Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján I-III.

Előszó

Hazánk első szent királya, aki minden vonatkozásban tökéletes ember volt, közel ezer esztendő óta mint igazi apostolunk és atyánk, mint a legkiválóbb katolikus uralkodó és mint a katolikus egyház nagy szentje él szüntelen a magyar nemzet köztudatában, amit ebben az Emlékkönyvben történettudósaink színe-java a rendelkezésre álló hazai és külföldi történelmi források alapján tudományosan is alátámaszt és megerősít.
Álmos és Árpád vezérek nemes sarja, Géza fejedelem és Sarolta halhatatlan fia volt Szent István, aki a X. század második felében (969 táján) az ősi Esztergom várában született, ahova azóta vallásos és hazafias áhítattal zarándokol a magyar, hogy mártiréletében vígasztalást, erőt, bátorságot és irányítást nyerjen. Vissza

Fülszöveg

"Hazánk első szent királya, aki minden vonatkozásban tökéletes ember volt, közel ezer esztendő óta mint igazi apostolunk és atyánk: mint a legkiválóbb katolikus uralkodó és mint a katolikus Egyház nagy szentje él szüntelen a magyar nemzet köztudatában, amit ebben az Emlékkönyvben történettudásaink színe-java a rendelkezésre álló hazai és külföldi történelmi források alapján tudományosan is alátámaszt és megerősít. "Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás ezen sorokkal kezdte ötven évvel ezelőtt a híres Szent István Emlékkönyv bevezetőjét. Az Emlékkönyv szerkesztésére a Magyar Tudományos Akadémia elnökétől 1936 januárjában kapta a megbízatást. A bevezető mellett ötven tanulmányt tartalmazó monumentális Emlékkönyv a kor legmagasabb tudományos szintű feldolgozásában adta közre mindazt, amit az Európa-hírű nevekben bővelkedő, kiváló szakmai fölkészültségű szerzőgárda szorgosan összegyűjtött Szent Istvánról és koráról, az egyház- és államszervezésről, valamint a nagy király alakjának utóéletéről. A hazai történetírás egyes területeken azóta sem tudott új, döntően más vagy nagyobb jelentőségű eredményeket fölmutatni. A közelmúltban megjelent, összefoglaló jellegű művek egész sora merít ebből a manapság egyre nehezebben föllelhető és egyre nagyobb értéket képviselő tanulmánygyűjteményből.
A megújult történelemszemlélet és történetírás nem mondhat le a nagy elődök máig érvényes, forráskutatásokkal bőségesen megalapozott eredményeiről: valamint nem engedheti meg azt a fényűzést, hogy ez az alapvető könyv továbbra is csak a legszűkebb szakmai körök számára legyen hozzáférhető. E szempontok figyelembevétele indította a Kiadót, hogy Szent István halála 950. évfordulóján az ötven éve megjelent ötven tanulmányból a legjobb, legidőtállóbbnak bizonyult Húszat ismét közreadja, élve a reprint nyújtotta lehetőségekkel.
A szerkesztés gondosan ügyelt arra, hogy a válogatás révén a tanulmánykötet eredeti, belső szerves egysége lehetőleg ne sérüljön és az írások téma szerint minél nagyobb területet öleljenek el, a komplex történelmi valóságot minél teljesebben közvetítsék. A tanulmányok első csoportja az előzményekről, pontosabban a kereszténység és a magyarság kapcsolatáról tudósít. Szent István egyház- és államszervezését négy tanulmány taglalja. A magyarság további sorsát meghatározó II. Konrád német-római császárral vívott háború okait, lefolyását ismerteti ezt a második egységet lezáró értekezés annak bizonyságaként, hogy Szent István munkássága kiállta a legkeményebb próbát is. Szent királyunk oklevelei, az "Intelmek" forrásai és a veszprémvölgyi görög oklevél a művelt olvasóközönség részéről is érdeklődésre tarthat számot. Szent István családi története hasznosan egészíti ki az előző írásokat, hiszen a személyes kapcsolatok jobb ismerete háttérinformációkkal szolgál. A Szent Korona körül hazakerülte óta zajlanak a viták, ám a végleges következtetések kimondása még messze van. Ezért kiemelkedő jelentőségű az, e témakörhöz kapcsolódó három tanulmány újbóli közzététele. Szent István alakját a középkori magyar és külföldi történetírás sok-sok forrása őrizte meg, ezek áttekintése nélkülözhetetlen az elmélyültebb történelemismerethez. Mindennek összegzéseként "Szent István a magyar történet századaiban" Szekfű Gyula tollából látott napvilágot. A szerzők névsora a kötet értékeiért kezeskedik: Alföldi András, Balanyi György, Balogh József, Csóka J. Lajos, Döry Ferenc, Ember Győző, Fettich Nándor, Gombos F. Albin, Huszár Lajos, László Gyula, Mihályi Ernő, Moravcsik Gyula, Pais Dezső, Szekfű Gyula, Szentpétery Imre, Váczy Péter.
A tanulmányokat gazdag képanyag egészíti ki. Az Emlékkönyv újra hozzáférhetővé válása jelentős gazdagodás Szent István és kora források alapján történő, kritikai megismerésében. Vissza