Erdélyi Utikalauz

Előszó

Amidőn a harmadik utikönyvemet bocsájtom utjára, eszembe jut egy hires francia történésznek és írónak, Proustnak a mondása, mely szerint minden vidékről, amelyről olvastunk, vagy hallottunk anélkül, hogy valaha is ott lettünk volna, határozott emlékként él tudatunkban. Ezek az ismeretlen vidékekről, tájakról, népekrő. lakosokról felraktározott emlékképek épp ugy részesei lesznek életünknek, mint valóságos élményeink.
A könyvben feltüntetett összes erdélyi helyeket személyesen jártam végig. Az adatokat a már meglévő forrásmunkákból és a városok által rendelkezésemre bocsájtott adatok alapján állítottam össze. A székelyföldi összeállításnál nagy egítséget találtam dr. Csibi Andor gyergyószentmiklósi városi tanácsnok ur könyvében és személyes közreműködésében. Egyéni tapasztalatok alapján győződtem meg az elszállási lehetőségekről, vendéglőkről: könyvemben csakis olyan szállodákat és vendéglőket ismertetek és ajánlok, amelyek minden téren megfelelnek a vendéglátás követelményeinek. Őszintén meg kell m ondanom azt is, hogy Marosvásárhelyi kivéve a szorosan vett Székelyföld szállodaipara igen szegény. Természetesen ez nem vonatkozik a fürdőkre, csupán csak a Székelyföld kisebb városai szállodáiról beszélek, melyek bár tiszták, kiszolgálásuk figyelmes, sajnos azonban szobáiknak száma nem elegendő nagyobb vendégforgalom lebonyolítására. Jőelőre figyelmeztetek mindenkit, aki a Székelyföldre utazik, gondoskodjék előre szállási lehetőségről, mert könnyen előfordulhat, hogy megfelelő szállás nélkül marad. Autósoknak pedig figyelmébe ajánlo, hogy kellő tartalék-abroncsot vigyenek magukkam, mert az utak - sajnos - még eléggé rossz állapotban vannak.
Könyvemben kivonatosan ismertetem a többi magyar városokat is: tájékozásul a visszatért fiataloknak, hogy ezáltal is közelebb hozzam őket a 22 év alatt elérhetetlen álomnak képzelt Anyaországhoz. Vissza