Előszó
Több mint három év telt el azóta, hogy az 1989-90-ben végbement békés közép-európai forradalmi átalakulás meghatározó mozzanataként megtörtént Németország újraegyesítése. A nemzetközi erőviszonyokat sokban újrafogalmazó fordulat azonban csak az egység külső feltételeit teremtette meg, a belső összeolvadás történelmi feladatának sikeres megoldása - akárcsak a 19. században - hosszú távon érvényes stratégia kidolgozását követeli meg. Úgy a kontinens, s a világ egésze, mint Magyarország számára is döntő jelentőségű, miként képes az új, egységes Németország a rendkívüli kihívásokra választ adni, a vele szemben támasztott elvárásoknak megfelelni.
A történelmi feladat elvégzésére vállalkozó német társadalom és politikai vezetés rendkívül összetett, ellentmondásos és különösen nehéz helyzettel kénytelen szembe nézni. A kiindulásnál tapasztalható össznépi eufória semmissé lett, három évvel a német álom demokratikus és békés úton történt beteljesedése után napjaink talán leggyakrabban használt, hallott kifejezése "a politikától való elfordulás". Az irreálisan felfokozott, illúzióktól áthatott várakozások "lelepleződését" követő csalódottság eltúlzott negatív pesszimizmusba csapott át, melynek eredményeként a néppártok helyzete megrendült, s napjaink meghatározó kérdése: mennyiben lesznek képesek pozíciójukat stabilizálni?
Vissza 
