A magyar honvédelem egy negyedszázada 1919-1944 I-II.

Tartalom

I. KÖTET

Első rész AZ 1918. OKTÓBER 31-TŐL 1945. ÁPRILIS 4-IG TERJEDŐ KORSZAK KATONAI TÖRTÉNETE
Első fejezet TÖRTÉNELMI ELŐZMÉNYEK
I. A magyar honvédelem a hanyatlás útján 7
II. Küzdelem az önálló magyar hadseregért a Monarchia keretében 28
III. A magyar honvédség mint a császári és királyi (közös) hadsereg szellemi hagyományainak örököse 34
1. Az új magyar hadsereg konzervatív szelleme és hagyományai 34
2. A Monarchia államigazgatásából, katonapolitikájából és hadügyi igazgatásából átörökített felületesség az új honvédségben 38
3. A Monarchia hadseregéből átörökített vezetési és fegyelmi rendszer az új honvédségben. 41
4. A Monarchia hadseregéből átörökített téves, illetve tévesen értelmezett és alkalmazott harcelvek 47
Második fejezet KATONAI ESEMÉNYEK ÉS A HONVÉDELMI SZERVEZET ALAKULÁSA A MONARCHIA ÖSSZEOMLÁSÁTÓL HORTHY ALTENGERNAGY KORMÁNYZÓVÁ VÁLASZTÁSÁIG (1918-1920)
I. A magyar honvédelem a forradalmi idők korszakában 51
II. Katonai események a Károlyi-kormány időszakában 54
1. Károlyi kormánya feladja az ország területének nagy részét s szétzülleszti a magyar fegyveres erőt 54
2. Az ellenséges szomszéd államok fegyveres felkészültsége 55
3. Intézkedések a magyar hadsereg szervezésére. Harcok a demarkációs vonalon. 57
4. A Szövetséges és Társult Főhatalmak a román arcvonalon a magyar csapatok további visszavonását rendelik el. Károlyi átadja a hatalmat a kommunistáknak. 62
5. A Károlyi-kormány katonapolitikájának méltatása 65
III. A magyar Tanácsköztársaság hadseregének harcai a románok és csehek ellen (1919. március 21. - augusztus 1.) 67
1. A korszak általános jellemzése. A magyar Tanácsköztársaság megalakulásának nemzetközi vonatkozásai. 67
2. A tanácskormány elutasítja a békekonferencia mérsékeltebb javaslatát a semleges zóna létesítésére. A román hadsereg újra támadásba kezd. 70
3. A Tanácsköztársaság katonai helyzete a hatalomátvételkor 72
4. A tanácskormány katonapolitikája és hadseregszervezési intézkedései 74
5. A demarkációs vonal védelme a hatalomátvétel idején. A hadvezetőség helyzetmegítélése. 77
6. Támadó előkészületek a magyar Tanácsköztársaság ellen 80
7. A román támadás megindulása. A Vörös Hadsereg visszavonulása a Tisza vonalára. 81
8. A csehszlovák hadsereg támadásának megindulása 84
9. Böhm Vilmos, a Keleti Hadsereg parancsnoka elrendeli a hadműveletek beszüntetését. A kormányzótanács a háború folytatását és általános mozgósítást rendel el 85
10. A Vörös Hadsereg újjászervezése 87
11. A Szolnok, Salgótarján és Eger körüli harcok. A Vörös Hadsereg átcsoportosítása a déli arcvonalra. 89
12. A felvidéki hadjárat 92
13. A Vörös Hadsereg támadási kísérlete a románok ellen 99
14. A tanácskormány időszaka katonai eseményeinek méltatása 106
15. Politikai és katonai események a Tanácsköztársaság bukása után 111
IV. A Nemzeti Hadsereg megalakulása 113
1. A bécsi ABC komité, valamint a szegedi ellenkormány tevékenysége. Horthy altengernagy IV Károly király javaslatára szerephez jut a szegedi ellenkormányban. Az Etelközi Szövetség. 113
2. A szegedi ellenkormány fegyveres ereje 117
3. A szegedi fővezérség és Julier vezérkari főnök kapcsolatai. Horthyék elutasítják a Vörös Hadsereg elleni közvetlen katona beavatkozásra vonatkozó szerb-francia javaslatot 121
4. Horthy szerepe a szövetséges hatalmaknak a magyar Tanácsköztársaság megdöntésére a franciákkal, románokkal és szerbekkel közösen tervezett katonai támadó akcióban 125
5. A Nemzeti Hadsereg megalakulása a Dunántúlon báró Lehár ezredes csapataiból és Horthy alakulataiból 127
6. Bizonytalanság a kormányhatalom gyakorlásában. József kir. herceg Horthyt megerősíti a szegedi kormánytól nyert fővezéri állásában. 129
7. A Magyar Nemzeti Hadsereg szervezése a Dunántúlon 130
8. A Honvédség és a tiszti különítmények viszonya 136
9. József kir. herceg lemond kormányzói tisztségéről. A Nemzeti Hadsereg bevonul a fővárosba. Az első hadrendi szervezés. 137
Harmadik fejezet A KORMÁNYZÓI INTERREGNUM KORSZAKA. KATONAI ESEMÉNYEK ÉS A HONVÉDSÉG FEJLŐDÉSE A KATONAI ELLENŐRZÉS IDŐSZAKÁBAN. (1921-1938)
I. Horthy altengernagyot kormányzóvá választják 143
1. A kormányzóválasztás 143
2. Jogbizonytalanság az 1920. évi törvényekkel teremtett kormányzói interregnum idején a hadüzenet és a Honvédség háborús alkalmazása kérdésében 148
II. Katonai események Horthy kormányzóvá választásától a trianoni békeszerződés katonai határozványainak életbeléptetéséig. 153
1. Horthy kormányzó a Honvédséget a saját személyére esketi fel 153
2. Katonai szervezkedési intézkedések a magyar kormány fennhatósága alatt álló területeken 154
3. A Magyar Királyi Honvédség bevetésének terve a lengyelek oldalán az orosz szovjet elleni háborúban 155
4. A Honvédség bevonulása Délbaranyába 156
III. A nyugatmagyarországi felkelés 157
1. A nyugatmagyarországi felkelés történelmi előzményei 157
2. Az osztrák csapatok bevonulását a felkelők fegyveresen akadályozzák meg. A felkelők vonakodnak a kormány visszavonulási parancsát teljesíteni. A felkelő vezérek Horthynál. 160
3. A nyugatmagyarországi felkelés következményei és méltatása 164
IV A trianoni békeszerződés katonai határozványai és annak következményei 166
1. A szárazföldi hadseregnél 166
2. Hadihajózási rendelkezések 168
3. A légi erők 169
4. A hadügyi költségvetés 169
5. Vegyi hadviselés 169
6. A leszerelés ellenőrzése 169
V A Honvédség szervezete a trianoni békeszerződés megkötésétől a katonai ellenőrző bizottság távozásáig. (1921-1927) 171
1. Szervezés 172
2. Fegyverzet 172
3. Rejtett alakulatok 172
4. Kiegészítés és mozgósítási előkészületek 173
5. Haderőn kívüli kiképzés 173
6. A Honvédség 1927. végén 174
7. A Honvédség kiképzése az ellenőrzés időszakában 175
VI. IV Károly király sikertelen kísérletei a magyar trón elfoglalására. A Habsburg-ház detronizációja. Horthy kormányzó korlátlan uralomra jut. 177
1. Történelmi előzmények 177
2. IV. Károly király trónvisszaszerzési kísérlete 1921. húsvétján 183
3. IV. Károly király fegyveres kísérlete trónja visszafoglalására 191
4. A budaörsi csata 196
5. Horthy a királyt fogságba ejti és kiszolgáltatja az antantnak 200
6. A magyar Nemzetgyűlés az antant követelésére detronizálja az Ausztriai Házat 202
7. A restaurációs kísérlet és a budaörsi csata történelmi következményei 206
VII. A Honvédség szervezete a katonai ellenőrző bizottság távozásától a katonai egyenjogúság visszanyeréséig (1928-1938) 212
1. Szervezés 214
2. A csapatok szervezetének fejlesztése 214
3. A Honvédség szervezete 1937. végén 215
4. Burkolt áttérés a zsoldos rendszerről az általános védkötelezettségre 216
5. A Honvédség harcértéke a katonai ellenőrzés 17. éve után 217
6. A Honvédség harcelvei és kiképzése az ellenőrzési időszak végén. Az új Harcászati Szabályzat harcelvei. 219
7. Hadvezetőségünk mulasztásai a trianoni évek alatt. A nemzeti közvélemény a szabad fegyverkezést sürgeti. 221
8. A magyar kormány katonapolitikája a konszolidáció időszakában 224
Negyedik fejezet A TERÜLETVISSZASZERZÉSEK ÉS A HÁBORÚRA VALÓ ELŐKÉSZÜLET KORSZAKA (1938-1941)
I. A korszak általános jellemzése. Magyarország a békepolitika útján. A területvisszaszerzések kapcsán az ország a német politikai törekvések sodrába került. 227
II. A magyar-német kapcsolatok fejlődése a két világháború között 231
1. A kelet európai kis államok és Magyarország helyzete a német és orosz nagyhatalom közötti térben 231
2. A magyar-német kapcsolatok történelmi fejlődése 234
3. A magyar-német kapcsolatok elemei a két világháború közötti időszakban 237
4. Magyarország a németbarát politikai orientáció útján 239
5. A hitleri politika rosszhiszeműsége a magyar érdekekkel szemben 244
III. A németekkel való közös hadviselés a két világháborúban 249
1. Magyarország a Tengelyhatalmak szövetségi rendszerében 249
2. A német stratégiai tervezés alakulása a második világháborúban. A magyar hadvezetőség hiányos értesültsége a német stratégiai tervezésről. 253
IV. Magyarország a szabad fegyverkezés útjára lép 263
1. Politikai előzmények 263
2. A hadseregfejlesztés pénzügyi előkészítése 264
3. A magyar ipar mozgósítása a hadseregfejlesztés céljára 265
4. A Honvédség fejlődése 1938 őszétől 1941 tavaszáig 265
V. A felvidéki terület és kárpátalja megszállása 1938. őszén És 1939. tavaszán 271
1. A kieli flottaparádé. Német és magyar államférfiak tanácskozása a csehszlovák kérdésről. 271
2. Az első bécsi döntés a magyar revíziós igények kielégítésére 273
3. A Honvédség szerepe a felvidéki területek megszállásában 276
4. Sikertelen kísérlet Kárpátalja megszállására 1938. novemberében 280
5. Magyarország csatlakozik az antikomintern paktumhoz 287
6. Csáky látogatása Hitler kancellárnál. A német kormány beleegyezését adja Kárpátalja megszállásához. 288
7. Csehszlovákia teljes felbomlása 289
8. A Magyar Királyi Honvédség hadműveletei Kárpátalja megszállására 292
9. A felvidéki és kárpátaljai események katonai méltatása 294
VI. A Magyar Királyi Honvédség szerepe Albániának az olaszok által történt megszállása idején. Teleki bemutatkozása és első tárgyalása Rómában. 299
VII. Események 1939. nyarán 302
1. Teleki és Csáky tárgyalásai Hitlerrel és Ribbentroppal 302
2. Német követelések Kárpátalja természeti kincseinek kiaknázására, valamint Kárpátalja területéről ukrán propaganda megindítására. 303
3. A magyar kormány elgondolásai egy német-lengyel háború esetére. A német és olasz kormány kölcsönös segélynyújtási egyezményt köt. 304
4. A magyar kormány sikertelen javaslata a magyar, német és olasz hadiipar koordinálására 306
5. A magyar kormány elhatározása a lengyel kérdésben. Teleki levelei Hitlerhez és Mussolinihez. 307
6. Magyar előkészületek egy Románia elleni hadjáratra 309
7. Magyarország helyzete a világháború kitörésének előestéjén 312
VIII. A magyar kormány magatartása a német-lengyel háborúban 315
1. A lengyelországi hadjárat és következményei 315
2. Magyar események a lengyelországi hadjárat alatt 318
IX. A Teleki-kormány külpolitikája a világháború kitörésekor 320
X. A honvédelmi törvény 324
XI. Erdély északi részének megszállása 1940. nyarán 328
1. Politikai előzmények 328
2. Románia felbomlásának közvetlen előzményei 335
3. A német és olasz háborús tervekben beállott változások kedvezőhatása a magyar kormány erdélyi revíziós törekvéseire. Magyar-olasz vezérkari megbeszélések egy Jugoszlávia elleni olasz támadás esetére. 345
4. Magyar-román kétoldalú tárgyalások Turnu-Severin-ben. A bécsi döntés. Német előkészületek egy Romániába való bevonulásra. 347
5. A Magyar Királyi Honvédség megszállja Észak-Erdélyt 351
6. Az Észak-Erdély megszállása után kialakult helyzet. Magyarország csatlakozik a Háromhatalmi Egyezményhez. 352
XII. Werth vezérkari főnök korlátlan befolyása tesz szert az államvezetésben. Teleki sikertelen intervenciója a kormányzónál az államvezetésben szükséges egyensúly helyreállítására és a vezérkari főnök befolyásának korlátozására. 355
XIII. Magyarország szerepe a Jugoszlávia elleni hadjáratban 361
1. Történelmi előzmények 361
2. Német és olasz katonai beavatkozás a Balkánon. A hadjárat előzményei. 363
3. Az 1941. március 27-i belgrádi államcsíny 365
4. Német helyzetmegítélés a belgrádi tiszti felkelés után kialakult politikai és katonai helyzetről. Bevezető német katonai intézkedések. 366
5. A magyar katonai beavatkozás politikai és katonai előkészítése és közvetlen előzményei 368
6. Az angol kormány megszakítja a diplomáciai viszonyt magyar kormánnyal 372
7. Belső küzdelem a legfelsőbb magyar államvezetésben. Teleki Pál öngyilkossága. Bárdossy László, az új miniszterelnök feladja Teleki óvatos és tartózkodó politikáját. 373
8. Német, olasz és magyar hadműveletek Jugoszlávia ellen 377
9. Jugoszlávia elleni fegyveres fellépésünk következményei 381
XIV. Magyarország katonai helyzete a területvisszaszerzések után 387
Ötödik fejezet A SZOVJETUNIÓ ELLENI HÁBORÚ. A HÁBORÚ ELŐZMÉNYEI. AZ 1941. ÉVI HADJÁRAT
I. A Szovjetunió elleni háború előzményei 389
1. A német hadvezetőség elhatározza a Szovjetunió megtámadását. A háború általános kilátása. 389
2. A német hadvezetőség tévesen ítéli meg a világ erőviszonyait 392
3. A német hadvezetőség tévesen ítéli meg a német-orosz erők viszonyát 396
4. A téves német katonai számvetés valódi okai 399
II. Magyarország hadba lép a Szovjetunió és az Egyesült Államok ellen 404
1. Hadüzenet az alkotmányos szervek mellőzésével 404
2. A Szovjetuniónak történt hadüzenet politikai és katonai körülményei 408
3. A brit kormány hadüzenete. A kormányzó törvényes felhatalmazás nélkül hadat üzen az Egyesült Államoknak. 417
4. A Honvéd Vezérkar helyzetmegítélése a német-orosz háború kitörésekor 419
5. Az orosz és az amerikai hadvezetőség által levont hadászati és harcászati tanulságok a nyugati hadjáratok alapján. A szövetségesek értesülései a német tervekről. 426
III. A Szovjetunió elleni háború megindulása 432
1. A német haditerv 432
2. A hadszíntér. A Tengely-erők és az oroszok felvonulása 435
3. Az 1941. évi hadjárat első szakasza. A határmenti csaták 437
IV. Magyarország fegyveres beavatkozása a szovjet elleni hadműveletekbe. Az 1941. évi hadjárat 438
1 Előzmények 438
2 Az 1941. évi magyar hadműveletek az oroszok ellen 440
3. Horthy kormányzó és Hitler kancellár megbeszélései 1941 szeptemberében a Honvédség további alkalmazásáról 447
4. Az 1941. évi oroszországi hadjárat és a Gyorshadtest hadműveletének tanulságai 449
5. A magyar megszálló alakulatok harcai Ukrajnában 1941/42-ben 455
6. A magyar megszálló csapatok harcának tanulságai 457
V. Werth felváltása. Az Országgyűlés hozzájárul a határokon túl folyó hadműveletekhez. 459
1. Werth újabb kötelékek bevetését javasolja a kormánynak. A kormányzó Werthet felmenti és vitéz Szombathelyi altábornagyot nevezi ki a Vezérkar főnökévé. 459
2. A magyar országgyűlés utólagosan hozzájárul a Honvédségnek a határon túli alkalmazásához 461
VI. Szombathelyi vezérkari főnök külön tárgyalásai a német vezérkarral. Újabb német követelések. 462
Hatodik fejezet AZ 1942. ÉVI HADJÁRAT. A M. KIR. 2. HONVÉD HADSEREG KATASZTRÓFÁJA A DONNÁL.
I. A német támadási terv 1942. nyarára. magyar-német tárgyalások magyar csapatoknak az 1942. évi hadjáratban való részvételről. 465
II. Hadiesemények 1942. tavaszán a német támadás megindulása előtt. 472
III. Események a 2. hadsereg felvonulása előtt 475
1. A kormány törvényhozást és a sajtót tájékoztatja a háborúban való további fegyveres részvételünk felől 475
2. A kormányzó István fiát az országgyűlés kormányzóhelyettessé választja. Bárdossy miniszterelnök bukása, utóda Kállay Miklós. 476
IV. A 2. hadsereg szervezete, fegyverzete és felszerelése 478
V. A 2. hadsereg mozgósítása és felvonulása 484
VI. A németek haditerve az 1942. évi hadjáratra 486
VII. A németek támadó csoportosítása 1942. nyarára. Helyzet a M. Kir. 2. honvéd hadsereg III. hadtestének beérkezése idején. 489
VIII. A Heeresgruppe B előnyomulása a Don vonalára. Az oroszok tervszerűen visszavonulnak. 491
IX. A 2. hadsereg a don menti védelemben. Az 1942. nyári hídfőcsaták. 493
X. Vitéz Szombathelyi vezérkari főnök és nagybaczoni Nagy Vilmos honvédelmi miniszter szemléje a 2. hadseregnél. A 2. hadsereg anyagi hiányosságai a tél beálltakor. A magyar kormány két újabb megszálló hadosztályt bocsát a németek rendelkezésére. 498
XI. Brit-amerikai csapatok partraszállása Észak-Afrikában 502
XII. A német zöm támadása a Kaukázus irányába. A németek körülzárják Sztálingrádot. A német kaukázusi támadás elakad. 503
XIII. A németek veresége sztálingrádnál 505
XIV. A német hadvezetőség elhatározás és terve 1942/43 telére 507
XV. Hitler hadparancsa az 1942/43. év téli védelmének végrehajtására. Horthy kormányzó elrendeli a Hitler által tervezett „merev védelem" végrehajtását. 511
XVI. Az orosz hadsereg támadó hadműveletei 1942/43 telére 517
XVII. A m. kir. 2. honvéd hadsereg harcai 1942/43 telén és megsemmisülése a Don melletti védőállásban 521
1. A m. kir. 2. honvéd hadsereg parancsnokságának teljes tájékozatlansága az 1943. januári orosz támadás előtt 521
2. Az orosz támadás 1943. januárjában a 2. hadsereg ellen 525
3. Az oroszok az Uryw-i és Schtschutschje-i hídfőkből támadva áttörik a 2. magyar hadsereg arcvonalát 525
4. Az oroszok átkarolják a 2. hadsereg északi és déli szárnyát 527
5. A 2. magyar hadsereg megsemmisül. Fegyvertelen töredékei az Oskol vonalra vonulnak hátra. 530
6. A 2. magyar hadsereg töredékei az Oskol vonalán. A hadsereget a Führer parancsára kivonják a harcokból. Az Oskol-védelem összeomlása. Sztálingrád elesik. 536
7. A 2. hadsereg maradványait a Dnieper mögé vonják vissza 538
XVIII. A magyar és német hadvezetőség felelőssége a doni katasztrófáért 540
XIX. A m.kir. 2. honvéd hadsereg katasztrófájának közvetett következményei 547
XX. A Honvédség átszervezése, valamint a harcelvek és harceljárási gyakorlat átértékelése 552
1. A Honvédség átszervezése az 1943. év folyamán 552
2. Hadvezetőségünk a hadviselési elveket az események hatására átértékelni kényszerül 555
Jegyzetek 559
A szerkesztő jegyzetei 599

II. KÖTET

Első rész
AZ 1918. OKTÓBER 31-TŐL 1945. ÁPRILIS 4-IG TERJEDŐ KORSZAK KATONAI TÖRTÉNETE
Hetedik fejezet HADIESEMÉNYEK AZ 1943. ÉVBEN ÉS 1944. NYARÁN. A NÉMETEK MEGSZÁLLJÁK MAGYARORSZÁGOT. AZ OROSZ HADSEREG A KÁRPÁTOKHOZ KÖZELEDIK.
I. Általános fordulat a háború menetében. Katonai és politikai események az 1943. év első felében. 5
1. A Szövetséges Hatalmak térnyerése az összes frontokon. Az orosz általános támadás megindulása. 5
2. A kormány és a Vezérkar bizonytalansága a doni vereség után 6
3. Szombathelyi vezérkari főnök a német vezérkar javaslatára a Honvédséget a Balkánra akarja átcsoportosítani 11
4. A Honvédség további alkalmazása a keleti hadszíntéren a doni katasztrófa után. A M. Kir. Megszálló Erők Parancsnokságának megalakítása. 15
5. A magyar kormány új katonapolitikája. Horthy kormányzó és Hitler kancellár 1943. áprilisában Berchtesgaden-ben megállapodnak a Honvédség további alkalmazásáról 16
6. Az általános katonai helyzet alakulása 1943. nyarán 19
7. Nagybaczoni Nagy Vilmos honvédelmi miniszter távozása. Utóda vitéz csatai Csatay Lajos vezérezredes látogatást tesz a német főhadiszálláson. 20
8. Magyar béketapogatózási kísérletek az angolszász hatalmak felé 21
II. A háború a Kárpátokhoz közeledik. A magyar vezérkar a Kárpátok védelmére előkészületeket tesz. 26
1. Szombathelyi vezérkari főnök 1943. szeptember 4-én a Legfelső Honvédelmi tanácsnak bejelenti, hogy számolni kell a németek vereségével 26
2. Szombathelyi vezérkari főnök a Kárpátok védelmét tervezi. Látogatást tesz a német főhadiszálláson. A németek nem hajlandók a magyar megszálló erőket a határhoz közelebb helyezni. Az orosz hadsereg átcsoportosítása. 28
3. A Szövetséges Hatalmak Teheránban 1943. december 1-én meghirdetik összehangolt hadműveleteik megindítását a német hadsereg megsemmisítesere 31
4. A teheráni nyilatkozat következménye a magyar béketapogatózások sorsára. Szombathelyi újabb látogatása a főhadiszálláson. Horthy kormányzó levélben kéri Hitlertől a honvéd csapatok hátravonását a Kárpátokra. 33
5. A német és magyar hadvezetőség bizonytalansága az orosz támadás várható iránya felől. A németek elvesztik a Lemberg-Odessa-i vasútvonalat. Kállay miniszterelnök vonakodik a német csapatszállításokat magyar területen átengedni. 35
III. A németek 1944. márciusában Magyarországot katonailag megszállják 38
1. A megszállás előkészítése 38
2. A megszállás katonai terve és előkészítése 41
3. Hitler és Horthy kormányzó találkozója Klessheim-ben 44
4. A magyar kormányszervek magatartása 46
5. A megszállás végrehajtása 47
6. A német katonai megszállás közvetlen következményei 49
7. Hitler döntése alapján a Magyar Királyi Honvédséget nem fegyverzik le. A Kárpátokba felvonult honvéd seregtestek átlépik a határt harcbavetés céljából. Változások a Honvédség vezetésében. 51
8. A magyar gazdasági élet totális beállítása a közös hadigazdálkodásba 57
9. Horthy kormányzó felelőssége a márciusi eseményekért 58
IV. A klessheimi megállapodás katonai következményei 62
1. A német Véderőparancsnokság átveszi a Honvédség felett a közvetlen vezénylet jogát. A Tiszántúlt német hadműveleti területté nyilvánítják. 62
2. A M. Kir. Megszálló Erők sorsa 64
3. A M. Kir. 1. honvéd hadsereg felvonulása és első harcai 65
4. Eredménytelen kísérletek a magyar katonai kötelezettségek enyhítésére. Sztójay miniszterelnök és Vörös vezérkari főnök látogatása Hitler kancellárnál. 67
5. A nagy orosz offenzíva megindul. Az orosz erők csoportosítása Az orosz támadás kettévágja a M. Kir. 1. honvéd hadsereget, amelynek déli töredékei az Északkeleti- Kárpátokban foglalnak állást. 69
6. A politikai helyzet alakulása a német megszállás után. Csendőrtisztek puccskísérlete Horthy kormányzó megbuktatására. A belpolitikai helyzet jobbratolódása. A kormányzó Lakatos altábornagyot nevezi ki miniszterelnökké. 71
Nyolcadik fejezet AZ OROSZ HADERŐ ELŐRETÖRÉSE MAGYARORSZÁGON ÁT NYUGAT FELÉ. HORTHY KORMÁNYZÓ BUKÁSA.
I. Magyarország hadszíntérré válik 79
1. A Szövetséges Hatalmak felszólítják Németország kis szövetségeseit, a fegyverletételre. Angol-amerikai partraszállás Normandiában. Megindul az Overlord-hadművelet. 79
2. Az oroszok áttörik a román frontot. A román hadsereg kilép a háborúból és Magyarország ellen fordul. Általános helyzet. 80
3. A magyar medence szerepe és helyzete a szövetséges és a német stratégiai tervezés szempontjából 82
4. Vitéz Vörös János vezérkari főnök helyzettájékoztatója 1944. szeptember 4-én 96
II. A Vörös Hadsereg támadó hadműveletei magyar földön 100
1. A német-magyar és a szovjet erők csoportosulása a magyarországi hadjárat kezdetén. A hadjárat általános ismertetése. 100
2. A német 6. és 8. hadsereg töredékei ideiglenesen megszilárdítják az arcvonalat. Az újonnan szervezett 2. magyar hadsereg előretör a Maros vonalára. Az újabb támadásba lendült orosz erők elérik Kolozsvár- Nagyszalonta-Gyula és a Tisza vonalát. 105
3. Hadműveleti megbeszélés 1944. szeptember 12-én és 13-án Hitler főhadiszállásán a délkeleteurópai térség és a magyar medence védelméről. 107
4. Vörös János vezérkari főnök tervei a honvéd seregtestek hátravonására és összpontosítására. Hitler ismét elrendelte, hogy a csapatok tartsák meg az elért vonalakat. 111
5. A 2. Ukrán Front birtokba veszi Délerdélyt, visszaszorítja a 2. honvéd hadsereget és elfoglalja kiinduló állásait a tiszántúli hadműveletekhez 113
6. Orosz haditerv a magyarországi hadműveletekre 114
7. A 2. Ukrán Front tiszántúli hadműveletei. A debreceni páncélos csata. Német ellentámadások Nyíregyháza irányába. A Wöhler-seregcsoport kivonja magát az orosz átkarolás alól. Helyzet 1944. október 15-én. 116
III. Horthy kormányzót a németek megbuktatják és hatalmat szálasi ny. őrnagynak és nyilaskeresztes pártjának adják át 119
1. Horthy kormányzó elhatározza, hogy fegyverszünetet kér 119
2. Német előkészületek Horthy és kormánya megbuktatására 122
3. A magyar fegyverszüneti bizottság Moszkvában aláírja az ideiglenes fegyverszüneti megállapodást 124
4. Belső meghasonlás a legfelsőbb magyar államvezetésben a fegyverszünet kérdésében 129
5. Hadműveleti események a fegyverszüneti egyezmény előkészítésének és megkötésének időszakában. A német hadvezetőség az ország területén szilárd védelemre határozza el magát. 132
6. Orosz ultimátum Horthy kormányzóhoz a fegyverszünet záros határidőn belül való végrehajtására. Előkészületek a Királyi Vár védelmére. Német előkészületek a Vár ostromára. 134
7. Horthy kormányzó 1944. október 15-én rádiószózatban közli a nemzettel, hogy fegyverszünetet kért. A németek Horthy kormányzót fogságba ejtik. Horthy kormányzó lemond, a fegyverszüneti parancsot visszavonja és Szálasit bízza meg kormányalakítással. 137
8. A fegyverszünet kudarcának következményei a Honvédségben és a hadműveletekben 150
IV. A németek, a magyar nép, Horthy kormányzó és a honvédség szerepe az októberi eseményekben 154
1. A németek szerepe az októberi eseményekben 154
2. A magyar nép szerepe az októberi eseményekben 155
3. Horthy kormányzó szerepe az októberi eseményekben 159
4. A Honvédség szerepe az októberi eseményekben 163
5. Miért sikerült a románoknak és a finneknek idejében kilépni a háborúból? 176
Kilencedik fejezet A MAGYAR ÁLLAMHATALOM KETTÉVÁLIK. AZ OROSZ HADERŐ BUDAPESTET KÖRÜLZÁRJA.
I. Események a kormányzói rendszer bukása után 179
1. A kettévált államhatalom és a két Honvédség 179
2. Szálasi őrnagyot nemzetvezetővé választják. Az ország katonai és gazdasági erejét fokozottabban a német hadviselés szolgálatába állítják. Sikertelen kísérletek az orosz katonai felkészültségének fokozására. 181
3. Az ország katonai, polgári és gazdasági kiürítése nyugatra 184
II. A magyar Alföldön és Budapest körzetében folyó hadműveletek 190
1. Általános helyzet 190
2. Az orosz hadsereg kijut az Alföldre. A 4. Ukrán Front hadműveletei. A 3. Ukrán Front beavatkozik a magyar térségben folyó hadműveletekbe. 191
3. Orosz támadás a Duna-Tisza közén a főváros birtokbavételére. A legfelsőbb orosz hadvezetőség belátva, hogy a fővárost menetből nem lehet elfoglalni, methodikus támadást készít elő. Német ellentámadások a Duna-Tisza közén. 192
4. A 2. Ukrán Front hadműveletei Budapesttől keletre és északkeletre a főváros bekerítésének előkészítésére 195
III. A 3. Ukrán Front beavatkozása a magyar medencében folyó hadműveletekbe 201
1. Általános helyzet 201
2. A 3. Ukrán Front részeinek átkelése a Dunán. Tolbuhin tábornagy intézkedései a Dunántúl déli részének birtokbavételére. 202
3. A dunántúli bevezető harcok méltatása 205
IV. Az utolsó magyar-német tanácskozás 1944. december 4-én. A kormány és a vezérkar hozzájárul Budapest szívós védelméhez. Beregfy nyilatkozata a birodalom területére való áttelepülésről. 206
V. Budapestet a 2. és 3. Ukrán Frontok körülzárják 208
1. Hitler katonai tanácsadói javaslata ellenére elrendeli Budapest szívós védelmét. Általános katonai helyzet. 208
2. Általános helyzet. Az erőviszonyok. Az orosz terv és hadműveleti intézkedés Budapest körülzárására. 210
3. A 2. Ukrán Front hadműveletei a Dunakanyartól északra 211
4. A 2. Ukrán Front bevezető hadműveletei Budapest körülzárására és ostromára 213
5. Általános helyzet Budapest bekerítése után 215
Tizedik fejezet BUDAPEST OSTROMA. NÉMET KÍSÉRLETEK BUDAPEST FELMENTÉSÉRE. UTOLSÓ OROSZ HADMŰVELETEK MAGYAR TERÜLETEN. A M. KIR. HONVÉDSÉG MEGSEMMISÜL.
I. Budapest ostroma 219
1. Német kísérletek Budapest felszabadítására 219
2. Budapest körülzárása, ostroma és elfoglalása 232
3. Budapest ostromának és elestének következményei és méltatása 246
4. Budapest ostromának veszteségei 250
II. A magyar kormány és a honvéd vezérkar főnökének tevékenysége a háború utolsó időszakában 251
1. A legfelsőbb honvéd hadvezetés tevékenységének általános jellemzése. 251
2. A Honvéd Vezérkar főnökének „Helyzettájékoztató"-ja 1945. február 23-án 252
3. A Honvéd Vezérkar főnökének terve a háború győzelmes befejezésére. 254
4. A Honvédség létszáma a budapesti hadműveletek időszakában. 257
III. A Yalta-i értekezlet 258
1. A Yalta-i értekezlet határozványai 258
2. A Yalta-i határozványok történelmi következményei 261
IV. Az utolsó hadműveletek Magyarország területén 264
1. Általános katonai helyzet Budapest eleste és a Yalta-i értekezlet idején 264
2. Általános katonai helyzet a magyarországi hadszíntéren Budapest eleste után 265
3. Német ellentámadások a Dunántúlon 1945. február végén és március elején 266
4. A 2. és 3. Ukrán Frontok általános támadása a Dunántúlon és előretörése osztrák területre 275
V. A Magyarország terén lefolyt hadműveletek méltatása 284
VI. Utolsó hadműveletek az európai hadszíntéren 288
1. A III. Birodalom katonai összeomlása 288
2. A magyar csapattöredékek sorsa Ausztriában és Németországban 289
VII. Román és bolgár csapatok részvétele a magyarországi hadműveletekben 294
Tizenegyedik fejezet AZ OROSZ MEGSZÁLLÁS ALATT MŰKÖDŐ IDEIGLENES NEMZETI KORMÁNY FEGYVERES EREJE
I. A Szövetséges Hatalmak oldalán kifejtett magyar katonai tevékenység a debreceni kormány megalakulásáig 299
II. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása Debrecenben. az első intézkedések hadsereg szervezésére. A végleges fegyverszüneti szerződés megkötése. 304
III. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány intézkedései a hadsereg szervezésére. anyagi helyzet. A katonai kerületek és hadosztályok szervezése. 306
IV. Az 1. és 6. magyar hadosztályok működése az orosz hadsereg keretében a visszavonuló német és magyar hadseregek ellen 310
V. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány hadseregének szolgálati és fegyelmi változásai a régi szabályzatokkal szemben 312
VI. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány katonapolitikájának és hadseregének általános jellemzése 314
Második rész AZ 1918. OKTÓBER 31-TŐL 1945. ÁPRILIS 4-IG TERJEDŐ KORSZAK HONVÉDELMI TÉNYEZŐINEK ÉS KATONAI TÖRTÉNETÉNEK ÖSSZEFOGLALÓ JELLEMZÉSE
Első fejezet A MAGYAR ÁLLAMKORMÁNYZATI SZERVEK ÉS A HADVEZETŐSÉG FELELŐSSÉGE A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN
I. A hadviseléshez szükséges összhang teljes hiánya államvezetési szerveink és a hadvezetőség között 319
II. A Legfelsőbb Hadúr felelőssége a második világháborúban 321
1. A Legfelsőbb Hadúr és katonai tanácsadói 321
2. A kormányzó, a legfelsőbb hadvezetőség és a honvéd tisztikar közötti ellentétek 333
III. Az országgyűlés és a kormányzó felelőssége a második világháborúban 352
IV. A Honvéd Vezérkar főnökének politikai felelőssége a második világháborúban 360
Második fejezet HONVÉDELMÜNK ÁLLAPOTA A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN
I. Honvédelmünk általános alkalmatlansága egy háborús alkalmazásra 373
II. A honvéd hadsereg a második világháborúban 375
1. A Honvédség személyi állományviszonyai 375
2. A Honvédség hiányos anyagi felkészültsége 381
3. A Honvédség fegyverei 385
4. A Honvédség hadszervezeti rendszere 402
5. A kis államok szerepe korunk fegyveres konfliktusaiban 408
Harmadik fejezet A HONVÉDSÉG HADÁSZATA ÉS HARCÁSZATA A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ FOLYAMÁN
I. A Honvédség hadászati és harcászati elvei a második világháborúban 411
1. A magyar hadviselési elvek és a háborús gyakorlat belső ellentmondásai 411
2. A heroikus hadászati elv dogmája 414
II. A magyar hadvezetőség végzetes tévedése a német stratégia sikerének megítélésében 429
1. Az első világháború után kialakult hadászati és harcászati elvek hatása a magyar hadviselésre 429
2. A katonai nagyhatalmak stratégiai elvei a második világháborúban 433
3. A német harcmodor és harceljárás változásai az oroszországi hadjárat folyamán 440
4. A háború minden hadviselő fél számára meglepetéssel szolgált a békében kialakított harcelvek tekintetében 448
III. A Honvédség szabályzatainak harcelvei 450
1. Szabályzataink általános jellemzése 450
2. Szabályzatunknak a támadásra és védelemre vonatkozó harcelvei és azok alkalmazása a háború folyamán 455
Negyedik fejezet HADVEZETÉSÜNK A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN
I. A magyar hadvezetést befolyásoló tényezők általános ismertetése 461
II. A magyar államvezetés katonapolitikája és a magyar hadvezetőség stratégiai tervei 465
1. A magyar katonapolitikát és stratégiát meghatározó tényezők 465
2. Az 1919. évi magyar-cseh-román hadjárat stratégiája 469
3. A regentura korszakának katonapolitikája és stratégiája a világháború előkészítési időszakában 470
4. A regentura katonapolitikája és stratégiája a második világháborúban 477
5. A debreceni Ideiglenes Nemzeti Kormány katonapolitikája és stratégiája 480
III. A legfelsőbb magyar hadvezetőség hadvezetési tevékenysége 482
1. A legfelsőbb magyar hadvezetőség második világháborús működésének általános jellemzése 482
2. A Honvéd Vezérkar főnökének hadvezetési tevékenysége a második világháborúban 487
3. A magasabb vezetés a második világháborúban 496
4. Az alsó vezetés a második világháborúban 503
5. A kis szövetségesek hadműveleti cselekvési szabadsága 510
Jegyzetek 513
A szerkesztő jegyzetei 545
Helységnévazonosító 555
A szerkesztő utószava 556
A kiadó utószava 564

Témakörök