Bevezetés a kémiai analízisbe I.

Előszó

A kémiai analízis feladata egyrészt az anyagok alkotórészeinek (ionok, atomok vagy atomcsoportok) minőségi felismerése, másrészt ez alkotórészek viszonylagos mennyiségének meghatározása. Eszerint a kémiai analízis feladatköre két nagy részre osztható: 1. minőségi vagy kvalitatív analízis, 2. mennyiségi vagy kvantitatív analízis.
1. A minőségi (kvalitatív) analízis célja vegyületek, elegyek vagy keverékek egyszerű, vagy összetett alkatrészeinek felismerése. Némely esetben, különösen homogén anyagoknál, már a test fizikai sajátságaiból is következtethetünk annak összetételére, így pl. a vizsgált test halmazállapota, színe, szaga, kristályalakja, keménysége, főképpen pedig ún. fizikai állandói: fajsúlya, olvadáspontja, forráspontja stb. oly jellemző lehet, hogy nagy valószínűséggel azonosíthatjuk valamely ismert összetételű anyaggal. Szabatos és megbízható következtetést a test minőségi összetételére vonatkozóan azonban csak kémiai viselkedése alapján vonhatunk. E célból az anyagot ismert összetételű kémszerekkel, reagensekkel hozzuk össze és megfigyeljük az eközben fellépő kémiai változásokat, reakciókat.
Mivel még a finoman elporított és elkevert szilárd anyagok érintkezése sem teljes, és így közöttük teljesen végbemenő kémiai folyamat ritkán játszódik le, a reakciókat javarészt folyadékokban, főképpen vizes oldatokban végezzük. Ez esetben a reakcióval járó feltűnő kémiai változás leggyakrabban abból áll, hogy a vizsgált anyag egyik alkotórésze a kémszer valamelyik alkotórészével oldhatatlan vegyületté alakul és ez mint csapadék kiválik. A csapadék színéből és más kémszerekkel szemben tanúsított viselkedéséből következtetünk a keresett alkatrész minőségére. Más esetben a reakció gázfejlődéssel jár, ilyenkor a gáz fizikai és kémiai sajátságait figyeljük meg. Néha a kémszer az oldatban színváltozást hoz létre, mely bizonyos alkatrészek jelenlétére jellemző lehet.
A száraz úton véghezvitt reakcióknál megfigyeljük a vizsgálandó anyag viselkedését a gázláng oxidáló vagy redukáló részében. Egyes anyagok a gázláng színét jellemző színűre festik, mások az izzó anyag fölé tartott hideg tárgyon jellemző viselkedésű verődéket idéznek elő. Vissza