Szekszárd vonzáskörzetének vizsgálata

Tartalom

Bevezetés 3
|. A VONZÁSKÖRZET KIALAKULÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK 7
1. A vonzásközpont és természeti környezetének néhány problémája (Fodor István) 7
1.1. Szekszárd vonzáskörzetének természeti tényezői 7
1.1.1. A domborzati adottságok 8
1.1.2. A terület földtani és felszíndomborzati adottságai 12
1.1.3. Az építőanyag-ipari nyersanyagok előfordulása Szekszárd és vonzáskörzetében 17
1.1.4. Talajtani adottságok 19
1.1.5. Az éghajlati adottságok 26
1.1.51. A sugárzási viszonyok 27
1.1.52. A léghőmérsékleti viszonyok 27
1.1.53. A csapadékviszonyok 33
2. A szekszárdi vonzáskörzet kialakulásának településhálózati és demográfiai tényezői (Hajdú Zoltán) 36
2.1. A településhálózat történeti fejlődésének főbb tendenciái Tolna megyében 36
2.2. Szekszárd helye a településhálózatban 43
2.3. A szekszárdi vonzáskörzet demográfiai helyzetének alakulása a felszabadulás után 48
3. A közlekedés szerepe Szekszárd vonzáskörzetének alakulásában (Erdősi Ferenc) 61
3.1. A Szekszárd körüli közlekedési hálózat fejlődése 61
3.1.1. A vasútépítés (1883) előtti időszakban 61
A vasút mint tömegközlekedési monopólium érvényesülésének idején (1883-1925) 63
3.1.3. Az autóbusz-közlekedés felzárkózása a vasúti mellé (1925-1950) 65
3.1.4. Az autóbusz tömegközlekedési eszközzé válása (1950-1966) 68
Az autóbusz-közlekedés mint a tömeges ingázás és bejárás fő eszköze (1966-1978) 69
3.2. Szekszárd tömegközlekedési eszközökkel való elérhetőségének alakulása a századfordulótól napjainkig 70
3-3. Szekszárd közlekedési kapcsolatai 74
3.3.1. A város közlekedési helyzete 74
3 3.2. A város mint forgalmi központ 78
A távolsági (nemzetközi) interregionális és intraregionális) összeköttetések 81
3.3.22. A város és a megye települései közötti tömegközlekedési kapcsolat 83
A város és a vonzáskörzet között kialakult tömegközlekedési kapcsolat színvonala 87
3.3.24. Szekszárd és középfokú körzete települései közötti tömegközlekedési kapcsolat a komplex elérhetőségi mutató alapján 89
3.3.3. A nem közhasználatú tömegközlekedési kapcsolat 92
3.3.4. A város egyéni járművekkel való ellátottsága 95
A közlekedési vonzás irányok szerinti alakulása a közutak forgalmi terhelése alapján 98
I. A VONZÁSKÖRZET NÉHÁNY GAZDASÁGI JELLEMZŐJE 103
Tolna megye gazdasági szerkezete és helye a Dél-Dunántúlon (Rechnitzer János) 103
1.1. A terület ágazati kapcsolati mérlegének összeállítása és adatgyűjtési rendszere 104
1.2. A területen belüli gazdasági kapcsolatok 110
1.3. A megye beszállítási kapcsolatai 120
1.4. A kiszállítások területi-termelési kapcsolatai 124
1.5. A területi termelési kapcsolatok érzékenységvizsgálata 129
1.6. A megye gazdaságának további ráfordítás elemei és területi fogyasztása 132
1.6.1. A hozzáadott értékelemek és a gazdasági erőforrások 133
1.6.2. A területi fogyasztás szférái 138
2. Szekszárd és vonzáskörzetének ipara 143
2.1. A szekszárdi térség helyzete Tolna megye iparában 143
2.2. Szekszárd és térségének ipari fejlődése 1965-től 1979-ig 146
2.2.1. Az iparosodás méretei, területi elterjedése 146
2.2.11. A foglalkoztatottak számának változása 146
2.2.12. Az ipari eszközállomány bővülése 147
2.2.13. Területi kiterjedés 149
2.2.2. A Szekszárdon és a térségében települt ipar szerkezeti változásai 149
2.2.21. Szervezeti felépítés 149
2.2.22. Ágazati szerkezet 150
2.2.23. Foglalkozási szerkezet 151
2.2.24. Üzemméretek 153
2.2.25. Tulajdonforma 157
2.2.26. Területi szerkezet 159
2.2.3. Szekszárd és térségébe települt ipar színvonala 164
2.2.31. A munkaerő szakképzettsége 164
2.2.32. Az üzemek technikai felszereltsége 166
2.2.33. Az ipar termelékenysége 169
2.2.4. Az ipari fejlődés jellegzetességei a térségben 171
2.2.41. Az üzemek száma 172
2.2.42. A foglalkoztatottak száma 174
2-2.43. Az állóeszköz-állomány 175
2.2.44. Ágazati szerkezet 175
Z2.45. Technikai felszereltség 176
2.2.46. Foglalkozási szerkezet 177
3. A vonzáskörzet mezőgazdasága 179
3.1. A szekszárdi körzet mezőgazdaságának jellemzése 180
3.2. A mezőgazdasági termelés feltételei, termelésszerkezet
és termelési eredmények a vonzáskörzet gazdaságaiban 189
3.3. A belső (szűkebb) vonzáskörzet vizsgálata 211
3.3.1. A földhasznosítási szerkezetben végbement változások 211
A településegyüttes vonzáskörzetté szerveződésének hatása a mezőgazdasági termelésre 215
3.3.21. A területi koncentráció 215
A területi koncentráció visszahatása a vonzásközpontra a munkaerő stabilizáló szerepén keresztül 216
3.3.23. A munkaerő területi vizsgálata 217
3.3.3. A nagyüzemek vertikális és horizontális kapcsolatai 221
3.4. A körzet mezőgazdaságának lehetőségei, fejlődésének távlatai 223
3.4.1. Növénytermesztés 224
3.4.2. Állattenyésztés 226
3.4.3. Az egyéb mezőgazdasági tevékenység várható hatása 228
3.4.4. A fejlődés társadalmi és településhálózati következményei 229
III. A TERCIER FUNKCIÓK SZEREPE A VÁROS ÉS VONZÁSKÖRZETE KÖZÖTTI KAPCSOLATOK ALAKULÁSÁBAN 231
1. Szekszárd tercier funkcióinak vizsgálata 231
2.1. Igazgatási-szervezési funkciók 235
2.1.1. A közigazgatási szerepkör 235
2.1.2. Irányító, szervező, ellenőrző funkciók 240
3.1. Oktatási-kulturális szerepkör és vonzáskörzet 242
3.1.1. Oktatási szerepkör 243
3.1.2. Szekszárd középiskolai vonzáskörzete 243
3.1.3. Felsőoktatás 250
3.2.1. Szekszárd kulturális szerepköre 250
4.1. Egészségügyi szerepkör és vonzáskörzet 253
4.1.1. Járóbeteg-ellátás 253
4.1.2. Fekvőbeteg-ellátás 255
5.1. Kereskedelmi funkció és vonzáskörzet 257
5.1.1. Bolti kereskedelem 259
5.1.2. A Skála Áruház kereskedelmi vonzásának vizsgálata 262
5.2. Szekszárd piaci vonzáskörzete 274
6.1. Szolgáltatási funkció és vonzáskörzet 275
7.1. Szekszárd vendégforgalma 286
IV. A NAPI MUNKAERŐMOZGÁS MINT A VÁROS ÉS KÖRNYÉKE
KÖZÖTTI SZEMÉLYI KAPCSOLATOK FŐ TÉNYEZŐJE 289
1. Az ingázás szerepe Szekszárd vonzáskörzetének alakulásában 289
1.1. Az ingázás mint vonzáskörzetformáló tényező 289
1.2. Az ingázási vonzásterület intenzitási övezetek szerinti tagozódása, az ingázási körzet elhatárolása 293
1.2.1. Az alapadatok kategorizálásából adódó módszertani problémák 293
1.2.2. Az intenzitás alapján meghatározott ingázási vonzáskörzet viszonya a területi rendszer többi eleméhez 296
1.2.3. A munkaerővonzás intenzitási övezetei az ingázási körzeten belül 307
1.2.31. A népességszámra vetített mutatók alapján 307
1.2.32. Néhány következtetés az aktív lakosságra vetített mutatók alapján 311
1.2.4. Az ingázás időigénye és eszköze 312
1.3. Az ingázási vonzáskörzet várható alakulása a jövőben 314
V. SZEKSZÁRD KOMPLEX VONZÁSKÖRZETE 317
Irodalom 325

Témakörök