A forradalom és a reform kérdése Ausztria-Magyarország munkásmozgalmában a századfordulón

Előszó

Részlet a könyvből:

Ausztria-Magyarország szocialista munkásmozgalma a német szociáldemokrácia példáját követve, vele szerves kapcsolatban alakult ki és izmosodott meg. Az okok közül megemlíthető az Osztrák-Magyar Monarchiának - vezetését tekintve - német jellege; a német etnikum jelentős szerepe a birodalom népei között (főleg a városokban, ipari központokban), valamint a Monarchián kívüli gazdaságilag és társadalmilag fejlettebb német területekkel való intenzív, és a legkülönbözőbb formákban rendszeresen érvényesülő kapcsolat. Az Osztrák-Magyar Monarchiában kibontakozó szocialista mozgalom tehát azzal a szociáldemokráciával volt szerves kapcsolatban, amelyről Engels így nyilatkozott: "Marx és én a német mozgalommal szorosabban összenőttünk, mint bármely más mozgalommal."
A Habsburg-birodalomban kibontakozó szocialista szervezkedés azonban már a kezdetektől - az adott országok, tartományok gazdasági, társadalmi, nemzeti-nemzetiségi körülményeitől meghatározott - sajátos, és a későbbiekben mind karakterisztikusabb vonásokat mutat. A dolog másik oldala tehát az, hogy a német elem a szlávokkal, magyarokkal, olaszokkal, románokkal szemben kisebbségben lévén, az iparosodás előrehaladásával mindinkább megmutatkoztak a nem osztrák-német és általában nem német szervezett munkásság törekvései. A németországi hatás azonban emellett továbbra is erős, kiváltképpen forradalomelméleti kérdésekben. Ennek a témakörnek a kimunkálása a mozgalomtól magasabb elméleti felkészültséget igényel, mint a pártkövetelések más vonatkozásainak (szervezeti kérdések, polgári-demokratikus politikai és gazdasági célok stb.) meghatározása. Itt tehát fokozottabban előtérbe kerül a fejlettebb külföldi mozgalmak példája. Vissza