1.031.442

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az európai közösség adójoga

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 279 oldal
Sorozatcím: Közgazdasági és jogi kiadványok
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-224-481-8
Megjegyzés: Angol nyelvű tartalomjegyzékkel.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozását célzó történelmi jelentőségű tárgyalássorozat megkezdése óta egyre nyilvánvalóbb, hogy Magyarország gazdasági felemelkedésének nincs más... Tovább

Előszó

Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozását célzó történelmi jelentőségű tárgyalássorozat megkezdése óta egyre nyilvánvalóbb, hogy Magyarország gazdasági felemelkedésének nincs más alternatívája, mint az uniós tagság.
A tagság egyidejűleg irányvonalat ad a magyar jogrendszer, és annak részeként a magyar adójog rendszerének jövőjét tekintve is. Ebből viszont az következik, hogy nélkülözhetetlenné válik az Európai Közösség adójogával kapcsolatos ismeretanyag megszerzése, de ezt mindmáig megnehezítette az a tény, hogy az Európai Közösség adóharmonizációs tevékenységét részletesen tárgyaló hazai kiadvány nem született. Ezen kíván változtatni a jelen kötet, amely az Európai Közösség adójogának, illetve adóharmonizációs tevékenységének első hazai rendszeres feldolgozására és bemutatására tesz kísérletet. Vissza

Fülszöveg

A történelmi jelentőségű tárgyalások Magyarország Európai Uniós csatlakozásáról 1998 márciusában megkezdődtek. Az átvilágításokon és az érdemi tárgyalásokon a magyar gazdasági- és jogrendszer minden eleme terítékre kerül. Ez történt a mindennapi életünket talán leginkább befolyásoló adórendszerrel is.
Jelen kiadványunkban szeretnénk megismertetni az Olvasót azzal, hogy Magyarország jövőbeli tagsága milyen meghatározó irányvonalat ad a magyar jogrendszer, s annak részeként a magyar adójog rendszerének alakítását, alakulását illetően. Úgy véljük, hogy az adózás, illetve az adójog kérdéskörével foglalkozó magyar jogászi és nem jogászi szakma mellett nem csak az egyetemi hallgatók, hanem minden, az adózásban érintett személy számára is nélkülözhetetlenné válik az Európai Közösség adójogával, adóharmonizációs tevékenységével kapcsolatos ismeretanyag megszerzése, elsajátítása.
Ezen ismeretanyag megszerzését ugyanakkor nehezítette az a tény, hogy az Európai Közösség adóharmonizációs... Tovább

Fülszöveg

A történelmi jelentőségű tárgyalások Magyarország Európai Uniós csatlakozásáról 1998 márciusában megkezdődtek. Az átvilágításokon és az érdemi tárgyalásokon a magyar gazdasági- és jogrendszer minden eleme terítékre kerül. Ez történt a mindennapi életünket talán leginkább befolyásoló adórendszerrel is.
Jelen kiadványunkban szeretnénk megismertetni az Olvasót azzal, hogy Magyarország jövőbeli tagsága milyen meghatározó irányvonalat ad a magyar jogrendszer, s annak részeként a magyar adójog rendszerének alakítását, alakulását illetően. Úgy véljük, hogy az adózás, illetve az adójog kérdéskörével foglalkozó magyar jogászi és nem jogászi szakma mellett nem csak az egyetemi hallgatók, hanem minden, az adózásban érintett személy számára is nélkülözhetetlenné válik az Európai Közösség adójogával, adóharmonizációs tevékenységével kapcsolatos ismeretanyag megszerzése, elsajátítása.
Ezen ismeretanyag megszerzését ugyanakkor nehezítette az a tény, hogy az Európai Közösség adóharmonizációs tevékenységét részletesen tárgyaló hazai kiadvány mindmáig nem született. Kiadónk ezen kíván változtatni sorozatunk legújabb tagjával, amely az Európai Közösség adójogának, illetve adóharmonizációs tevékenységének első hazai rendszeres feldolgozása és bemutatása. Vissza

Tartalom

Előszó , 13
Rövidítések 15
1. Fejezet
Az adóharmonizáció alapjai 17
1.1. Az adóharmonizáció célja és jelentősége 17
1.2. Az európai adóharmonizáció történeti fejlődése 19
1.2.1. Az adóharmonizáció kezdetei 19
1.2.2. A Neumark-bizottság tevékenysége 20
1.2.3. A közvetett adók harmonizációjának első lépései 21
1.2.4. A közvetlen adók harmonizációjának kezdetei 22
1.2.5. A gazdasági és monetáris unió terve 23
1.2.6. A 70-es évek - Az adóharmonizációs folyamat megtorpanása 24
1.2.7. Az Egységes Piac megvalósításának útján 25
1.2.8. Az adóharmonizáció legújabb eredményei 28
1.3. A közösségi adójog forrásai 31
1.3.1. A közösségi adójog elsődleges forrásai 31
1.3.2. A másodlagos jogforrások 32
1.3.3. Az Európai Bíróság esetjogának jogforrási jellege 33
1.4. A közösségi és a nemzeti jog viszonya 36
1.4.1. A közvetlen hatály elve 36
1.4.2. A közösségi jog elsődlegessége 38
1.5. A Római Szerződés adózási rendelkezései 38
1.5.1. A 90. (95.) Cikk 39
1.5.2. A 90. (95.) Cikk közvetlen hatálya 40
1.5.3. A 90. (95.) Cikk alkalmazása 40
1.5.4. A 90. (95.) Cikk tartalma - Az első és második bekezdés
különbsége 41
1.5.5. A 90. (95.) Cikk első bekezdése
- Az egyenlő elbánás (adósemlegesség) elve 42
1.5.6. A 90. (95.) Cikk második bekezdése 45
1.5.7. A 90. (95.) cikk második bekezdése
- A megkülönböztető adórendszerek kérdése 46
1.5.8. A 91. (96.) Cikk jelentősége 49
1.5.9. A 97. Cikk rendelkezései 50
1.5.10. A 92. (98.) Cikk 51
1.5.11. A 93. (99.) Cikk 51
2. Fejezet.
Az EK jogalkotása a forgalmi adózás területén 53
2.1. A hozzáadottérték adót érintő jogalkotás 53
2.2. Engedélyezett eltérések a hatodik irányelv rendelkezéseitől 57
2.3. Átmeneti rendelkezések 59
2.4. A hatodik irányelv tárgyi hatálya 59
2.5. A hatodik irányelv területi hatálya 61
2.6. Az adóalanyiság kérdése 62
2.6.1. Az adóalanyiság általános kritériumai 62
2.6.2. Adóalanyiság a befektetések tekintetében - 65
2.6.2.1. Holdingok 65
2.6.2.2. Befektetési portfolió 66
2.6.2.3. Befektetési tevékenység 66
2.6.3. Adóalanyiság valamely tevékenységtől történő
tartózkodás esetén 67
2.6.4. Csoportadózás 68
2.6.5. A független minőségben végzett tevékenység 68
2.6.6. Közszolgálati intézmények, közigazgatási szervek adóalanyisága 68
2.6.7. Importált termékek 70
2.7. Az adóköteles tevékenység 70
2.7.1. Termékértékesítés 70
2.7.1.1. Ingatlanhoz kapcsolódó jogok 72
2.7.1.2. Részletvétel, bérlet, lízing 72
2.7.1.3. Bizományosi értékesítés 73
2.7.1.4. Vállalkozási szerződés keretében történő
értékesítések és építési-szerelési munkák 74
2.7.1.5. Vélelmezett termékértékesítés 74
2.7.1.6. Vagyonátadás 76
2.7.2. Szolgáltatásnyújtás 76
2.7.3. Termékimport 78
2.7.4. Adóköteles értékesítések az adóhatárok megszüntetése után 79
2.8. A teljesítés helye 80
2.8.1. A teljesítés helye termékértékesítésnél 81
2.8.2. A teljesítés helye szolgáltatásnyújtásnál 82
2.8.2.1. Ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások 83
2.8.2.2. Közlekedési, szállítási szolgáltatások 83
2.8.2.3. A közlekedéshez járulékosan kapcsolódó szolgáltatások 84
2.8.2.4. Kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, sport,
szórakoztatási és hasonló jellegű szolgáltatások 85
2.8.2.5. Termékhez - kivéve az ingatlant - kapcsolódó javítási,
szerelési stb. munkák és értékelési szolgáltatások 85
2.8.2.6. Ingó vagyontárgyak bérbeadása 86
2.8.2.7. Immateriális javak szolgáltatása 86
2.8.2.8. Az állandó telephely koncepciója 89
2.9. Az adókötelezettség és az adófizetési kötelezettség keletkezése 91
2.10. Az adó alapja 92
2.11. Az adó mértéke 95
2.12. Mentességek 97
2.12.1. Belföldi mentességek 99
2.12.2. Nemzetközi ügyletekhez kapcsolódó mentességek 104
2.13. Az adólevonási jog 105
2.14. Az adó megfizetése, az adó megfizetésére kötelezett személy 111
2.15. Az adóalany egyes eljárási kötelezettségei 112
2.15.1. Adókötelezettségek a belső rendszerben 112
2.15.1.1. Bejelentkezési és bejelentési kötelezettség 112
2.15.1.2. Adóazonosító szám 113
2.15.1.3. Nyilvántartási kötelezettség 113
2.15.1.4. Számlaadási kötelezettség 113
2.15.1.5. Adóbevallási kötelezettség 114
2.15.1.6. Adófizetési kötelezettség 114
2.15.1.7. Éves bevallási kötelezettség 114
2.15.1.8. Összefoglaló nyilatkozat 114
2.15.2. Adókötelezettségek az import vonatkozásában 115
2.16. Különleges adómegállapítási módok 115
2.17. A forgalmi adózás jövőbeli harmonizációja 119
3. Fejezet
A jövedéki adó közösségi harmonizációja 123
3.1. Bevezetés 123
3.2. A horizontális irányelv 125
3.2.1. Termékkör 125
3.2.2. Az adókötelezettség és az adófizetési kötelezettség 126
3.2.3. Termékelőállítás 126
3.2.4. A termékmozgás kérdése 127
3.2.5. Az adó megfizetése 128
3.2.6. A jövedékibiztosíték-rendszer 128
3.3. Ásványolajok 128
3.4. Alkoholtermékek 129
3.4.2. Bor 130
3.4.3. Egyéb fermentált alkoholtermékek 130
3.4.4. Köztes termékek 131
3.4.5. Etil-alkohol 131
3.5. Dohánytermékek 131
4. Fejezet
A közvetlen adók harmonizálása az Európai Unióban 133
4.1. Bevezetés 133
4.2. A nyereségadóztatás Magatartási Kódexe, a „Code of Conduct" 135
4.3. Az anya-leányvállalati irányelv 141
4.4. Az átalakulási irányelv 150
4.5. Irányelv-javaslatok 157
4.5.1. Az anya-leányvállalati és az átalakulási irányelv
módosító javaslatai 158
4.5.2. A külföldi - de Közösségen belüli - befektetések
veszteségeinek beszámíthatóságáról szóló, valamint
az időközben visszavont, a veszteség-elhatárolás
harmonizációjáról szóló irányelv-javaslat 159
4.5.3. A kamat-jogdíj irányelv-javaslat 161
4.5.4. A megtakarítások adóztatásáról szóló irányelv-javaslat 164
4.6. A négy szabadság elvének alkalmazása a közvetlen adókkal
kapcsolatos esetjogban 168
4.6.1. Vállalkozások illetőségi alapon történő hátrányos
megkülönböztetése 170
4.6.2. Magánszemélyek közvetett hátrányos megkülönböztetése 172
4.6.3. Az adórendszer egységességének védelme,
mint a hátrányos megkülönböztetés indoka 173
4.6.4. A közösségi jog közvetlen alkalmazhatósága
a nemzeti szabályok korlátozására 175
4.6.5. Az adóegyezmények szerepe a hátrányos
megkülönböztetés indoklásában 17"
4.6.6. A kohéziós elv alkalmazásának korlátai 177
4.6.7. A közösségi szabadságjogokra való hivatkozás korlátai 179
5. Fejezet
Egyéb harmonizált adószabályok 183
5.1. A tőkeilleték közösségi harmonizációja 183
5.1.1. Bevezetés 183
5.1.2. A tőkeilleték alkalmazása 184
5.1.3. A tőketársaság fogalma 185
5.1.4. A tőkeilleték-köteles ügyletek 185
5.1.5. A tőkeilleték alapja 186
5.1.6. A tőkeilleték mértéke 188
5.1.7. Tőkeilleték-mentesség közhasznú tevékenységre 190
5.1.8. A hasonló adók tilalma 190
5.1.9. Kivételek a hasonló adók tilalma alól 192
5.2. A haszongépjárművek és az úthasználat adóztatásának harmonizációja 193
6. Fejezet
Adóügyi együttműködési szabályok 197
6.1. A jogsegély-irányelv 197
6.1.1. Az irányelv jogi háttere 197
6.1.2. Az irányelv hatálya 199
6.1.3. Az információcsere típusai 200
6.1.4. A tagállamok adótisztviselőinek együttműködése 201
6.1.5. Titokvédelmi szabályok 201
6.1.6. Az információcsere korlátai 202
6.1.7. Jogorvoslat 203
6.2. A tagállamok közötti kereskedelemre vonatkozó statisztikai
adatgyűjtés új rendszere 203
6.2.1. Az új statisztikai rendszert bevezető közösségi rendelet 203
6.2.2. A rendelet és az átmeneti áfa-rendszer összefüggései 204
6.2.3. A statisztikai információk és az Intrastat-rendszer hatálya 204
6.2.4. A statisztikai adatgyűjtés típusai 205
6.2.5. Az adatszolgáltatási kötelezettség alanyai 206
6.2.6. Mentesség az adatszolgáltatási kötelezettség alól 207
6.2.7. Statisztikai küszöbértékek 207
6.2.8. A statisztikai adatbázis 208
6.2.9. Az adatok átadása 209
6.2.10. A közösségi statisztikai rendszer szervezeti háttere 209
6.3. A 218/92. számú rendelet és a Fiscalis program 210
6.3.1. Bevezető 210
6.3.2 Jogi háttér 211
6.3.3. A rendelet alkalmazása 211
6.3.4. A Közösségen belüli ügyletekkel kapcsolatos
áfa-információcsere 212
6.3.5. Az információcsere szabályai 213
6.3.6. Titokvédelmi szabályok 214
6.3.7. A rendelet alkalmazásának intézményi háttere 214
6.3.8. A Fiscalis program 215
6.4. A behajtási irányelv 216
6.4.1. Jogi háttér 216
6.4.2. Az információkérésre irányuló megkeresés 217
6.4.3. Az értesítés iránti megkeresés 218
6.4.4. A behajtási és a biztosítási intézkedés megtétele iránti
megkeresés 218
6.4.5. A behajtási eljárás felfüggesztése 219
6.4.6. A behajtási kérelem elutasítása 220
6.4.7. Az elévülés 220
6.4.8. Költségek 220
6.4.9. A tartozás kiegyenlítése 221
6.4.10. Az irányelv módosítására tett bizottsági javaslat 221
6.5. Az arbitrációs egyezmény 223
6.5.1. A transzferárak kérdése 223
6.5.2. Az egyezmény jogi háttere 224
6.5.3. Az egyezmény alapelvei 225
6.5.4. Az egyezmény alkalmazása 226
6.5.5. Az egyezmény hatálya 227
6.5.6. Az egyezmény eljárási szabályai 228
6.6. Az OECD/Európa Tanács adóügyekben alkalmazott multilaterális
jogsegély egyezménye 230
6.6.1. Bevezetés 230
6.6.2. Az egyezmény hatálya 231
6.6.3. Az adóügyi jogsegély típusai 231
6.6.4. Kollíziós szabályok 232
7. Fejezet
Integrációs előkészületek - A magyar adójog-közelítés helyzete 235
7.1. A Társulási Megállapodástól a csatlakozási tárgyalásokig 235
7.1.1. A Társulási Megállapodás 235
7.1.2. A csatlakozási folyamat felügyeletének intézményi háttere 236
7.1.3. A koppenhágai és az esseni csúcsértekezlet eredményei 237
7.1.4. Az 1995-ös Fehér Könyv adózást érintő ajánlásai 237
7.1.5. A bizottsági 238
7.1.6. Az 1997-es országvélemény 238
7.1.7. A csatlakozási partnerség intézménye 239
7.1.8. A bizottsági „útvonaltérkép" (Road Map) 240
7.1.9. A csatlakozási tárgyalások 241
7.2. Általános forgalmi adó 242
7.2.1. A hatályos forgalmiadó-szabályozás 242
7.2.2. A hatályos magyar áfarendszer főbb jellemzői 243
7.2.2.1. Tárgyi és területi hatály 244
7.2.2.2. Személyi hatály, az adóalanyiság kérdése 244
7.2.2.3. Az adóköteles tevékenység 244
7.2.2.4. A teljesítés helye 245
7.2.2.5. Az adó alapja 245
7.2.2.6. Az adó mértéke 245
7.2.2.7. Mentességek 246
7.2.2.8. Az adólevonási jog 246
7.2.2.9. Az adó megfizetése és az adó fizetésére kötelezett
személy, az adóalany eljárási kötelezettségei 247
7.2.2.10. Különleges adómegállapítási módok 247
7.2.3. A közösségi jog hazai alkalmazása 247
7.3. Jövedéki adó 249
7.3.1. A közelmúlt jövedéki szabályozása 249
7.3.2. A hatályos jövedéki szabályozás 249
7.3.2.1. Termékkör 250
7.3.2.2. Hatáskör és illetékesség 251
7.3.2.3. Termékmozgás 251
7.3.2.4. Az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség
keletkezése 251
7.3.2.5. Adóraktárak 252
7.3.2.6. Jövedéki biztosíték 252
7.3.2.7. Adómentes felhasználás 253
7.3.2.8. A jövedéki termékek tételes szabályozása - Ásványolajok 253
7.3.2.9. Alkoholtermékek 253
7.3.2.10. Sör és pezsgő, valamint köztes alkoholtermékek 253
7.3.2.11. Dohány 253
7.4. Társasági adó 254
7.5. Személyi jövedelemadó 256
7.6. A magyar adóigazgatás és az uniós csatlakozás 257
Válogatott jogesetek 261
Irodalomjegyzék 269
Table of Contents 273
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Az európai közösség adójoga Az európai közösség adójoga

A gerinc enyhén elszíneződött.

Állapot:
2.740 Ft
1.370 ,-Ft 50
11 pont kapható
Kosárba
Állapotfotók
Az európai közösség adójoga Az európai közösség adójoga Az európai közösség adójoga

A borító enyhén elszíneződött, rajta ragasztott címke maradványa látható.

Állapot:
2.740 ,-Ft
22 pont kapható
Kosárba
konyv