A némafilm egyetemes története 1895-1929

Szerző

Szerkesztő

'Hevesy Iván: A némafilm egyetemes története 1895-1929 ' összes példány

Kiadó:	Magyar Filmintézet
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1993
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	407 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 13 cm
ISBN:	963-7147-19-5

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A századelő fiataljai is szerettek moziba járni, átélni a csodát, hogy a kép megmozdul, a valóság rögzíthető, ráadásul érzelmes vagy fantasztikus történetek peregnek a vásznon. Ám kevesen voltak, akik a technikai csoda feletti ámuldozás vagy akár csak a kitűnő szórakozás közepette felismerték volna, hogy éppen egy új művészet megszületésének kortársai és szemtanúi. Hevesy Iván egész munkásságában ez a mozzanat a legrokonszenvesebb: tudta, hogy azért kell megörökítenie mindent, mert „még egy-két évtized, és a mai embernemzedékben már elmosódó, nehezen elemezhető emlék lesz a mozi születése".
A film őskora valóban sok tekintetben homályos már; a pionírok nem gondoltak az utókorra, tekercseik megőrzéséről, gyűjtéséről nem gondoskodtak, nagyon sok film elveszett. Már majdnem eltelt a filmművészet első 100 éve, de a keletkezett alkotások gyűjtésének és megőrzésének intézményes feltételei csak az elmúlt 40-50 évben alakultak ki. így aztán nyugodtan állíthatjuk: Hevesy írásai szinte muzeális értékűek, s minden filmbarát ugyanazzal a tisztelettel kezelheti őket, mint a régész a földből kiásott műkincseket: aki mindezt papírra vetette, jelen volt az évszázados művészet kezdeteinél. De nemcsak ott volt és beszámolt, nemcsak krónikása akart lenni, hanem már a kezdetektől törvényeket, műfaji meghatározókat, sajátosságokat: esztétikát keresett és talált a kezdetleges, sokszor primitív, de a jövő lehetőségeit mégis tartalmazó őskori filmecskékben, majd később, a hőskor maradandó értékű, máig klasszikus némafilmjeiben.
A 100 éve született Hevesy már 1913-ban, egyetemista korában szemináriumi dolgozattal jelentkezett a mozidrámáról. Később képzőművészeti kritikái és fotóesztétikai írásai mellett rendszeresen foglalkozott a filmmel, elemzései rangos folyóiratokban láttak napvilágot. A Nyugatban 1922-től 1928-ig jelentek meg kritikái, esszéi ma már filmtörténeti jelentőségű filmekről, Chaplin Aranylázáról, Fritz Lang Metropolisáról, Murnau Virradatáról, de írt rendezői és színészportrékat is Abel Gance-ról, Buster Keatonról, Elisabeth Bergnerről és másokról, valamint meghonosított egy jellegzetes kritikai műfajt, „A filmszezon mérlegét", amelyben egy-egy év termését elemezve a filmművészet fejlődésének tendenciáiról is képet alkothatott. 1925-ben pedig az Athenaeum kiadásában jelent meg legfontosabb elméleti írása, A filmjáték esztétikája és dramaturgiája, amely legalább annyira értékes alapmű, mint a 20-as évek elején kibontakozó és felvirágzó nemzetközi filmelméleti irodalom, Louis Delluc, Léon Moussinac, Balázs Béla, Rudolf Arnheim munkái. Publikált még Hevesy Iván a Kékmadárban és a Magyar írásban, dolgozott a Németh Antal szerkesztette Színészeti Lexikon számára, 1943-ban pedig megjelentette A film őskora és hőskora című művét, kötetünk első nagy fejezetét. Vissza

Fülszöveg

Most, hogy hamarosan 100 éves lesz a 20. század legizgalmasabb művészete, a film, talán sokaknak eszébe jut majd: milyenek is lehettek a kezdetek? Hogyan lett a bűvészmutatványból, vásári látványosságból önálló művészeti ág? Milyen lehetett „a film őskora és hőskora"?
Hevesy Iván, az 1966-ban elhunyt művészettörténész és műkritikus csaknem egyidős volt a filmmel, lelkes hívéül szegődött, és a kezdetektől figyelemmel kísérte fejlődését Alapos tudósként adatokat gyűjtött, filmek és jellegzetes irányzatok sajátosságait elemezte, hasonlította össze a „régi" művészetekkel. Könyve mégsem hagyományos tudományos mű, hanem a művészetrajongó kutató felfedező kalandja, aki teljesen tisztában volt azzal, amivel valószínűleg kevesen akkoriban: hogy „a művészettörténet legszebb, legizgalmasabb korszakának lehetett szemtanúja: új művészet született meg szeme láttára, új forma, új mondanivalókkal, aminek néni volt mása a görög tragédia, a színpadművészet kialakulása óta".
Hevesy több évtized... Tovább

Tartalom

Előszó 7
ELSŐ RÉSZ
A film őskora és hőskora 13
A megmozdult kép mámora 15
Új művészet születik 18
A filmjáték őstörténete: 1895-1903 20
Georges Méliés kora 20
Az ősburleszk 23
A képközi felírás megjelenése 26
A filmjáték eltévelyedése és megtérése 30
A filmművészet hőskora: 1905-1914 34
A filmstílus kialakulása 34
A filmregény virágzása 38
Kísérlet a filmdráma megteremtésére 47
A filmvígjáték és a filmburleszk külön utakon 50
MÁSODIK RÉSZ
A némafilm stílusának alakulása 1919-től bukásáig 55
A filmkultúra fő területei a némafilm korában 57
Az amerikai film technikája és művészete 59
Az amerikai filmkultúra 59
Az amerikai filmrendezés és filmmontázs 65
Amerikai filmtéma és filmköltészet 75
Az amerikai filmszínész 81
Az amerikai filmburleszk 87
A filmművészet legédesebb gyermeke 87
A burleszk csodás elemei. A filmtrükkök 90
A burleszk, a görbe tükör 96
A burleszk harca a gép és törvény ellen 98
A burleszk hősei 101
Chaplin 103
Chaplin küldetése 103
„A night in an English Music Hall" 107
Chaplin, a komédia hőse 109
A tragikus felismerés. A zarándok 112
kölyök 118
Chaplin, a tragikomédia hőse. Az Aranyláz 121
A Cirkusz 126
Nagyvárosi fények 129
Modern idők 132
Buster Keaton 137
Az esztétikai hajszál 137
A balga szent 140
A logikai tótágas 143
Az élet visszája 145
Burleszk és az élet 149
Harry Langdon, Roscoe Arbucle, Harold Lloyd 154
Az amerikai vígjáték 158
a német film 160
A német film felemelkedése 160
A német filmregény és filmdráma 162
A német romantikus filmregény 162
A német film-rémdráma. A történeti film 166
A német film meseírói 170
Thea von Harbou, a német filmregény meseírója 170
Hans Kraly, a német filmdráma meseírója 174
A német némafilm rendezői 181
Lubitsch történelmi filmjei és filmtragédiái 181
Lubitsch vígjátéki stílusa 184
A német filmvígjáték 190
A német filmdráma nagy mesterei 193
F. W. Murnau a rendező; Carl Mayer, az író 193
A német kamara film 202
A német film színészei 206
A német filmjátszás 206
Emil Jannings 208
Konrád Veidt - Werner Krauss - Paul Wegener 212
Pola Negri - Elisabeth Bergner 221
a francia film 229
A francia filmrendezés 229
A régies stílus: Louis Nalpas - Leonce Perret 229
A nagy romantikus: Abel Gance 231
Az új stílus: Poirier, Duvivier L'Herbier, Cavalcanti 238
A francia avantgárd 240
A francia filmjátszás 245
Severin Mars 245
Sztárrendszer nélkül. Az új generáció 249
Francia-orosz filmkultúra. Az „Albatros" 253
Az „Albatros" színészei 261
az orosz némafilm 269
A színpad hagyománya és az orosz film 269
Az orosz film küldetése 271
Agitáció és szórakoztatás 274
Az orosz forradalmi film 278
Az orosz forradalmi film realizmusa 282
Az orosz filmrendezés 283
Az orosz filmjátszás 294
Tömegek és típusok az orosz filmen 297
a dán és a svéd film 302
A dán film 302
A svéd film 311
A svéd filmkultúra 311
A svéd film művészei 315
HARMADIK RÉSZ
Kísérletek tiszta filmstílus megteremtésére 323
Stilizáló törekvések a némafilmben 325
Az expresszionista film: Dr. Caligari 325
A konstruktivista film: az Aelita 328
Törekvések tiszta filmre 330
A burleszk tiszta filmstílusa 330
Az epikus-realisztikus tiszta film 333
Film mese nélkül 345
A filmhíradó 345
Az utazási film 352
Tiszta film mese nélkül: A nagyváros szimfóniája 355
A rajzos film 359
A rajzos film születése: Émile Cohl 359
Az amerikai rajzos film: P. Sullivan - W. Disney 361
A rajzos film grafikai értéke. Az európai rajzos film 367
Az absztrakt rajzos film 370
Jegyzetek 375
Név-és címmutató 385
Hevesy Iván élete és munkássága 405

Témakörök

Művészetek > Film > Filmesztétika
Művészetek > Film > Kézikönyvek, lexikonok
Művészetek > Film > Filmtörténet > Időrendben > Őstörténet
Művészetek > Film > Műfajok > Némafilm

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem