásából katonák dobják ki az uccára
Lupu és Goga nyilatkozata
A magyar szobrok és műemlékek eltávolitása
Burjánzik a denunciálás
Az összeesküvési és irredenta-pörök
Zuhognak a halálos itéletek
A magyar értelmiségi osztály vezetői a börtönben
Hazaárulási pörök mindenfelé
Passziv rezisztenciában Erdély magyarsága
Dr. Sándor József társtalan küzdelme a román parlamentben

VI. RÉSZ
1. Fejezet - Erdély szász népe az összeomlásban 117
Az összeomlás megnyilvánulása Nagyszebenben, a szászság középpontjában
A medgyesi gyülés
A szászok csatlakozása Romániához
Teutsch Fritz szebeni püspök furcsa indokai a tulzottan gyors csatlakozással kapcsolatban
A Consiliul Dirigent és a szászok
A csatlakozásról szóló határozati javaslat
A szász közhangulat a csatlakozás után
Egyházellenes hangulat a szászok körében
Brandsch Rudolf szerepe
A szászság sérelmei a csatlakozás után
Injuriák a közigazgatási, igazságszolgáltatási és agrár téren
A pénzbeváltás
A segesvári "Sachsentag" és annak nemzeti programja
Az uj alkotmánytörvény
2. Fejezet - A végkatasztrófa utja 127
Bratianu Jonel erőfeszitései a békekonferencián, hogy minél nagyobb magyar területet szállhasson meg
Az antant végzetes határozata Magyarország további megszállásáról
A magyar szociáldemokrata és kommunista pártok egyesülése a katasztrófa óráiban
A bolseviki kormány hatalmon
Smuts tábornok közvetitése Clemenceau és Kun Béla között
A kommunisták visszautasitják a közvetitő ajánlatot
A román hadsereg általános offenzivába megy át
A vörös haderő veresége
Nagyvárad, Nagyszalonta, Szatmárnémeti és Nagykároly román kézen
A székely hadosztály megadja magát a román haderőnek
A hadosztály katasztrófája
Kun Béla békeajánlata a románokhoz és csehekhez
A bolseviki kormány lemond Magyarország területi integritásáról
Arad, Lugos, Temesvár román uralom alá kerülnek
3. Fejezet - A békekonferencia 144
A békekonferencia megnyitása és szerveinek kialakulása
A Négyek Tanácsának diktátori tevékenysége a békekonferencián
Hogyan váltak a békekonferencia határozatai diktátumokká
Románia szerepe a békekonferencián
Bratianu Jonel és Take Jonescu szembe kerülnek egymással a meghóditandó területek miatt
Éles harc Jugoszlávia és Románia között a Bánát tulajdonjoga kapcsán
A román és jugoszláv küldöttek csatái
A konferencia a Bánátot kettéosztja a két ország között
Bratianu Jonel harcai a kisebbségvédelmi szerződés ellen
Küzdelem a Magyarországtól Romániához csatolandó területek megnagyobbitásáért
Bratianu sulyos konfliktusok után otthagyja a békekonferenciát
Belső válságok Romániában
Hogy döntött a konferencia milliónyi ember sorsáról
Bratianu lemondása után Vaitoianu tábornok, majd vajda Sándor következik kormányra
A nagyhatalmak ultimátuma Romániához
A románok aláirják a szerződésekeet
4. Fejezet - Trianon 160
A nagyhatalmak 1919. végén felszólitják Magyarországot, hogy a békeszerződés átvételére küldje ki megbizottait a konferenciára
A magyar kormány válaszában három román őrizetben levő szakértőjének szabadonbocsátását kéri
A nagyhatalmak elutasitják a kérést
A magyar küldöttek kijelölése
A delegáció elindul Párisba
A békediktátum átvétele
A Legfőbb Tanács rideg intézkedéssel szétdarabolja Magyarországot
Apponyi franciául, angolul és olaszul klasszikus tiltakozó szónoklatot tart a Legfőbb Tanács előtt
A békekonferencia nem hajlandó a rendelkezéseken enyhiteni és visszautasitja Magyarország kérését, hogy a területekről népszavazás döntsön
A magyar békedelegáció lemondása
Az uj küldöttek aláirják a diktátumot
A magyar parlament ratifikál
Nemzeti gyász Magyarországon
Főbb forrásmunkák 173

Témakörök